Öt kevésbé ismert kastély és vár Magyarországon, amik nemrég megújultak
Travellina
Siroki vár
A kéktúrázóknak kifejezetten útba esik, de a várbarátoknak is remek célpont a megújult siroki vár, amelyhez több legenda is fűződik. Az egyik épp az egykori űrnőről, Gizelláról szól, aki a történet szerint egy szerelmi csata után a mélybe ugrott a vár bástyájáról, és szelleme azóta is időről időre megjelenik a vár romjain.
A várat a tatárjárás után a Bodon család építette fel, majd azt Károly Róbert királyi várrá nyilvánította. A gyakori tulajdonosváltás ellenére a vár folyamatosan épült-szépült, megerősítették a várőrséget, és benépesült a környék. A vár fénykora az 1500-as évek közepére, Országh Kristóf idejére tehető, akinek Sirok kedvenc tartózkodási helye volt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy ifjú feleségét, Zrínyi Ilonát is idehozta.
1596-ban Eger eleste után Sirok is török kézre került, és ők birtokolták egészen 90 évig. A törökök megerősítették az alsó várat, új bástyákat húztak, és felmagasították a falakat. 1687-ben a török őrség – akárcsak majdnem száz évvel korábban a magyar – szintén harc nélkül hagyta el a várat, amelyet a rendbe hozatal után császári őrség szállt meg. A Rákóczi Szabadságharcban hadi szerepet nem játszott, ennek ellenére a császári erők 1713-ban berobbantották, majd elhagyták. A vár ettől kezdve folyamatosan pusztult.
Az omladozó falak először 1996-ban kaptak erősítést, majd 2002-ben kiépült a várhoz vezető út. 2010 és 2012 közt az alsóvár összes falát megerősítették, kiállítóteret és kilátóteraszokat alakítottak ki, valamint elkészült a felvonóhíd. Ma már az alsóvár és a felsővár is látogatható, de nagyon izgalmas a kazamatarendszer is. Az alsóvár udvarán állították fel a fából készült kiállítótermet, ahol elsősorban a török időszak mindennapjait ismerhetjük meg.
Egy sziklába vájt gyalogos átjárón juthatunk a felső várba, amelynek közepén egykoron a mindenkori földesúr lakhelye, a lakótorony volt.
Innen pazar kilátás nyílik az alattunk fekvő településre, a Tarna-völgyre és tiszta időben akár a Mátrára is.
Érdemes kirándulni a közeli sziklaképződményekhez, a Barát és az Apáca, valamint a Törökasztal sziklákhoz is, melyek a várból könnyű sétával megközelíthetőek. Ezek mellől visszanézve csodás kilátás nyílik a várra.
A vár egész évben, minden nap (nemzeti ünnepeken is) nyitva van. Április 1-től október 31-ig 10-18 óra közt, november 1. és március 31. között pedig 9-16 óra közt fogadják a látogatókat.
Szent László Nemzeti Emlékhely, Somogyvár
Évszázadokon át senki sem sejtette, milyen fontos romokat rejt a Somogyvár melletti Kapuhegy. A 19.század végén feltárt épületegyüttes jelentésőségét jól mutatja, hogy Pusztaszer és Mohács után nemzetünk harmadik történelmi emlékhelye lett.
De miért is olyan érdekes ez a Balaton déli partjától alig 26 kilométerre fekvő romterület?
Somogy szívében I. László király 1091-ben alapította meg a középkori Magyarország legnagyobb bencés monostorát. I. László a szerzeteseket a dél-franciaországi Saint-Gilles-ből hívta be, ezért a monostor védőszentje Szent Egyed (Saint Gilles) lett. Az apátság évszázadokon át virágzott, területén újabb, nagyobb épületeket húztak fel, csak úgy özönlöttek ide a zarándokok szerte Európából. Pusztulását a törökök uralma hozta el, amikor a templom és a kolostor rommá lett, Kupavárhegyet pedig szép lassan visszahódította a természet…
Az évtizedekig tartó feltárás után a somogyvári rommezőt 1991-ben nyitották meg a látogatók előtt, 2000-2003 közt épült a kilátó, majd 2016-ban adták át a látogatóközpontot. Ez utóbbiban nagyon sok információt megtudhatunk a monostor történetéről és annak feltárásáról, továbbá a Szent László kultuszról. A látogatást célszerű itt kezdeni, úgy jobban érthető, jobban életre kel lelki szemeink előtt a rommező. A két helyszínt kellemes erdei sétaútvonal köti össze, de parkoló is van mindkét részen.
A Szent László Nemzeti Emlékhely jó kis kirándulás lehet azoknak, akik a Balaton déli partján nyaralnak. De az év többi részében is jó célpont lehet, hiszen a hétfői napok kivételével nyitva van egész évben.
Fellegvár, Szádvár
Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati csücskében, a fővárostól igen messze fekszik Szádvár – de olyan pompás vár áll itt, hogy a nagy távolság ellenére is megéri kirándulni ide!
A vár végleges formáját valamikor az 1500-as évek derekán nyerte el, de nem sokáig volt itt élet: az 1600-as évek második felében felgyújtották, magára hagyták. A középkori vár maradványai ezután gazdátlanul omladoztak, évszázadokig szinte senki felé se nézett, falait részben visszahódította a természet. A gyökeres fordulat csak 2006-ban állt be, amikor lelkes civilek nézték ki maguknak, hogy újra életet leheljenek a várfalakba.
A Szádvárért Baráti Kör tagjai egy internetes fórumon ismerkedtek össze, és elhatározták, hogy rendbe teszik hazánk legnagyobb várát.
Idejük egy részében bozótot irtottak, ciszternákat tisztítottak, máskor a pályázati lehetőségeket bújták, vagy épp táborokat szerveztek. A vár évről évre egyre szebb lett, a barátságok pedig erősödtek.
Hatalmas segítség lett, hogy Szádvár bekerült a Nemzeti Várprogramba, így felgyorsulhattak az események. Sok meglehetősen félresikerült várrekonstrukcióval ellentétben itt a várfalakat sehol sem egészítették ki, azt meghagyták eredeti magasságukban, csak épp konzerválás történt. Nem akartak semmi visszaépíteni, a cél csak az volt, hogy az egész terület rendezett és biztonságos legyen, hogy azt minél többen felkereshessék, élvezhessék.
Az eredmény valóban lenyűgöző lett, nem csoda, hogy több építészeti díjjal is elismerték.
A várrom belépőjegy nélkül, egész évben szabadon látogatható.
Ráday-kastély, Pécel
Sokan szeretik látogatni a budapesti Ráday-könyvtárt, nemcsak a gyűjteménye, de az épület szépsége miatt is. Aki szeretne megismerkedni a Ráday-család történetével, annak Pécelen a helye, ahol a részben felújított, de így is lenyűgöző Ráday-kastély áll.
A kastély építtetője Ráday Pál volt, majd az eredeti épületet barokk kastéllyá bővítette fiuk, Ráday Gedeon. Mindketten szenvedélyes könyvgyűjtők voltak, a később híressé vált Ráday Könyvtár alapját Ráday Pál vetette meg néhány száz kötettel. Fia, Gedeon az európai kollekció mellett külön figyelmet szentelt a magyar művelődéstörténetnek. Felvásárolt régi magyar könyveket, képeket, nyomtatványokat, kéziratokat, sőt, érméket is. A könyvtár teljes anyaga 6500 mű volt mintegy 12000-15000 kötetben, felölelve valamennyi tudományágat.
A család mindenképp egyben akarta tartani a gyűjteményt Ráday Gedeon halála után, hiszen ez volt az elhunyt kívánsága is, ezért azt így is hirdették meg eladásra. A Dunamelléki Református Egyházkerület vásárolta meg és helyezte el a mai Ráday utcában (ami később erről a gyűjteményről kapta a nevét).
A II. világháború végére leromlott állapotú kastélyt az 1950-es években államosították, 1998-ig a MÁV Kórház egyik kihelyezett részlege működött itt. A gyógyintézet kiköltözése után gyakorlatilag azonnal megkezdődött védelme, rekonstrukciója, miközben látogatókat is fogad.
A földszinti helyiségek közül a legszebb a nagykönyvtár, melyet négy vörösmárvány oszlop tart és oszt kilenc részre. A terem freskói különböző tudományokhoz kapcsolódó görög-római mitológiai alakokat ábrázolnak.
De még ennél is szebb látvány vár az emeleten a látogatóra: itt van ugyanis a kastély ékessége, a díszterem.
A tágas, napsütötte terem falain lenyűgöző faliképek sorakoznak, és annak ellenére ámulatba ejtőek, hogy nem színpompásak, hanem monokrómok.
A kastély hétfő kivételével minden nap 8 és 16 óra közt nyitva van a turisták számára. A termeket idegenvezetéssel lehet látogatni, ezek óránként (9.15 és 15.15 közt minden egész óra után 15 perccel) indulnak.
Vértesszentkereszti apátság
Román kori építészetünk egyik gyöngyszeme az Oroszlány és Pusztavám közt, a Vértes erdejében megbúvó egykori bencés monostor.
Alapítása a 12. századra tehető és az évszázadok során több rend is birtokolta: a bencések, a ciszterek és a domonkosok. A török korban aztán elhagyták, azóta csak romos falai bukkannak ki a hatalmas fák közül.
Mivel az ide vezető túraleírások sokszor félrevezetőek vagy hiányosak, álljon itt egy részletes útmutató, hogy található meg:
Pusztavámról a templommal szemben induló útról (Petőfi Sándor utca) kell elindulni, ami egyben a zöld sáv jelzésű túraútvonal is. Mintegy 1.6 km után balra kell fordulni egy másik aszfaltos erdészeti útra, ahogy a zöld jelzés is mutatja. Két kilométer után a zöld jelzés egyenesen megy tovább, de mi maradjunk az aszfaltos úton. Innen még másfél kilométerre balról fut be egy út, erre kanyarodjunk rá (itt a kereszteződésénél, ha nagyon figyelünk, van egy Vértesszentkeresztet mutató tábla). Addig kell ezen az úton maradni, amíg át nem haladunk egy régi szállítószalag alatt, rögtön azután jobbra kell felkapaszkodni 2-300 métert egy meredek földúton – ez vezet az apátságot körbevevő kerítéshez.
Bár maga a helyreállítás itt már jó három évtizede lezajlott, utána a kolostor romjait magára hagyták, így a rongálók célpontja volt. A közelmúltban nem a felújításon, hanem a látogathatóságon kellett dolgozni. Ma már a körbekerített rommező ismét fogad látogatókat. de kizárólag tárlatvezetéssel lehet körbejárni. A helyszín szerdától vasárnapig van nyitva, vezetett séták minden egész órában indulnak.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
