Három pompás ajánlat kastélyokkal és túrákkal Magyarországon
Travellina
Károlyi-kastély, Füzérradvány
A Károlyi-kastély elődjét és a hozzá tartozó uradalmat I. Lipót király adományozta 1686-ban báró Károlyi Lászlónak, de a családnak annyi birtoka volt országszerte, hogy kedvükre válogathattak – és érthető módon nem ezt, a minden jelentősebb várostól távol levőt választották családi fészeknek. Így ezt a kastélyt mintegy két évszázadon keresztül mindig bérbe vagy zálogba adták, csak az az 1800-as években döntött úgy Károlyi Ede, hogy ide teszi át otthonát. Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban álmodta meg az átalakított kastélyt és érdekesség, hogy a gróf a tervezésben maga is részt vett.
A munkát fia, Károlyi László folytatta, ő állt neki a reneszánsz kastélybelső kiépítésének, gróf Apponyi Franciskával, a feleségével. Csaknem két évtizeden át jártak Firenzébe vásárolgatni, útjaikról reneszánsz és kora barokk díszítő elemekkel és berendezési tárgyakkal tértek haza.
Károlyi László fia, István gróf varázsolta át a kastélyt 1938-ban luxusszállóvá, az ötletgazda pedig felesége Windischgraetz Mária Magdolna volt. A kastélyépületben kialakított szobák mellett a parkban pavilonokat emeltek, így összesen 87 szobában, 115 főt tudtak egyszerre elszállásolni. A csodás parknak és a fényűző berendezésnek köszönhetően a kastélyszálló hamar népszerű lett, amely 1948-ig üzemelt.
Később szanatóriumot rendeztek be az épületben, amivel lassan pusztulásnak indultak a kastély értékei. Csak a 90-es évek közepén vetettek véget ennek, és kezdték meg helyreállítani a pompás épületet.
A kastélyprogramban zajló felújítás eredményeként 2021. október 5-én nyílt meg a múzeumi szárny, de a jövőben a további épületrészeket is felújítják.
A kastélyban berendezett kiállítás a kastélyszálló korszakra koncentrál, ráadásul van benne még egy csavar: egy nyomozójáték, melyben 15 karakter segítségével lehet felgöngyölíteni egy fiktív gyilkosság történetét.
A játékos fejtörők, a régi fotók, az interaktív készülékek és a gyönyörűen rendbe hozott park garantálják, hogy a család minden tagja jól érezze itt magát.
Mivel köthetjük össze a kastélylátogatást?
Néhány célpont, melyeket maximum 45 percnyi autózással érhetünk el:
- Füzér vára
- Porcelánmúzeum Hollóházán, ahol akár saját kávésbögrét is festhetünk
- Telkibánya, ahonnan kincskereső túrák indulnak az erdőbe Telkimanó vezetésével
- Pálházi kisvasút a Kemence-patak völgyében
- Kőkapu Vadászkastély
- Sátoraljaújhelyen a rendkívül színvonalas Magyar Nyelv Múzeuma, valamint ugyanott a Kalandpark
A Sümegi Püspöki Palota
Sümeg felé autózva már messziről látszik a Várhegyen magasodó pompás vár, amely mindig is népszerű kirándulóhely volt ezen a vidéken. Sok látogató eddig talán nem is tudta, hogy a Várhegy oldalában egy díszes püspöki palota áll, de most már érdemes úgy alakítani a napot, hogy az is beleférjen a programba!
Sümeg, mint sok más végvár köré telepedett város, elvesztette a jelentőségét a törökök kiűzése után. Szerencsés fordulat mintegy fél évszázad múlva következett be, amikor Padányi Bíró Márton püspökké történő kinevezése (1745) után Sümeget választotta székhelyéül az egyházmegye székhelye, Veszprém helyett. Az 1748 és 1753 közt kialakított épület külseje meglehetősen egyszerű, egyetlen jelentős dísze a főbejárat mellett álló két hatalmas Atlasz-figura. Ezek egy szép erkélyt tartanak, ahol a püspöki címer is díszeleg.
A palota legszebb és egyetlen épen maradt része a Szent Mártonnak szentelt kápolna, melynek oltárképét a váci Vogel Gergely festette, stukkóit pedig a pesti Antonio Orsatti készítette. Csodálatos lehetett az emeleten kialakított díszterem is, melynek falát egykor a környék várai (Somlót, Tátikát, Csobáncot és Sümeget), valamint Padányi püspökké váló beiktatását ábrázoló freskók díszítettek.
A 2. világháború után államosított épületbe iskola és diákotthon költözött. A megváltozott funkció következtében jelentős változtatások történtek a belső térben, hiszen osztálytermeket, vizesblokkokat alakítottak ki. Az értékes freskókat lefestették, bútorait széthordták, a püspök híres képgyűjteményének, sőt, az értékes klasszicista kályhák nagy részének is nyoma veszett. A folyamatos állagromlás csak a kilencvenes évek közepén, az iskola kiköltözése után állt meg, amikor végre a vagyonkezelő kezébe került az épület. Az egykori püspöki termekben „Mennyei ügyek” címmel kiállítást alakítottak ki, amely az építtető püspök, Padányi Biró Márton életét mutatja be, valamint a város Plébániatemplomának (és a palota hűsölőtermének) freskóit elkészítő, osztrák Franz Anton Maulbertsch kalandjait Sümegen.
Mivel köthetjük össze a palota látogatását?
Néhány célpont, melyeket maximum 45 percnyi autózással érhetünk el:
- Zalaszántói Béke Sztúpa
- Tapolcai tavasbarlang
- Haláp-tanösvény, ahonnan fantasztikus panoráma nyílik a tanúhegyekre
- Remek túra vezet a Rezi várhoz
- Alig félóra Sümegtől Hévíz, a maga csodálatos tavával és sétaútjaival
- Egészen különleges Úrkút közelében a Csárda-hegyi tanösvény, amely Úrkúti őskarszt néven is ismert
Sándor-Metternich-kastély, Bajna
Az „Ördöglovas”, Sándor Móric neve sokaknak ismerős, igazi fékezhetetlen, különc figura volt. Élete annyira kalandos volt, hogy film és operett is halhatatlanná tette, és ha ma élne, mindig a pletykaújságok címlapján szerepelne.
De honnan is ered az „ördöglovas” elnevezés? Sándor Móric viszonylag későn, csak 17 évesen kezdett lovagolni, addig nem engedte lóra ülni az apja, aki ezt túl veszélyes sportnak tartotta. Apja halála után aztán gyorsan behozta a lemaradást. Bár soha nem tanulta a lovaglást, a technikai tudás és elegancia hiányát bőven kárpótolta a bátorsága.
Egyszerűen nem ismert félelmet, ha lovakról volt szó: hosszú lépcsősorokon hajtott le, teraszokról ugrott ki lóháton, átugrott fogatokat és a legenda szerint még otthon, a kastélyban is lovon járt.
Angliában egyszer egy különösen vad lovat tört be, majd versenyt nyert vele. E ló gazdája ragasztotta rá a becenevet, amikor így kiáltott fel: „Ez nem ember, ez egy ördög”.
Feleségét is egyik hajmeresztő lovasbravúrja kapcsán ismerte meg, amikor apjához tartva, a Sándor-palotához vezető lépcsőn átugratott Metternich Leontine hercegnő hintója felett. Nem csoda, hogy a hölgy azonnal beleszeretett. A gróf ekkor kezdett hozzá a bajnai kastély átépítéséhez, hogy méltó pompával fogadhassa leendő feleségét, a nagy hatalmú Metternich kancellár lányát. A család klasszicista kastélyából a kor neves építésze, Hild József segítségével igazi elegáns főúri lakot, míg vadászparkból pedig elegáns angolparkot varázsolt.
Bár ez a kastély sem kerülhette el a sorsát, a háború utáni pusztulást, 2021 decemberétől újra láthatjuk pompásan felújítva. A két legcsodálatosabb helyiség az emelete két díszterme: a különleges falfestéseiről és díszes stukkóiról híres etruszk-terem, valamint a káprázatos mennyezeti freskójáról nevezetes Raffaello terem.
Mindkettőt Alessandro Sanquirico, a milánói Scala díszlettervezője tervezte, akit Sándor Móric utazásai során ismert meg. A kastélyban berendezett kiállításon megismerkedhetünk a kastély történetével, korszakaival, valamint a különc Sándor-családdal is.
Mivel köthetjük össze a kastélylátogatást?
Néhány célpont, melyeket maximum 45 percnyi autózással érhetünk el:
- Kastélykedvelőknek adja magát, hogy összekössék a kirándulást a majki Esterházy-kastély épületével (itt hamarosan a cellaházak is megnyílnak)
- Jókat lehet túrázni Epölön az Őr-hegyre és a festői sziklaszirtre
- Ugyancsak közeli túracélpont a bajóti Jankovich-barlang, valamint az Öreg-kő
- A Zsámbéki Romtemplom
- Elérhető közelségben van Tata, ahol a kastély mellett számos tó és a tanösvény várja a látogatókat
- Csak fél óra Tatabánya az insta-hotspot Szelim-barlanggal, valamint a Bányász Múzeummal
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
