Két egyedülálló gyűjtemény
Tarnaméra, Rendőrmúzeum
Országjárásaim során igyekszem felkeresni a térség kastélyait, így jutottam el Tarnamérára is, ahol váratlan meglepetés ért. Nem csak egy gyönyörű kastélyt találtam, de a világ legnagyobb rendőregyenruha-gyűjteményét is!
A késő barokk Almássy-kastély 1770 körül épült. A rendszerváltás után iskolát rendeztek be a kastély termeiben, mely 1986-ig működött itt. Akkor a gyerekeknek egy új épületet húztak fel a kastély kertjében, a régi kastélyt pedig alaposan renoválták. A fehér mészréteg alól szép freskók tűntek elő, ma négy teremben is látni ezeket.
1996-ban nyílt meg itt a rendőrmúzeum, melyet két úr alapított. Dr. Francsics Ottó rendőr alezredes és Dr. Gulyás István állatorvos privát gyűjteménye páratlan a maga nemében és még egy laikus érdeklődőnek is nagyon érdekes.
Maklár, Tengerészmúzeum
Makláron 2014 májusában Dobozi Gábor nyitotta meg az ország legjelentősebb tengerészmúzeumát. Dobozi úr már gyerekkorában tengerész akart lenni, több mint 36 évig járta a tengereket, az óceánokat, miközben több kontinensen is megfordult. Térképét, melyen a bejárt kikötőket jelöli, én is megirigyelhetném. 🙂 Időközben sok tapasztalatot szerzett, és folyamatosan gyűjtögette a távoli népek, kultúrák emlékeit is.
Régi vágya volt a múzeum megnyitása, amit most, nyugdíjas korában végre megvalósíthatott.
Gyűjteményét sok kolléga, barát egészítette ki önkéntes felajánlásokkal. Dobozi úr házának kertjét is a látogatók fogadására alakította ki, a hajóroncsok közt kis közösségi pihenőt is találni.
Két rövid túra izgalmas sziklákkal
Szomolya, kaptárkövek
Szomolya mellett a kaptárkövek tanösvény egy érdekes kirándulóhely. A parkolótól egy jól jelzett, szépen kiépített, fémkorlátokkal védett lépcsősoron lehet körbejárni a területet, ahol több csoportban találni ilyen különleges formájú köveket.
A nyolc kaptárkő-tömbön 117 fülke található, melyeket régmúlt korok emberei faragtak, rejtélyes okokból.
Egyes feltételezések szerint síremlékek voltak, mások azt vélik, áldozatokat mutattak be a kis kőfülkékben. A régészeti feltárások azonban egyik feltevést sem igazolták, így a fülkék rendeltetését továbbra is titok övezi.
Bélapátfalva, Bélkő-hegy
Kevés település büszkélkedhet olyan különleges és lenyűgöző „háttérrel”, mint Bélapátfalva. A Bélkő-hegyfehér mészkősziklái százmillió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltűnő őstengerből. A hegy szolgáltatta a bélapátfalvai cementgyár számára a cementgyártáshoz szükséges alapanyagot, a bányászatnak köszöntheti a mai, lépcsőzetes sziklás arculatát.
„A homlokát ráncoló hegy”- ahogy Szabó Magda írónő ittjártakor fogalmazott – a település egész hangulatát meghatározza.
A ciszterci apátságtól indulva, a kanyargós szerpentinen – tanösvényen – haladva jutunk el a 815 m magasan fekvő kilátóhoz. Az 5 km hosszú, 7 állomásra felfűzött tanösvény bejárásához, az ismertető táblák megtekintéséhez 2-3 óra szükséges.
Két páratlanul szép épület
Gyöngyöspata, Kisboldogasszony-templom
A Mátra lábánál, festői lankás vidéken fekvő Gyöngyöspata, az alig 2400 fős kis település egy Európa-szerte is különleges műkincset őriz. A Kisboldogasszony-templom már kívülről is megállásra késztetett, de az igazi csoda, a magyarországi barokk egyházművészet egyedülálló remeke bent rejtőzik.
Ez a nyolc méter magas, úgynevezett Jessze-oltár Jézus családfáját mutatja be. Hasonló, fából készült oltár csak néhány van a világon, de ez a legnagyobb, legmívesebb.
A szobor alján Jessze fekszik, aki a Biblia szerint Dávid király apja volt. A fa ágain Jézus ősei, próféták és királyok láthatók, a lomb fölött pedig maga Szűz Mária ül a trónon a kis Jézussal a karján.
A templom meglátogatásához előzetes bejelentkezés szükséges – az egyházközség weblapján találni az elérhetőségeket.
Parádsasvár, Károlyi-kastély
A Heves-megyei kastélytúrán a pontot az i-re a Károlyi-kastély tette fel Parádsasváron, amely pont olyan, ahogy azt a kislányok álmukban elképzelik: rózsaszín, romantikus és sok tornya van!
Károlyi György 1876-82-ig Ybl Miklóssal terveztette és építtette meg a kastélyszállót. Károlyi György az épületet feleségének, Zichy Karolinnak szánta, aki az átépítéskor Kossuth Lajossal együtt emigrációban tartózkodott. Az emigráció után 1893 és 1903 között élt a kastélyhotelben, aminek ő adta a Sasvár nevet (magát a falut is később emiatt nevezték el Parádsasvárnak). Károlyi György után unokája, Károlyi Mihály lett az uradalom tulajdonosa. Ő városi ember révén, nem szerette a földesúri életet, de felesége, Andrássy Katinka – a Vörös Grófnő – kedvelte a vidéki életformát.
A szocializmus idején a kastélyt gyermeküdültetésre használták. Az elmúlt évtizedben ismét magántulajdonba került és 1998 decemberétől luxushotelként üzemel.
Két varázslatos kirándulóhely
Parádfürdő, Ilona-völgyi vízesés
Parádfürdő közelében bukkanhatunk rá az erdő mélyén Magyarország legmagasabb természetes vízesésére. A tíz méter magas zuhatagnál a mesterségesen kialakítottak közül is csak a lillafüredi vízesés magasabb.
A település közepén levő nagy vásártérnél át kell hajtani a hídon és onnan még 3-4 kilométert lehet továbbhajtani aszfaltos úton. Amikor behajtani tilos tábla állja az utat, elérjük a Szent István-kutat. Itt lehet letenni az autót és innen még további 2-3 km séta a vízesés. Egy darabig még az aszfalton kell sétálni, majd viszonylag egyenletes ösvényen, addig akár babakocsival is járható az út. Csak a végén kell egy patakon átkelni faágakon vagy köveken, ide már egy jó túracipő kell.
Szilvásvárad
Szilvásvárad közelében található a festői szépségű Szalajka-völgy, kedvelt kirándulóhely.
A fatelepről indul a kisvasút, amely felvisz a völgy legnépszerűbb látványosságához, a Fátyol-vízeséshez. Ezen kívül számos érdekesség található a völgyben, mint például az Archeopark, amely Szilvásvárad és a Bükk hegység ősi múltját mutatja be. Megismerhetjük, sőt ki is próbálhatjuk többek között a kőpattintást, agyagozást, szövést-fonást, íjászatot, ősi eszközökkel gyújthatunk tüzet vagy őrölhetünk gabonát, de akár saját kőbaltát is készíthetünk.
A Zilahy Aladár Erdészeti Múzeumban a 19-20 századi erdőgazdálkodás eszközeivel és a Bükk állatvilágával ismerkedhetünk meg.
A Szabadtéri Erdei Múzeumban olyan régi erdei mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták eredeti környezetükben, mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés.
Két izgalmas látnivaló Egerben
Varázstorony
A Varázstorony az egri Líceum pompás barokk palotájában található. Eszterházy Károly három funkciót szánt az épületnek: tanítás, kutatás és szórakozás. Bár sok fordulatot vett azóta a történelem, a Líceum ma is ezt a három célt szolgálja.
Magában a toronyban több attrakció is helyet kapott: csillagászati kiállítás, planetárium, interaktív kísérletezésre szolgáló Varázsterem, egy Foucault-inga és a Panoráma terasz, Eger legmagasabb látogatható kilátója.
A legérdekesebb látnivalóért, a misztikus sötétkamráért azonban a csillagvizsgáló torony kilencedik, legfelső szintjére kell felkaptatni (lift nem jár a toronyban).
A camera obscura egyszerű optikai eszköz, hatalmas méretű fényképezőgép egy besötétített szobában. A tetőn átbújtatott rudak segítségével lehet állítani az „optikáját”, azaz a tükrét, a képeket pedig egy fehér asztallapra vetítik ki. 1779-ben helyezte üzembe Hell Miksa, az intézmény első csillagásza, kifejezetten a városlakók és látogatók szórakoztatására. Ez valószínűleg a világ legrégebbi, ma is működő ilyen berendezése.
A Líceum könyvtára
A szintén a Líceumban található csodás könyvtárba is feltétlenül érdemes benézni. Csak keddtől péntekig, 8-16 közt van nyitva, tárlatvezetés ezeken a napokon 10, 12 és 14 órakor indul. A könyvtárat 1793-ban alapította Eszterházy Károly, és ami akkoriban ritkaságnak számított, már kezdetektől nyilvános intézménynek szánta.
A nyitást az azt megelőző évtizedekben komoly könyvgyűjtés előzte meg, amikor is professzorokat kértek fel, hogy állítsanak össze listákat az általuk vágyott irodalmakból, hogy felkutathassák és megvásárolhassák azokat a könyvtár részére. Az intézmény végül 16 000 kötettel nyílt meg, de azóta számos magángyűjtő adakozásának eredményeként 170 ezer kötetesre nőtt. Olyan ritkaságokat is találhatunk itt, mint Mikes Kelemen Törökországból írt leveleit vagy az egyetlen, hazánkban fellelhető Mozart kéziratot.