A februári török-szír földrengések órási pusztítást végeztek. Az érintett területeken több mint 40 ezren vesztették életüket és százezrek maradtak lakhatás nélkül. A katasztrófa egy olyan történelmileg és kulturálisan is jelentős helyszínen következett be, amelyen az évezredek alatt több civilizáció is nyomott hagyott. Törökország déli és Szíria északi területei így emlékműveik egy jelentős részét is elvesztették.
Összeszedtük a legismertebb épületeket és helyszíneket, amikben kárt okoztak a földmozgások.
Diyarbakir erőd és Hevsel-kertek, Törökország
Törökország hemzseg a szebbnél szebb épületektől és történelmi emlékektől. Az ország déli, Szíriával határos része bár valószínűleg nem az első helyszín, amit egy átlagturista látni szeretne az országból, ugyanakkor azoknak, akik beleszeretnek a török történelembe, nyelvbe és kultúrába, vétek kihagyniuk a területen rejlő különleges épületeket és természeti csodákat.
Törökország szerelmeseinek eddig ideális bakancslistás úti célnak számított a Diyarbakir tartományban található történelmi erőd és a hozzá tartozó Hevsel-kertek. A helyszín olyan páratlan, hogy 2015 óta része az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) világörökségi listájának.
A februári földrengések a Diyarbakir erőd és a Hevsel-kertek kulturális tájegységét is nagyban érintették, az UNESCO pedig azt közölte, hogy az erődben lévő „több épület is összeomlott”.
A Tigris folyónál fekvő erőd hatalmas történelmi jelentőséggel bír, hiszen a görög, a római, az iszlám és az oszmán uralom idején is fontos szerep hárult rá. A városfal napjainkig többek között azért is számított népszerű turisztikai látványosságnak, mert az egyik legnagyobb a világon.
Gaziantep 2000 éves vára, Törökország
A világ egyik legrégebb óta lakott településeként számon tartott Gaziantep is súlyos károkat szenvedett a földrengések következtében. A törökországi város egyik leghíresebb műemléke egy mintegy 2000 éves vár. Az épület, ami mostanáig Gaziantep egy híres dombját díszítette, szinte teljesen megsemmisült.
Az épület a turisták szemében lehet gyönyörű látványosság vagy a történelem egy páratlan darabja, a törököknek viszont ennél jóval többet jelentett. A vár a 20. század eleji török függetlenségi háború egyik jelentős szimbóluma.
Gaziantep Castle is completely destroyed after today’s earthquake in Turkey.
The castle was built by the Hittite Empire and later built into a main castle by the Roman Empire in 2nd and 3rd centuries AD. pic.twitter.com/6Amv0PfhNT
— Oskar Aanmoen 🇳🇴 (@OAanmoen) February 6, 2023
Gaziantep városának dombjára először a Hettita Birodalom emelt egy erődítményt, amit a Római Birodalom alatt tovább bővítettek. Az építményen később még I. Justinianus bizánci császár is végeztetett újabb munkálatokat. A vár bővítése ezután sem torpant meg, többek között az Oszmán Birodalom idején is felújították.
A februári földmozgásokig Gaziantep egyik legrégebbi mecsete tornyosult a vár közelében. A 17. századi építmény most szintén komoly károkat szenvedett a rengések miatt. A Sirvani mecsetnek nevezett épület több volt mint puszta vallási helyszín, a helyiek építészeti csodaként tartották számon. Az objektum arról is ismert, hogy legtöbb mecset minaretjétől eltérően a tornyait két erkély díszítette.
Antakya, Törökország – A város, ami a történelem része
A katasztrófa a Gaziantep, a Földközi-tenger és Szíria által határolt törökországi Hatay tartományt sem kímélte. A térség és székhelye, Antakya szintén a történelem egy egyedülálló darabjának számítanak.
Antakya már elég régóta létezik ahhoz, hogy többször is a földdel vált egyenlővé.
A februári földrengések pedig olyan súlyos veszteségeket okoztak a városnak, hogy azt most ismét újjá kell építeni.
A várost Kr. e. 300-ban alapította Nagy Sándor egykori hadvezére, a területén ugyanakkor már jóval korábban is léteztek kisebb települések. A beszámolók szerint Antakya két kerületében a földrengések miatt legalább 1200 épület dőlt össze. Egy harmadik városrészben pedig „szinte minden” ház összeomlott – a város vezetőinek közleménye szerint.
Devastating video showing before/after the earthquake of Saray Street in Antakya, Turkey pic.twitter.com/9C5WnT6ldU
— Wu-Tang is for the Children (@WUTangKids) February 14, 2023
Antakyát többek között olyan különleges nevezetességek gazdagították mint az anatóliai térség egyik első mecsete, a Habib-i Neccar mecset. A tolerancia, testvériség és béke szimbólumaként számon tartott épület szintén súlyosan megrongálódott.
A mecset egyik sajátossága a történelméből fakad. A térség különleges földrajzi elhelyezkedése miatt már az őskortól kezdve számtalan civilizáció, vallás és kultúra megvetette a lábát a területen, így egyes források szerint a Habib-i Neccar mecset helyén többek között egy ókori pogány létesítmény is állhatott, amit később, a kereszténység térnyerésével keresztény templommá építették át.
Az imaház igazi „ősét”ugyanakkor az 630-as években húzták fel, miután a Rashidun Kalifátus elfoglalta a régiót. Az épületet a következő évszázadokban hol templommá, hol pedig mecsetté alakították a területet megszálló hatalmak. A viszontagságos történelem mellett egyébként a természeti csapások sem kímélték az objektumot. Egy 1853-as földrengés miatt egyszer már újjá kellett építeni a mecsetet.
Mint az Anadolu Agency írja, a Habib-i Neccar mecset mellett többek között a 16. században épített Ulu illetve a Sarimiye mecset, valamit a Szent Pál ortodox templom is jelentősen megrongálódott a földrengések miatt Antakyában.
Yeni Cami mecset, Törökország
A Yeni Cami méltán lehetne az újrakezdés és kitartás jelképe is. A törökországi Malatyában található 17. századi mecsetet már szintén többször újjá kellett építeni, a februári nagy földrengések miatt pedig a túlélésért folytatott harcának legújabb fejezetéhez érkezett az épület.
Malatya Yeni Cami 1893 yılında meydana gelen depremde yıkıldıktan sonra bugüne ulaşan haliyle tekrar inşa edilmiş. Bölgedeki bu depremin üzerinden 130 yıl sonra tekrar ağır bir hasar aldı.
1894’te İstanbul’da da çok büyük bir deprem meydana gelmişti. Hep hatırımızda tutmalıyız. pic.twitter.com/NctqxBDmGG
— ömer dabanlı (@omerdabanli) February 6, 2023
Az eredeti objektum egy 1889-es malatyai tűzben égett le, egy egy évvel későbbi tűzvész pedig tovább rontott az épület állapotán. A felújítás alatt álló mecset néhány évvel később, 1894-ben ismét teljesen elpusztult egy földrengés során, majd az 1964-es földmozgások következtében szintén megrongálódott az épület.
Most ismét leomlott a vallási helyszín több fala, holott a mecsetet nemrég állították helyre, egy 2020-as földrengés után.
Aleppó, Szíria – Az ősi és modern háborúkat átvészelt város
A szíriai Aleppó a világ legrégebb óta lakott területei közé tartozik. A közel-keleti város annyi csodát és látványosságot rejt, hogy 1986-ban az UNESCO világörökségi listájára is felkerült. Bár átvészelt számos ősi és modern háborút, a szíriai konfliktus miatt 2013-ban az óváros egészét felvették a veszélyeztetett helyszínek közé. A februári földrengések most tovább pusztítottak az amúgy is megrongálódott épületek állapotán.
A veszteségek közé tartozik a világ egyik legrégebb óta álló és legnagyobb vára, az aleppói citadella is.
Az építmény a 12-13. században nyerte el a mai formáját, ugyanakkor a helyének, az aleppói dombnak a története a Kr. E. 3. évezredre nyúlik vissza. Így olyan jelentős civilizációk hagyhattak nyomot a területen mint a görögök, bizánciak és oszmánok.
Ahogy az UNESCO közölte, a citadella kívül és belül is súlyosan megrongálódott.
A felsoroltaknál ugyanakkor jóval több történelmi helyszín is megsérülhetett a februári földrengések során. Az UNESCO szerint kár keletkezhetett többek között az Anatóliai-hegységben található Göbekli Tepe kőépítményekben, a Nemrut-hegynél illetve a Malatya közelén lévő Arslantepe-dombnál is.