A maradványok a Malom utcában, egy romos ház bontásakor kerültek felszínre, a mentő feltárás ezután kezdődött el – mondta Ódor János Gábor, a múzeum igazgatója az MTI-nek. Korábban Tolna középkori városmagjának területén több török kori lelet is előkerült. A mostani feltáráson a leletek és az épületen belüli jelenségek alapján azonosították az 1570-es években épült török fürdőt – tette hozzá.
Az ásatáson az épület egy 6×6 méter belső alapterületű, forró vizes helyiségét tárták fel, az eredeti fürdő egy legalább 15 méter hosszú, L alakú, nyugat-keleti tengelyű, három helyiség alkotta épület lehetett, amely három további mai telek területén állt – tette hozzá.
Ismertetése szerint az épületből megmaradt egy 4,5 méter hosszú, három méter magas felmenő falszakasz egy ajtónyílás felével, a falon több színű vakolat nyomaival, a dél-nyugati sarok falának egy része 2 méter magasságban és két pillér indítása, amely az egykori kupolát tarthatta.
A padlószint alól egy – az ókori fürdőkre is jellemző -, hipokausztumos jellegű fűtési rendszer nyomai kerültek elő faszenes, égett rétegekkel, szellőzőcsatornákkal, füstelvezető nyílásokkal.
A leletmentés során belül zöld mázas csőtöredékeket – az egykori vízvezeték darabjait -, kerámiatöredékeket, festett üvegablak- és geometrikus díszítésű kőlap-töredékeket, pajzs alakú ezüst szíjvéget hoztak felszínre, találtak a 16. századra keltezhető, török akcsét, valamint süttői vörös mészkő töredékeket, amelyek a fürdő ülőkéinek részei lehettek.
Az egykori fűtőtérben lévő, törmelékes rétegben talált leletanyag azt mutatja, hogy a török kor végén az épület fürdő funkciója megszűnt, az 1686 utáni időből már nem kerültek elő leletek.
Az ingatlan azonban nem pusztult el, egy 1820-ban készült térképen az épülettömb még látható, vagyis még 150 éven át lakóházként vagy fogadóként használták.
A múzeum igazgatója kitért arra, hogy a feltárás jelentőségét a fürdők viszonylagos ritkasága és a most kutatott épület jó állapotban megmaradt részei adják. A Teol fotót is közölt a leletről.
A hódoltsági területen mintegy 50 török fürdőről van írott forrás, Tolna a hetedik – Tolna vármegyében az első – település, ahol régészeti nyomai előbukkantak. A tolnai feltárás helyét dokumentálást követően ideiglenesen visszatemetik, de megvan a lehetőség arra, hogy később bemutató helyet hozzanak létre a fürdőből – mondta Ódor János Gábor.
(MTI)