A török hódoltságból fennmaradt különleges épületek Magyarországon
Buda 1541-es elfoglalásától kezdve közel másfél évszázadig tartott a török hódoltság Magyarországon. Nem meglepő módon a hosszú évtizedek ma is érzékelhető nyomokat hagytak az életünkben. Ennek egyik legkézenfekvőbb bizonyítéka az építészetben érhető tetten. Összeállításunkban bemutatunk jónéhány török kori emléket Magyarország területéről, és azt is eláruljuk, ezek miért igazán különlegesek.
Minaretek – mindössze öt maradt fent
A minaret egy nyúlánk, felfele elkeskenyedő torony. A muszlim mecset vagy dzsámi mellé építik. Van olyan, amely közvetlenül az épülethez illeszkedik, de lehet teljesen különálló is. A minaret erkélyéről szólította imára a hívőket naponta ötször a müezzin.
A török időkben számtalan ilyen torony állhatott Magyarországon is, de teljesen épségben, azaz eredeti állapotában ma már mindössze kettőt tekinthetünk meg.
Az ismertebb – a maga 40 méteres magasságával egyben nagyobb is – az egri minaret, ami közvetlenül a vár mellett, a Szent Sebestyén-templom előtt található. Az írásos emlékek szerint a városban tíz minaretet emeltek, de a visszahódítás után kilencet ledöntöttek. Az épen maradt torony csak annak köszönhetően maradhatott meg, mert rendkívül stabilnak bizonyult, többszöri próbálkozás után sem sikerült ledönteni.
A 2017 és 2018 között felújított egri építmény másik különlegessége, hogy az erkélye is látogatható.
A másik említést érdemlő minaret a pécsi. Különlegessége, hogy a nagy számú magyarországi török emlékből egyedül itt maradt meg együtt a templom és a torony, vagyis a dzsámi és a minaret is. Az épületben ma a hódoltság korszakát bemutató kiállítás látható.
Nem volt ennyire szerencsés az érdi torony, amit a Mecset utcában találhatnak meg az érdeklődők. A minaret teteje 1721-ben egy villámcsapás miatt megrongálódott. Csak jóval később, 1971-ben építették vissza a torony felső részét. Szabad szemmel is jól látható, hol ér véget az eredeti épület és hol kezdődik a vasbetonból épített rész. A helyreállítást viszont úgy oldották meg, hogy az tükrözze az eredeti állapotot, például az erkélyre vezető ajtót a hagyományoknak megfelelően Mekka felé tájolták.
További két, csak részben fennmaradt minaretünk történetéről nem sokat tudunk. Legészakibb minaretünk az esztergomi. Ha a város nevét említjük, bizonyára csak keveseknek jut eszébe bármilyen török kori emlékmű. Nem véletlen, hiszen az itt található toronynak csak egy nagyon kicsi része maradt fenn. Az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi minaretjét a dzsámival együtt 2007-ben újították fel.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
A torony szinte teljesen elpusztult, a felújításkor azonban 6 méteres magasságig visszaépítették. Ez a torony – hasonlóan a pécsihez – a XVII. század elején épült dzsámi alsó részéhez lett hozzáépítve. Külön érdekessége, hogy az épületegyüttes a vízivárosi középkori várfalára épült rá. Miután a török uralom véget ért, a dzsámit magtárként használták, a minaretet pedig elbontották.
Hasonló állapotban látható a minaret Magyarország déli részén, Szigetváron. Az 1566-ban török kézre került Szigetváron az ostromban meghalt Szulejmán szultán emlékére dzsámit és minaretet építettek, ami eredeti állapotában 30-33 méter magas lehetett. Írásos említések szerint 110 csigalépcső vezetett a körerkélyre, amiből a helyreállítás után 35 tölgyfa lépcső látható. A felső része viszont az esztergomihoz hasonlóan csonka.
Törökfürdők
Az oszmán építészettörténet jellemző és kedvelt épülettípusa a fürdő, amelynek rendszeres látogatása az iszlám kultúra fontos része. A fürdőépületek két alaptípusa ismert: az egyik a klasszikus gőzfürdő, vagyis hamam, amelyben helyszínen melegített víz folyt. Látogatói a kőpadokon ülve és feküdve tisztálkodhattak. A másik alaptípus a hévizekben gazdag magyarországi területeken épült – ezeket kaplidzsáknak vagy ilidzsáknak hívják. Ezekben az épületekben a mai napig a termálvízzel teli medence jellemző.
Ezek a helyek lehettek magánfürdők vagy közfürdők. A közfürdők díjfizetés ellenében bárki számára nyitva álltak. Általában nem önállóan, hanem nagyobb épületegyüttesek részeként épültek, ahol volt imahely, szegénykonyha, oktatási épület vagy akár síremlék is. Az oszmán hódoltság idején számtalan ilyen épület volt Magyarországon. A feltárások szerint a fővároson kívül legalább 75 törökfürdő működött.
Az oszmán kori Pécs területén is számos fürdőépület állt, amelyek jellemzően a birodalmi elit által alapított épületegyüttesekben kaptak helyet. Ez volt a jellemző Ferhád pasa, Készim pasa, illetve Memi bég fürdőjére egyaránt. Utóbbi hamam, vagyis gőzfürdő maradványai napjainkban a Szent Ferenc templom mellett találhatók – sajnos igen elhanyagolt állapotban. Az épület egykoron ikerfürdő volt, vagyis két irányból megközelítve nők és férfiak párhuzamosan használhatták. Érdekesség, hogy a fürdő a 19. század végén még állt. Ma már csak emlékeit láthatjuk, ha a Ferencesek utcájában haladunk a Széchenyi tér felé.
Sajnos hasonlóan rossz állapotban maradt meg a székesfehérvári fürdő is. A 16. századi törökfürdőt Güzeldzse (Szép) Rüsztem budai pasa építhette. A bárki által szabadon látogatható Török udvar fürdőjénél még a régi várfal maradványai is előtűnnek. A gőzfürdő romjait az 1980-as években fedezték fel és ásták ki. Jól látható a hatszögletű fürdő alapfala, négy magánfürdőkamra és az egykori padlófűtés nyomai.
Ennél sokkal jobb állapotban van például a fővárosban található épület. Az 1540-es évektől rengeteg fürdő épült a megszállt országrészben, de leginkább Budán. Az Irgalmasok Veli Bej Fürdője egy felújított törökfürdő, amelyben öt különböző vízhőmérsékletű medence található, sőt egy wellness részleg is a vendégek rendelkezésére áll. Érdemes megemlíteni a kupolás épületrészt, amely nagyszerűen megidézi a török idők hangulatát.
Hasonlóan szép állapotban maradt fenn az Egerben található fürdő, amit 1610 körül Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa építtetett. Itt maga a fürdőépület és a medence is fennmaradt, amiben ma bárki megmártózhat. Az egri Török Fürdőben a gyönyörű, aranykupolás medencetér fogadja a vendégeket. Fénykorában itt is a hithű mohamedánok tisztálkodhattak és társaloghattak.
Az egyetlen fennmaradt török ház Szigetváron
Hogy milyen házakat építettek a hódoltság idején a törökök, arról többnyire csak írásos emlékeink vannak. Mindössze egyetlen lakóház, azaz Karavánszeráj maradt fenn a XVI. századból. A Török ház más néven Várospince a XVI. században épült. A Szigetváron található épület téglalap alapú, jellegzetes török téglákból épült 2 szintes épület, alapterülete 80 négyzetméter.
Ma az épület múzeumként működik, ahol megtekinthetjük a korabeli mindennapok jellegzetességeit: a kerevetes társalkodó részt, az étkezőasztalt, a konyhát, a tűzhelyet, a mindennapi használati tárgyakat, valamint a kávé- és a fürdőkultúrával együtt a kalligráfia, kerámia-, üveg- és miniatúra-művészetet.
A dzsámik
A muszlim hitélet színhelyei a dzsámik és mecsetek voltak. Kétségtelenül ezek közül a legismertebb a Pécs főterén álló Kászim pasa dzsámija. A Széchenyi tér kiemelkedő épülete a korábban leégett Szent Bertalan- templom helyén épült. Négyzet alaprajzú, kupolával fedett belső teréhez egykor előtér és egy minaret kapcsolódott. A dzsámi 1686-ot követően a jezsuiták kezelésében a város plébániatemploma lett, kápolnákat, szentélyt és tornyot kapott. Ez utóbbi ma már nem látható.
Mai állapotát az 1938–1942. évi, kutatási és helyreállítási, illetve az 1960–1965 közti helyreállítási munkálatoknak köszönhetően nyerte el. Az épületbe lépve egyedülálló módon látható az egykori iszlám jellegzetességek, illetve a jelenlegi, plébániatemplomhoz tartozó elemek harmonikus egysége.
Hasonlóan a pécsihez, a Szigetváron található egyik dzsámi is téglalap alaprajzú. A várfalakon belül álló épület érdekessége, hogy a Mekka felé néző oldalán látható a kőkeretbe foglalt, valamikor csempével borított, sztalaktit boltozatú imafülke, az úgynevezett mihrab. A helyreállítások során az egykori karzatot is felállították. A dzsámi nyugati oldalához csatlakozik a szabályos, 14-szög alakú minaret, amelyről a korábbiakban már szó esett.
Szigetvár egy másik török kori épületről elsőre aligha mondaná meg bárki, hogy egykoron a törökök imahelye volt. A Szent Rókus plébániatemplom elsőre egy átlagos templomnak tűnik.
Ha viszont megnézzük az oldalát, vagy az ablakait, akkor feltűnhet, hogy a templom formája, valamint a szamárhátíves ablakok valójában egy dzsámit rejtenek.
Mind Pécsen, mind Szigetváron a dzsámi római katolikus templomként működik, így szentmisék alatt ingyenesen nézhetjük meg a vallások és kultúrák különleges egyvelegét.
Síremlékek, azaz a türbék
Az oszmán-török építészetben a síremlékek többfélék lehetnek: akár egyszerűbb kő sírkövek, amelyek tetején turbán jelöli az elhunyt személy rangját, akár egy adott teret határoló építmények, mauzóleumok, vagyis türbék.
A türbe általában köztiszteletben álló személy sírja fölé emelkedett, aki lehetett uralkodó, az uralkodó családjába tartozó előkelő, magasrangú tisztviselő vagy szent életű. De türbéből is többféle van. Lehet nyitott vagy zárt építmény. A török megszállás idején jellemzően négy, öt, hat, hét vagy nyolcszögű épületeket emeltek. A türbék legfontosabb funkciója az elhunyt személy emlékének őrzése.
A hódoltság végén legalább 18-22 türbe állt Magyarországon, napjainkra viszont mindössze kettő maradt meg ép állapotban. Ezek közül az ismertebb a főváros II. kerületében található Gül Baba türbéje. A másik pedig a Pécsen lévő, kicsit eldugottabb részen felépült Idrisz Baba türbéje.
Térszervezésében a budai és a pécsi türbe megegyezik, anyaghasználatában, valamint ajtó- és ablakkialakításában azonban különböznek.
A pécsi türbe nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett centrális épület. Falazata vegyes terméskő anyagú, nyugati homlokzatán csúcsíves kőkeretezésű bejárat található, mellette pedig az eredeti, oszmán kori bejárat helye is látható megjelölve. Pécs visszafoglalását követően az épület jezsuita tulajdonban állt és kápolnaként használták. Később városi tulajdonba került, 1793-tól pedig lőporraktárként használták. Legutóbb 2021-ben végeztek rajta állagmegóvó és környezetrendezési munkálatokat, így nyitvatartása idején látogatható.
Budapesten Gül Baba sírja fölé 1543-1548 között emeltek mecsetet, majd később egy kolostort is építettek a türbe mellé. Gül Baba, a Rózsák atyja, bektási dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt. 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára, a legenda pedig úgy szól, hogy a város elfoglalásának hálaadó ünnepén, 1541. szeptember 2-án halt meg a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony templomban. Tiszteletére emelték a később zarándokhellyé vált türbét.
A törökök kiűzése után, hasonlóan a pécsihez, a budai türbe is a jezsuitáké lett, akik barokk stílusú keresztény kápolnává alakították át. 1914-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a türbét műemlékké nyilvánította. Az 1915-ös felújítás során még Gül Baba földi maradványai is előkerültek. A türbe és környezete 2018-ban ismét felújításon esett át. A parkot bármikor meg lehet látogatni, ahol megcsodálhatjuk a fennmaradt török kori épületegyüttest.
Magyarországon a fentieken kívül még számtalan török kori épület vagy épületmaradvány található. Így tehát, aki a keleti építészetre kíváncsi, annak nem feltétlenül kell Törökországig utaznia, belföldön is kaphat belőle ízelítőt.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Búcsúzik a Szegedi Halászcsárda: végleg bezárják az...
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Egy rejtett, hangulatos gyógyfürdő a Dunántúl gyöngyszeme
Ezért érdemes a kádba tenni a bőröndöt a szállodában
Kvíz: felismered az országot az autósjelzések alapján?
