1. Fátyol-vízesés
Szilvásváradnál, a Szalajka-völgyben található hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége, a Fátyol-vízesés. A Szalajka-patakot karsztforrások táplálják, melyek vizéből, ahogy az a felszínre jut, az oldott széndioxid egy része elillan a levegőbe, az így túltelített vízből kicsapódik a kalcium-karbonát. A víz így a 17 méter hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le. Miért pont fátyol? Egyes magyarázatok szerint a zubogó vízpermete fehér fátyolra emlékeztet, mások úgy vélik, a mésztufa csipkézettségében keresendő a válasz. Bárhogy is legyen, Magyarország leglátványosabb vízesése minden évszakban varázslatos, és a környéke is izgalmas programokat, lenyűgöző látnivalókat rejt – mindenképpen érdemes felkeresni.
Látnivalók a közelben: Millenniumi kilátó és tanösvény, Istállós-kői-barlang, Szabadtéri Erdei Múzeum, Kárpátok őre emlékhely, Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum, Szikla-forrás, Felső-tó, Gerenna-vár
2. Sódomb
Egerszalókon található az a népszerű természeti csoda, amihez foghatóval csak a törökországi Pamukkaléban vagy Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) lehet találkozni. A község déli részén található Sódomb kialakulása a föld mélyéből, 410 méterről feltörő 65-68 °C-os hévízforrásnak köszönhető: a domboldalon lefolyó víz 1200 négyzetméteres látványos mészkőlerakódást épített. A feltörő gyógyvíz lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva úgynevezett sódombot hoz létre. A látványosság helyi védelem alatt áll, kiépített sétaúton lehet megközelíteni, sötétedés után a szivárvány színeiben pompázik – írja a Gyógyvizek Völgye.
Látnivalók a közelben: Laskó-patakon átívelő egylyukú kőhíd, Barlanglakások, Kaptárkövek, borospincék, Nepomuki Szent János szobor, Szépasszonyvölgy
3. A kaptárkövek kúp alakú kőtornyai
A kaptárkövek kúp alakú kőtornyainak oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. Ilyenekbe botlani a Pilis és a Budai-hegység területén (különösen a Tétényi-platón), Egernél és a Bükkalján. A leghíresebbek a szomolyai, a cserépváraljai és a cserépfalui kaptárkövek.
4. Megyer-hegyi tengerszem
A Megyer-hegyen már a XV. században működő kőbánya volt, a malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon át hasonló technikával, szerszámokkal és kézi erővel végezték. A XIX. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, 1907-ben beszüntették a bűködését. A bányában felgyülemlett fenékvíz eltávolítására a vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori Ó-bánya délnyugati szegletében. Az egykori malomkő-bánya fejtési gödrében kialakult a tó, azaz a mai Tengerszem. A tó víztömege mintegy 4.000 négyzetméter, legnagyobb mélysége 6,5 méter. 1977-ben a tavat és környékét természetvédelmi területté nyilvánították. Ma kedvelt kirándulóhely, a Malomkő tanösvény Sárospatak belvárosától vezeti el oda piros túraút-jelzéssel a turistákat.
Látnivalók a közelben (Károlyfalva és Sárospatak): Rákóczi-fa a Hosszúhágón, Sárospataki vár, Domján-ház, Szinyei-ház, Trinitárius kolostor avagy Múzsák temploma, Vártemplom és rotunda, jezsuita és ferences kolostor
5. Kazári riolittufa
Kazár falu feletti erdőben található a 20 millió éves riolittufa erózió, melyhez hasonlót a világon összesen 6 helyen tartanak számon, legközelebb a törökországi Kappadókiában. A Bükki Nemzeti Park tájékoztatója szerint ez valószínűeg a Mátra vulkáni kitöréseinek szórt anyaga, amely vegyes összetételű és különböző szemszerkezetű – a portól a nagyobb rögökig minden méret előfordul. A puha riolittufa felszínt a víz eróziós munkája formálta, benne bonyolultan ágazó árkokat szabdalt, közöttük kúpokat, gerinceket hagyva. Ugyanennek a dombvonulatnak a közeli részén egy másik földtani érdekesség is található, nevezetesen a földtani szelvény az ottnangi emelet felső részét és a kárpáti emelet bázisképződményeit mutatja be.
Látnivalók a környéken: Kézművesház, Gyufacimke kiállítás, Vasaló és Öntvény Múzeum, Tájház és bányászati kiállítás, Hagyományok portája, Palóc Galéria, Morgó-gödör – Nemti
6. Szentbékkállai kőtenger
A Káli-medence egyik izgalmas színfoltja a Szentbékkállai-kőtenger. Létrejötte az egykori vulkanikus utóműködésnek köszönhető, amelynek hatására a feltörő hévizes források a Pannon-tenger lerakódott fehér homokját cementálták, így alakult ki a kemény, szilícium-dioxid kőzetanyag. A folyamatos erózió során, elsősorban a pleisztocén kor időjárásának hatására változatos kőformák jöttek létre. Ezek közül az egyik legismertebb a Kelemen-kőnek keresztelt ingókő: ez több, egymáson elhelyezkedő kőtömbből áll, tetején egy billegő kő helyezkedik el. A túrakedvelők örülhetnek, ugyanis a kőtenger is része az Országos Kéktúra útvonalának Badacsonytördemic és Nagyvázsony között.
Látnivalók a környéken: Káli-medence és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park
7. Somoskői bazaltorgonák
Somoskő a szlovák-magyar határnál fekszik, két nevezetesség is található ott, ám mindkettő már a szlovák területen. Az egyik a település fölé magasodó vulkáni csúcson lévő várrom, a másik a vár északi oldalán található bazaltorgona. A somoskői várhegy északi oldalából 8-9 méter hosszú, keskeny bazaltoszlopok futnak, olyan hatást keltenek, mint az orgonasíp. Úgy tartják, a kiömlő láva bazalt íves-oszlopos formában szilárdult meg, a lassú kihűlés következtében pedig 5 és 6 szögletű karcsú oszlopok alakultak ki. (Egyébként hasonlóan látványos a Szent György-hegyi bazaltorgonák is.)
Látnivalók a környéken: a már említett vár, és a közeli Salgótarján látványosságai
8. Tündér-szikla
Budapest XII. kerületének Zugliget városrészében található a Budai-hegység lenyűgöző sziklaalakzata, ami már az 1977 óta védett terület. Kedvelt kirándulóhely, hiszen turistaúton könnyen megközelíthető, a szikláról pedig varázslatos kilátás nyílik a környékre. A Tündér-hegy kelet-északkelet felé ereszkedő lejtőjéből toronyszerűen emelkedik ki a késő triász korban képződött dolomitkő, helyenként porlik. Sokáig Remete-szikla néven emlegették, mert alatta egy remeteház feküdt, de Thirring Gusztáv szerint Antal-sziklaként is emlegették az állt Szent Antal-szobornak köszönhetően.
Látnivalók a környéken: a János-hegy a Budai-hegység negyedik legmagasabb hegye, egyben Budapest legmagasabb pontja – tetején az Erzsébet-kilátóval, ahova libegő is felvisz.
9. Pilisborosjenő, sziklaképződmény
Pilisborosjenőnél a Kevélyhegyi Tanösvény elvezet egy érdekes alakú sziklaképződményhez: a megfelelő szögből nézve a Teve-szikla legmagasabb, kettős ágú szirtje a névadó állatra emlékeztet. A dolomitból álló tömböket korábban hévizes oldatok járták át, és kalcittal különösen ellenállóvá cementálták. A kemény kőzet ezért gyorsabban pusztuló környezetéből lassacskán kiemelkedett – így alakult ez a nem mindennapi képződmény.
10. Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház
A 2001 óta az UNESCO világörökség részeként számon tartott Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház egészen különleges együttese a természeti, civilizációs és kulturális értékeknek. A geológusok szerint mintegy 12 millió éve, a miocénban képződött az lithothamnium-gumós lajtamészkő, amit már a rómaiak is bányásztak – egyebek között a mai Sopron helyén állt Scarbantia falainak építéséhez. Később, az 1500-as években indult meg iparszerűen a bányászás, ami egészen 1948-ig tartott – három évvel később a kőfejtőt műemlékké nyilvánították.
A hely őslénytani szempontból is jelentős: a hatalmas falak jól megőrizték a tenger állatainak és növényeinek mészvázát. A második világháború során a kőfejtő története is szomorú fordulatot vett, mígnem 1950-es évektől már Jancsó Miklós, később Várkonyi Zoltán és Fábri Zoltán filmjében jelent meg. 1970-ben alapította meg Várady György színházigazgató a barlangszínházat, ami több újításon, alakításon esett át, napjainkban látogatóközpontot, kiállító- és bemutatóhely.
Látnivalók a közelben: püspöki kastély, Mithrász-szentély, Fertő, Páneurópai Piknik Emlékhely, Szárhalmi Erdő, Fehér-barlang, Virágosmajori kápolna.