A szokásosnál előbb indult be a tiszavirágzás, számolt be a 24.hu. A különleges természeti jelenség általában június közepén kezdődik, idén azonban június első napján már tömeges rajzásról számoltak be a természetjárók. A kérészek korai násztáncának oka valószínűleg a szokatlanul meleg időjárásnak köszönhető. Ugyanakkor a Tisza északi szakaszain még elcsíphetjük a rajzást.
Már május végén kezdődött
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága már május végén közzétett Facebook-oldalán egy videót, melyen egy kérész vedlése látható. A felvétel több furcsaságot is tartalmaz: a május korai időpontnak számít a kérész vedlésére, és a videót nem a Tisza, hanem a Rába mellett rögzítették.
A kérész (Ephemeroptera) teljes életciklusa a vízhez kötődik: lárvaként a folyó agyagos aljzatán él, akár több éven át. Felnőtt állapotában csak néhány órát vagy napot él, mely idő alatt egyetlen tevékenysége a párzás és a peték lerakása: erre utal a “kérészéletű” kifejezés. Teste karcsú, két hosszú faroksertével rendelkezik. Az édesvizek ökoszisztémájában fontos szerepet játszik, mivel a halak és más állatok számára bőséges táplálékot jelent. Párzását tömeges rajzás kíséri, ezt nevezzük tiszavirágzásnak.
A korábbi évszázadokban a kérész több európai folyóban is rajzott, mostanra azonban a legtöbb helyen kipusztult. A Rábán felfedezett példány valószínűleg ennek az állománynak lehet az egyik megmaradt képviselője. Ugyan a nyugat-európai populáció nagy része kipusztult, a Tisza kérészei szinte érintetlenül vészelték át a változásokat, egészen mostanáig.
Több millióan is lehetnek
A videón látott vedlő kérész nem feltétlenül jelzi a “virágzás” kezdetét: a folyók mellékágain általában a tömeges rajzás előtt néhány nappal, kisebb csoportokban megindul a kérészek tánca. Nagy termetüknek köszönhetően már ilyenkor is feltűnést okoznak, az igazi tiszavirágzás azonban még megdöbbentőbb jelenség:
egyszerre több tízezer, vagy akár millió kérész táncát láthatjuk.
A Tisza szakaszain a legnagyobb rajzások időpontja általában június közepére tehető, idén azonban a legtöbb helyen már le is zajlott a rendkívüli esemény. A Tiszavirágzás Facebook-csoportban a Tisza északabbi szakaszairól jelentenek rajzásokat, a déli területeken a virágzás pedig már véget is ért.
Miért ilyen korán?
A tiszai kérésszel rokon dunai kérész rajzásának kezdete és nagysága a kutatások szerint elsősorban a kérészlárvák táplálékellátottságától függhet. Ezek a lárvák a meder alján kialakuló élőbevonatot alkotó növényi szervezetekkel táplálkoznak, melyek mennyisége nagymértékben függ az aktuális fény- és hőmérsékleti viszonyoktól – így tehát a virágzást megelőző hetek hőmérséklete kulcsfontosságú a kérészlárvák tápláléka szempontjából.
Ezzel szemben, míg a dunavirág az előző évben lerakott petékből kel ki, addig a tiszavirág három évig fejlődik, így nála ezek a rövid távú hatások általában kiegyenlítődnek. A 24.hu által megkérdezett dr. Kriska György biológus szerint feltételezhető, hogy a kérészek megváltozott viselkedése a klímaváltozás hatásaihoz köthető, ugyanis több, egymástól független populáció is érintett. A szakértő ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy meg kell várni a kutatási eredményeket, mielőtt messzemenő következtetéseket vonunk le.
Hol látható?
A tiszavirágzást a Tisza különböző szakaszain és mellékágain lehet látni az alkonyati órákban, este 6 és 9 között. A tömeges rajzás nem csak egyszer figyelhető meg: egymást követő napokon többször látható a tiszavirágzás teljes pompájában.
Ugyan a tömeges rajzás már több területen is lezajlott, a Tisza északi részei még tartogatnak meglepetéseket az arra járóknak. A Tiszavirágzás Facebook-csoport tagjai friss felvételeket osztottak meg Tokajról és Szabolcs községből, ahol a napokban zajlik a rajzás. Többek szerint vannak olyan helyek – például Tivadar község vagy Gergelyiugornya – ahol a kérészek kikelése az esőzésekkel járó vízlehűlés miatt hétvégére, illetve jövő hét elejére várható.
Ha kíváncsiak vagyunk a tiszavirágzásra, érdemes lehet még útra kelni.
Márton József, a Tiszavirág Facebook-csoport egyik közreműködője térképen vezeti az észleléseket: ebből kiderül, mely területen várható tömeges rajzás az elkövetkezendő napokban.
Borítókép forrása: MTI / Bugány János