Pár nappal ezelőtt Lefotózták a Tisza-tóba merült falu maradványait címmel jelent meg egy cikk a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hírportálon. Az anyag megírásához a lap egyik olvasójának fotója szolgáltatta az apropót. A fényképen egy falmaradvány látható, amely ugyan az egykori Tiszahalász (később Óhalász) település helyén áll, de valójában évekkel a falu “elsüllyedése” után épült.
Az Árpád-kori Tiszahalász történetét többek között az I Love Tisza-tó portál egy korábbi írásából ismerhetjük meg. Ebből kiderül, hogy az Óhalász-szigeten, a Tisza-tó Sarudi és Poroszlói medencéjének találkozásánál, a folyó morotvájában álló falut nem a tározó építésekor árasztották el vízzel, hanem száz évvel korábban, 23 további településsel együtt 1876. március 24-én sodorta el a Tisza árja.
Az egykori településből mára semmi sem maradt, pontosabban azt feltételezik, hogy a szintén eltűnt temető helyén álló, 1848-as kőből készült, felújított kőkereszt, tetején egy kovácsoltvas kereszttel az egyetlen ma is látható emlék Tiszahalászból.
A falu helyét napjainkban sűrű erdő borítja, ahol korábban egy erdészet működött, akik két kutat és két épületet hagytak az utókor számára. Az épületek igen romos állapotban vannak, megtalálni is nehéz őket. A Szoljon olvasója ezekről készített fotókat.
Aki részletesebben is szeretné megismerni Tiszahalász történetét, az az utódfalujában, Újlőrincfalván a könyvtárban tekinthet meg egy kiállítást az elsüllyedt településről.