Érdekességek az 50 éves Tisza-tóról, az ország legnagyobb mesterséges taváról
Országunk második legnagyobb tavát valószínű mindenki ismeri. De vajon ismeri-e mindenki a történetét, hogyan és miért alakult ki ez a mesterséges tó? Ahhoz, hogy kiderüljön, a 19. század második feléig kell visszautaznunk az időben.
Gróf Széchenyi István ugyanis ekkor kezdeményezte a „szőke” Tisza szabályozását, ami nem csak abban a korban jelentett nagy kihívást, de megvalósítása még napjainkban is igen nagy feladat lenne. A munkálatokat a reformkor talán legkiválóbbnak mondható vízépítő mérnöke, Vásárhelyi Pál tervezte meg. A folyó szabályozását követően az is megfogalmazódott, hogy az egyébként rendkívül száraz Alföldre el kellene juttatni valamennyi vizet.
Többek között ezért is javasolták, hogy a következő években öt darab vízlépcsőt alakítsanak ki a Tiszán, mert ezzel árvízmentesíthetik a legtöbb területet, valamint a Jászsági és a Nagykunsági főcsatornán keresztül öntözővizet biztosíthattak a Közép-Tisza vidék számára. A tervek szerint Csongrádnál, Kiskörénél, Tiszalöknél, Záhonynál és Vásárosnaménynál építettek volna a Tiszát szabályzó gátat.
Végül mindössze kettő vízlépcső valósult meg, mely közül az egyik a tiszalöki, a másik pedig a kiskörei lett.
Ez utóbbinak, a Kiskörei Vízlépcső- és Öntözőrendszernek köszönhetjük a Tisza-tó létrejöttét, melyet 1967-ben kezdtek építeni és 50 évvel ezelőtt, 1973-ban adták át.
Ekkor ez volt Európa legnagyobb síkvidéki tározója. Lényegében az átadás napját tekinthetjük a Tisza-tó megszületésének.
Létrejött a Kárpát-medence második legnagyobb tava
A Tisza felduzzasztásával létre jött Magyarország második legnagyobb tava. Területe összesen 127 km2, amelyből 7012,4 hektárt védett területté nyilvánítottak annak különleges természeti értékei miatt. A terület kijelölésekor már eleve gazdag volt az itt található növényzet, ami annak is köszönhető, hogy a mindig kiöntő Tisza miatt a terület közel 40 százaléka mocsári sás vízi vegetáció volt. Később ez okozott is némi fejtörést. Az első duzzasztáskor azt tapasztalták, hogy túlságosan sekély lett a tó, mivel a mocsári növényzet burjánzása és az erdő sarjhajtásai miatt nem alakult ki az az általános és várt tározói kép.
A felgyülemlő vízmennyiséget tökéletesen szemlélteti a duzzasztás ideje. 1973-tól kezdve egészen 1978-ig, azaz öt éven keresztül gyűjtötték a 24 millió köbméter vizet, amit később tovább növeltek.
A töltések kiépítésével végül sikerült elérni, hogy 1984-re megemeljék a vízszintet másfél méterrel, ezzel pedig kialakult a tó ma is ismert látképe. Ezt persze komoly munkák előzték meg, hiszen ehhez ki kellett építeni a töltéseket, szivárgó csatornákat.
A tárazott víz mennyisége a tovább növelt vízmennyiséggel mostanra 96-116 millió köbméterre emelkedett, ami majdnem az ötszöröse, mint eredetileg volt.
A víztározó napjainkban nem csak a vízszintért, de az 50 év alatt kialakult ökológiai feltételeket és turisztikai elvárásokat is biztosítja. Az erőműben egyébként most is zajlik az áramtermelés, ami az ország fogyasztásának megközelítőleg 1 százalékát adja.
Hasonló érdekesség egy utólag megépült fejlesztés, ami Tiszaörvénynél kiépített Horthy csatorna, amit ahogy a neve is sugallja, Horthy Miklós parancsára épült meg. A 1937-ben épült csatorna, ami száz kilométer hosszúságú volt, azért épült meg, hogy biztosítsa az öntözővizet a Tisza-tótól távolabb eső keleti, dél-keleti területek felé. A csatorna vége Kenderesig, a Horthy birtokig ért. Ma már csak rövidebb szakaszt lát el a csatorna, ami a korábbiakhoz hasonlóan a földek öntözését szolgálja, valamint a környékbeli halastavak vizét pótolja. A szivattyúház közvetlenül a tavat megkerülő kerékpárút mellett található és ha épp nyitva van, be is lehet tekinteni az ipari műemlékké nyilvánított házba és közelebbről is meg lehet nézni a 333 méter hosszú függő csatornahidat.
A tó napjainkban
A Tisza-tónál napjainkban minden korosztály megtalálja a számára megfelelő programot. Számtalan lehetőség van a nyári strandolásra, hiszen Tiszafüredtől kezdve, Abádszalókon és Sarudon át szinte minden településen van szabadstrand.
A sport szerelmeseinek is bőven akad választék. Akár egy nap alatt is körbe lehet tekerni a tavat egy kisebb 65 kilométere, vagy egy nagyobb 95 kilométeres útvonalon. De a vízi sport szerelmesei bérelhetnek kenut és kajakot is. Mindezek mellett vannak benzinmotoros és elektromos hajók is, amikkel hosszabban be lehet járni a tavat. A tipikus nyaralóhajókhoz vezetői engedély sem kell, így a legfontosabb szabályokat betartva, meg persze a természeti értékekre figyelve bárki hajóskapitánnyá válhat.
A természet kedvelői a fentieken túl megtekinthetik a Poroszlón található Tisza-tavi Ökoncetrumot, ami rendkívül látványos módon mutatja be a tó környékének élővilágát Európa legnagyobb édesvízi akváriumán keresztül. Ha ez sem lenne elég, akkor csónakra ülve elmehetnek a tó vizén kialakított tanösvényre, ahol nem kevesebb, mint 1,5 kilométeres pallós utat végig járva ismerhetik meg testközelből a természetet.
A turizmusnak köszönhetően a gasztronómia is elég erőteljesen fellendült az elmúlt időszakban. A lápos vidékeken élő és a Tisza környékére igen jellemző sulyom fontos szerepet is játszik ebben. Többek között készül belőle bonbon, amit az „Egy csepp Tisza-tó” Csokoládé Manufaktúrában kóstolhatunk és vásárolhatunk meg. De sulyomról nevezték el a Sarudon található, mára élményközponttá vált Sulyom Tájéttermet, ahol a Tisza-tó vidékének alapanyagait és helyi termelők termékeit igyekeznek bemutatni új felfogásban, különleges környezetben.
Poroszlón, az 1906 és 1911 között épült Graefl Majroság kastélyban és étteremben is egyedülálló gasztronómiai élményt szerezhetnek az ide érkezők. A hely különlegessége, hogy az ételekhez szükséges alapanyagokat mind a kastélyhoz tartozó kertben termelik meg és itt nevelik fel a fogásokhoz szükséges állatokat is. Emiatt bátran kijelenthető, hogy az egy igazán fenntartható és felelős gondolkodású vendéglátóhely. Ezt a fajta törekvést nem csak a vendégek ismerték el, hanem a legrangosabb gasztronómiai díjakat kiosztó Michelin Guide is Zöld Michelin-csillaggal ismerte el az éttermet 2022-ben.
Persze ez csak három hely a sok érdekes gasztronómiai hely mellett, ami közül még kiemelkedik a tiaszafüredi Mariska étterem, a poroszlói Fehér Amúr Halászcsárda, vagy a berendezésében is igen autentikus és otthonos abádszalóki Lilaakác Kisvendéglő.
Összességében tehát nem csak egy csodás élővilággal rendelkező tó alakult ki az elmúlt 50 év során. Fontos szerepet játszik a turizmus, a sport és a gasztronómia. Éppen ezért mindenkinek érdemes legalább egyszer ellátogatnia a Tisza-tóhoz.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Megérkeztek az első képek: sosem látott vonat futott be Kijevből...
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Fotókon az új, Ausztriába vezető magyar autós alagút - 1360...
Ebben az európai városban lesz teljesen ingyenes a...
