Egy kastély, amit látnod kell: Tisza István otthona meglepetéseket tartogat
Élet Sója
Hosszú felújítást követően ismét látogatható a Tisza-kastély Geszten. A kiállítás, amely a család életén túl a Tiszák politikai tevékenységét is igyekszik objektíven bemutatni, érdekes és informatív, interaktív, helyenként meglepi a gyanútlan érdeklődőt, sőt hagyja, hogy elhiggyük, mi is grófok vagyunk egy távoli békési föld közepén.
A geszti kastély nem csupán egy kiállítást kínál, hanem szállást ad azoknak, akik a Tisza család mellett Arany János és a Nagyváradon tevékenykedő magyar írók nyomába erednének.
Hol is van Geszt?
A Békés megyei Vésztőn nőttem fel, mégsem jártam korábban Geszten. A szüleimtől hallottam a településről, de csupán annyit, hogy az már majdnem Románia. Később, a történelmi tanulmányaim kiszélesítésével vált világossá, hogy Geszt sokkal fontosabb hely, mint ahogy gondoltam. Nem a román határon fekvő falu, hanem a történelmi Magyarország közepén elhelyezkedő Tisza-birtok központja. A dualizmus politikai csatáinak, eredményeinek és hagyatékának Geszt fontos, ha nem a legfontosabb hátterét biztosította. Tisza Kálmán miniszterelnök nem volt rest a székesfővárosból geszti otthonába rendszeresen hazatérni és a kastély teraszán ebéd után az ország ügyein gondolkodni.
Tisza torta és geszti kávé a kastély teraszán
Az egykori tiszttartó házból (a kastély legrégebbi épületéből) kilépve a csaknem húsz hektáros parkba, elfogott az alföldi nyugalom. Régen éreztem már a nyári délutánok dél-békési csöndjét. A hőségben nem mozdul senki és semmi, a fák leveleik mozdulatlanságával ráveszik az összes élőlényt a hallgatásra. Ehhez a csöndes nyugalomhoz kínálta fel Tisza Kálmán és felesége egykori kedvenc helye, a keleti terasz székeit. A kiállítás várhat, gondoltam magamban, és egy kávé, valamint a családi szakácskönyv egyik receptje alapján készült Tisza torta kíséretében hallgattam a geszti csendet.
Holott később kiderült, hogy Geszten ritkán volt csak hallgatás.
Tisza Kálmán szülei, majd ő maga és felesége, Degenfeld-Schomburg Ilona és utódaik is örömmel fogadtak a kastélyban látogatókat. Megfordultak itt a kor politikáját alakító személyeken túl az irodalom nagy alakjai (úgymint Arany, Jókai, Mikszáth), jöttek, akik jókedvre, családi hangulatra, mulatozásra, egy tarokkpartira, alföldi ételekre vagy csupán tartalmas beszélgetésekre vágytak.
„Miniszter, házelnök, tanácsot kérő államférfi, sürgős bajban lévő ember érkezik várva vagy váratlanul. Zsibongás, pezsgés, sürgés-forgás van állandóan, sétáló vendégek a parkban.” – olvasható a Vasárnapi Újság 1904-es tudósításában.
Lábnyomok a kastélyban
Arisztokratákról, politikusokról, az irodalom nagy alakjairól írtam korábban, de nemcsak ők hagyták ott lábuk nyomát a kastélyban. A gesztiek, a dél-békésiek oktatásra és kulturális színtérnek használták a kastélyt. Sajnos ők hiába igyekeztek vigyázni arra, ami a háború utáni pusztításból megmaradt, a kastélyt szinte saját hamvaiból kellett újjávarázsolni.
Az, hogy a gesztiekben még hosszú évtizedekig élt egyfajta tisztelet a kastély egykori lakói iránt, az a könyv mutatja, amelyet az egyik vitrinben pillantottam meg.
Kis Ilona geszti tanítónő 1988-ban feljegyzést írt a könyvbe, miszerint a Tiszák szemétre dobált hagyatékából mentette meg ezt a könyvet egy kis tanítványa 1945-ben. A berendezési tárgyak, a hatalmas könyvtár többi darabja már nem volt ilyen szerencsés. Többnyire elpusztultak vagy eltűntek, így komoly munka volt a Tisza család ma is élő tagjainak segítségével berendezni a kastélyt.
Kétségtelen, hogy a Nagy és Kis Szalon kort idéző új bútorai, világos falai között az eredeti karambolasztal (a biliárd egyik fajtája) vagy a Stelzhamer zongora és a tarokkasztal ellenére úgy éreztem magam, mintha egy új kastélyba léptem volna be, de abban a pillanatban, ahogy a magyarázó táblák szövegeit elolvastam, élettel telt meg a helyiség. Könnyű volt elképzelni, hogyan nevelkedett itt a második Tisza miniszterelnök testvéreivel.
Két Tisza, két dolgozószoba
A történelem iránt érdeklődők figyelmét bizonyára a két miniszterelnök dolgozószobája kelti fel leginkább Geszten. Számomra mégis sokkal érdekesebb volt az az apró helyiség, amely Tisza Kálmán dolgozójához vezet a szalonok felől. Itt ugyanis hosszú percekig időztem, és az első Tisza-kormány által kezdeményezett és elfogadtatott 600 törvényt böngésztem. A tárgyak, amelyekkel ezek a jogszabályok foglalkoztak, azt mutatták, hogy Tisza Kálmán és kormánya megkísérelte lerakni egy polgári Magyarország alapjait, és ezzel újra életet lehelt az országba. Nem lehetünk valamennyi, általuk alkotott jogszabályra büszkék (lásd a nemzetiségi kérdést vagy az állampolgársági törvényt, amely elvette Kossuth Lajos állampolgárságát is), de Tisza Kálmán munkásságát az adott kor és európai politika ismeretében kell szemlélni, és el kell ismerni, hogy az ország modernizációja óriási lépésekben zajlott a vezetése alatt.
Nem képzeltem más íróasztalt sem neki, sem fiának, Tisza Istvánnak. Tömör, erős talapzaton állót, amely jelképezi, hogy mindketten komoly teherbírású emberek, széles látókörű egyéniségek voltak. S mindehhez Geszt, ez a piciny falu – amelynek sorsát mindketten a szívükön viselték – szolgáltatta a hátteret.
Az egész kastélyban azt a nyugalmat éreztem, amely a belépéskor és a teraszon már megérintett. Szobáról szobára, szintről szintre jártam gyermeki kíváncsisággal.
A geszti grófnők
A felső szint a ház úrnőinek állít emléket, akiknek életéről olvasva kiderül, hogy számukra is milyen fontos volt Geszt és a geszti lakosság. Nagy műveltségű hölgyek voltak, akik nemcsak gyermekeiket nevelték kiváló szellemiséggel, hanem a falu gyermekeiért is sokat tettek. Például Tisza II. Lajos felesége, Teleki Kata meghonosította Geszten a himlőoltást, Tisza Kálmánné pedig saját maga készített kötött holmikat a béresgyerekeknek. Emellett a feleségek hozták a házba a protestáns eszmeiséget, szervezték a ház életét, a vendégfogadást és időnként a kastélyban dolgozó politikus, miniszterelnök férjet is segítették kéziratrendezéssel. Szívesen láttam volna többet ezeknek az asszonyoknak az életéből, de a kiállítás ezen része hamar véget ért, búcsúzóul egy pillantás maradt a kovácsoltvas erkélyről a két öreg platánfára.
Pincétől a padlásig
Ki ne szeretne felmászni a padlásra? Geszten, a kastélyban erre is van lehetőség. Még egy vagány tantermet is kialakítottak a gerendák és kémények között, ahol iskolások tanulhatnak a Tiszákról. Engem jobban megfogott az építészeti látvány, el-elcsíptem egy-egy eredeti fagerendát vagy kéménytéglát.
A kastély talán legérdekesebb kiállítása a pincébe került, amit semmiképpen sem szabad kihagyni.
Rögtön az első fontos dolog, hogy ha csörög a telefon, akkor vegyétek fel! S most komolyan beszélek. Hallgassátok végig a telefonálót!
Azután az asztal körül ne legyetek restek beleszagolni a kitett illatokba (különösen a démutkára hajtsatok), majd belesni a szakácskönyvbe, rácsodálkozni az elefántcsont nyelű teafilterre. A gasztronómia után jöhetnek a sport, a vadászat emlékei. Mindkettőnek nagy hagyománya volt Geszten. Úgy tartják, hogy itt épült meg először az országban egy modern teniszpálya.
A pincében híreket, verseket hallgathatunk és közben az is kiderül, hogy egy kis mellékhelyiségben miért halmoztak egymásra annyi tonettszéket.
A pincéből ezt, a Kőszívű ember fiai című regényből származó Jókai-idézetet hoztam magammal:
„A jó evés a legjobb mulatság, a jó étvágy a reménynek a legboldogítóbb faja, s a jóllakott gyomor a legmegnyugtatóbb emléke egy bevégzett jó cselekedetnek. A megrakott asztal az egyedüli látvány, mit az emberektől irigyelhetnek az angyalok, kik mint tudva van, sohasem esznek. Még dicsőség is van benne.”
Arany bácsi és az ifjú Tisza Domokos
Arany János az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után lelkesítő versei miatt bujkálni kényszerült. Barátja, Kovács János nevelő akkor már évek óta dolgozott tanítóként a Tisza család geszti kastélyában. A későbbi miniszterelnök öccse, Domokos verseket írt, így nevelője úgy látta, jó hatással lehetne rá Arany János és így barátján is segíthetne. Arany csupán néhány hónapot töltött Geszten, de nemcsak Domokosra gyakorolt hatást, hanem a gesztiek is örömmel emlékeztek rá.
A kis lak, a Stángli ház, amely a kastély mellett állt (most egy rekonstruált változata látható) lett a költő lakhelye. Arany elutasította a kastélyban a neki szánt lakosztályt, szívesebben élt ebben a kis épületben, amelynek falán a gesztiek szerint még 1945-ben is olvasható volt egy-egy költeménye (éjjel ide jegyezte fel, ha eszébe jutott valami).
Szabó István volt geszti esperes így emlékezett Arany étkezéseire a Geszten töltött napjai alatt:
„Reggelire szerette a bivalytejet, amibe a kenyeret beleaprította. Legjobban a pirítóst kedvelte hozzá. A zsírosat nem szerette. Paprikáscsirke galuskával és a túróscsusza tejfellel nyakon öntve, rászórva apró tepertővel, volt a kedvelt eledele. A palacsinta, a rékasi lekváros kifli, túróslepény, rétes (káposztás), tészták a kedves ételei voltak. Szőlőt, darualmát, nyakaskörtét, cseresznyét, fehérepret, földiepret, cukros málnát nagyon szerette. A bort csak ritkán itta. Általában a fehér borokat kedvelte. Rizling, muskotály, hárslevelű.”
Tisza Domokos versei megtalálhatóak az interneten, szívből ajánlom, de a kastélyban is elolvasható egy-kettő.
Csillagtúra Gesztről
A kastély mellett kialakítottak egy 29 szobás vendégházat és egy éttermet is. Benéztem az egyik szobába, és természetességre törekvő belső tere ugyanúgy árasztotta a nyugalmat, mint az egész kastély és környezete. Aki úgy dönt, hogy eltölt pár napot Geszten, az egyszerre kaphat csöndes elvonulást és néhány olyan érdekes, közeli úti célt, mint Nagyvárad és Nagyszalonta. Az utóbbi városban az Arany János Emlékmúzeum mellett Sinka István szülőházát és számos magyar híresség szobrát is láthatjuk. Emellett a közelben fekszik Gyula városa, amelynek látnivalóiról már itt a Startlap Utazás oldalán is írtam, ahogy a másik, nemrég felújított kastélyról, a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyról is olvashattatok itt.
Emellett ajánlom a szülővárosom, Vésztő mellett található Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyet, ahol a Csolt nemzetség monostora mellett a két ott található földhalom alatt feltárt, újkőkorig visszanyúló leletegyüttest is megtekinthetik a látogatók.
(Fotók: Élet Sója blog)
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
