A kastély felújítását 2016-ban kezdték el, a beruházás magába foglalja az Arany János emlékház, az inaslak, a vendégház, illetve a településen kívül található Tisza-kripta rekonstrukcióját, valamint a hozzátartozó út felújítását is. Revitalizálták a kastély parkját is 20 hektáron.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium közlése szerint a Tisza-kastélyt 13,5 milliárd forintból újították fel. Az összegből kialakítottak egy 25 helyszínt magába foglaló, ezer négyzetméter területű állandó kiállítást is, amely négy témakör – a politika, az egyház, a család és a kultúra – mentén mutatja be Tisza család és a korabeli Magyarország történetét.
A háromszintes, barokk stílusú kastély a krónikák szerint kormányülésnek is adott otthont, és számos esetben az ország sorsát befolyásoló tárgyalások, döntések színhelye volt.
Az épület gróf Tisza István ideje alatt számottevő korszerűsítést kapott: bevezették az áramot, a padlástérben hideg-meleg vizes tartályt helyeztek el, és bekötötték a telefonvonalat. A második világháború végén a teljes berendezése megsemmisült, miután a betörő román-szovjet csapatok kirabolták. Az ezt követő államosítás után a 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban, később pedig a geszti községi könyvtárat is itt rendezték be.
A felújítását a West Hungária Bau Kft. és a Build It Mérnökiroda Kft. konzorciuma végezte.
Két miniszterelnök otthona
A kastélyt 1761 és 1772 között építtette borosjenői nemes ifjú Tisza László. Az utolsó családtag 1944-ben hagyta el a települést. Falai között megfordult mások mellett Arany János – aki Tisza Domonkos házi tanítója volt – , Mikszáth Kálmán és Jókai Mór is, utóbbi a Tiszákról mintázta A kőszívű ember fiai című regényének főhőseit – jegyezte meg.
A kastély két miniszterelnöknek is az otthona volt: előbb Tisza Kálmán tulajdona lett 1860-ban, aki 1875 és 1890 között volt Magyarország kormányfője. Kálmán halála után az épület gróf Tisza István tulajdonába került, aki 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt miniszterelnök; 1902-ben, 1912-1913-ban pedig házelnök volt. Apjával ellentétben neki “vészterhes idők” jutottak, 1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom idején saját otthonában gyilkolták meg.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. 104 évvel ezelőtt ezen a napon az ezeréves királyság elvesztette területének kétharmadát, 92 városát, valamint út- és csatornahálózatának 80 százalékát. Összesen 3 727 205 magyar került idegen uralom alá – írja az MTI.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
