Teljesen megújult az egyik legrégibb magyar búcsújáró hely
Bodajk szent kútját már a IX. században zarándokok vették körül, de a Szűz Mária-tiszteletet és a hagyomány szerint a búcsújárás meghonosítását is államalapító első királyunknak, Szent Istvánnak köszönhetjük. Megfordult itt Szent István és Imre herceg, Szent Gellért püspök és Szent László is.
A szent kút már ősidőktől a Szűzanya szimbóluma, fölé állították a Zsolnay manufaktúrában 1905-ben készült, Vastagh György alkotta Magyarok Nagyasszonya-szobrot. A kúthoz gyógyulások sora kapcsolódott, amelyről hálajelek sokasága tanúskodik.
“321 hiteles csodánk igazolja, hogy ezen a kegyhelyen, a Szűzanya Isten felé közbenjáró szeretetében hány imameghallgatás válhatott valóra, adott kegyelmet az ide érkező rászoruló, szenvedő embereknek. Az itteniek mindig értették és érezték, hogy a plébániájuk és a templomuk élő kegyhely, zarándokhely, hiszen Szent István királyhoz és az ő szent családjához kötődik ennek a kegyhelynek az alapítása. Amikor a magyar családokat kell megerősíteni, ezen a kegyhelyen megvan ehhez a lelki alap, hisz az első magyar szent család is ide zarándokolt – magyarázta a Magyar Nemzetnek Mórocz Tamás plébános atya. Azt is elárulta, hogy ötéves előkészítő munka előzte meg a Segítő Szűz Mária-kegyhely felújítását és a Szent Imre-zarándokház kialakítását. A templomkülső és a hozzá tartozó kolostor mellett a barokk bútorzat, műtárgyak és faoltár teljes restaurálása is lezajlott – ez legnagyobbrészt egyházmegyei támogatásból és a hívek adományaiból valósulhatott meg -, valamint a GINOP-pályázat segítségével új zarándokház is épült.
MTI/Vasvári Tamás
A templommal szemben található kálváriadomb 1736-ban épült, szerves része az Úr tömlöce kápolna, amely az 1750-es években készült, és kisebb-nagyobb átépítésekkel eredeti állapotában látható a kálvária tövében. A régi barokk kálvária állomásainak része volt az Úr tömlöcben való szenvedésének láttatása, ami ebben a kápolnában foglalt helyet. A stációk végigjárásával lehet feljutni a dombtetőn álló keresztekig.
MTI/Vasvári Tamás
“Olyan épületegyüttes jött létre, amely a modern kor technológiájával felújítva méltó lesz ahhoz a múlthoz, amelyben született, tisztelve a kort, az időt, az átimádkozott kegyhelyet” – tette hozzá az atya.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
