Rövidülnek az éjszakák, egyre több a napsütéses órák száma, melegszik az idő és mintha a madarak is hangosabban csiripelnének – annak ellenére, hogy idén is elmaradt az igazán fagyos tél, a tavasz közeledtét mindannyian érezzük. Az Országos Meteorológiai Szolgálat térképe alapján egészen pontosan láthatjuk, hogy március 20-án este hány órakor következik be a tavaszi napéjegyenlőség, ami a meteorológiai tavasz kezdetét jelenti. De vajon hogyan alakult a jeles nap története? Mi volt a jelentősége és mi a jelentősége ma? Hogyan ünneplik az új évszak kezdetét világszerte és hazánkban? Utánajártunk!
A természet változása
Az emberiség hagyományosan mindig is a természet változásaihoz kötötte a különböző ünnepeket és jellegzetes népszokásokat. A tavasz kezdete, a tél búcsúztatása gyakorlatilag minden kultúrában ilyen vagy olyan módon megjelenik, de az a fajta ünneplés, ami Európában elterjedt, eredetileg a különböző pogány kultúrákig vezethető vissza.
Ők az új élet kezdetét, a virágzást, a fény eljövetelét ünnepelték ilyenkor.
Később annyira jelentőssé vált a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe, hogy a katolikus egyház a jeles napot március huszonegyedikei dátumon rögzítette is – annak ellenére, hogy ebben az évszázadban egyszer sem esik majd erre a dátumra.
A fix dátumra azért volt szüksége az egyháznak, mert így könnyebben meg lehet határozni a húsvéti időszak kezdetét is. A napéjegyenlőség pontosan kifejezi, hogy mi is történik ezen a napon:
ez az a nap, amikor egyenlő hosszúságú az éjszaka és a nappal
– ami persze azt is jelenti, hogy március huszadikától kezdve egészen az őszi napéjegyenlőségig a nappalok hosszabbak maradnak, mint az éjszakák.
Kígyók, busók, piócák
A tavaszi napéjegyenlőség azon kevés ünnepek közé tartozik, amiknél nem túlzás azt állítani, hogy világszerte és az idők kezdete óta jelen van. Tökéletesen bizonyítja ezt a mexikói Chichén Itzá nevű maja romváros, ahol a helyi El Castillo névre hallgató piramistemplom előtt évszázadokkal ezelőtt összegyűltek a helyiek, hogy megünnepeljék a tél végét. A helyiek szokása a mai napig él, hiszen a hiedelem alapján a kígyó alakú árnyékok, amik a naplementében megjelennek a piramis oldalán, elűzik a rosszat. Bár ebben az esetben – és a legtöbb ehhez hasonlóban – nem bizonyított egyértelműen, hogy konkrétan a napéjegyenlőség miatt építették ezeket az épületeket, de
az alapvető lényege mindnek ugyanaz: a tavasz köszöntése.
A világszerte ismert Stonehenge esetében sincs alátámasztva, hogy a nagy nap miatt építették volna, de írásos emlékek bizonyítják, hogy a druidák és a pogányok az újjászületést, a megújulást ünnepelték a területen.
Az egyik legkiterjedtebb tavaszi ünnepség a perzsa újévhez, az úgynevezett noruzhoz köthető – ezt ugyanis Irántól kezdve Indián keresztül egészen Azerbajdzsánig, Törökországig, sőt, Zanzibárig ünneplik a helyi lakosok. A nagy napot bizonyos közösségek a tavaszi napéjegyenlőség napján, mások egy nappal később, március 21-én tartják. A noruz hagyományát a történészek nagyjából tizenötezer évvel ezelőttre datálják:
az emberek ilyenkor jelmezekbe bújnak, bizonyos helyeken feketére festik az arcukat, meglátogatják a rokonaikat és több napos ünnepségsorozattal köszöntik az új évet.
Talán az egyik legmeglepőbb szokás Indiához köthető, ahol az új év alkalmával a helyiek pióca kezelést alkalmaznak a különböző betegségekre, mondván, hogy ezen a napon a legjótékonyabb a hatásuk.
Hazánkban egyértelműen a busójárás a legnépszerűbb téltemető, tavaszváró szokás, ami 2009-ben még a szellemi örökségek listájára is felkerült. A farsangi időszakban – különösen farsangvasárnap – az ünneplők felveszik a jellegzetes maszkokat és jelmezeket, hogy így űzzék el a telet. A népszokásról az első írásos emlék a 18. század végéről származik és érthető módon az azóta eltelt évszázadok során rengeteg változáson ment keresztül, de Mohácson és környékén a mai napig erősen élő hagyományról van szó, ami ráadásul a helyi turizmusnak is jót tesz.
Tavaszköszöntő programok itthon
Ahogy már említettük, a tavaszi napéjegyenlőség március 20-ra esik, és a tavasz megérkezését természetesen országszerte rengeteg különböző programmal ünneplik. A jó idő, a napsütés sokakat csábít például túrára, amiből bőven válogathatnak. Március 18-án indul például a nagyjából hat kilométeres Csillagvirág-túraa Körös-Maros Nemzeti Park mentén, ahol – ahogy a nevéből is adódik – a védett csillagvirágokat, valamint a tavaszi vonulásukat végző madarakat is megtekinthetik a természet szerelmesei.
Az újjászületést, a megújulást ünnepelhetik azok, akik részt vesznek a napéjegyenlőséget ünneplő úgynevezett erdőfürdőn március 19-én, a Budapesten található Mátyás Király vadaskertjében. A napéjegyenlőség alapvetően asztronómiai jelenség, így akiket a csillagok állása érdekel igazán, érdemes Szegedre utazniuk, hiszen a VortExpónmárcius 18-án, szombaton úgynevezett csillagbölcseleti előadást tartanak. Épp a tavaszi napforduló előtti hétvégén, március 18-án indulnak majd a Hortobágyon a csikósbemutatók, ahol különböző programokkal, ismeretterjesztő előadásokkal és változatos bemutatókkal várják a látogatókat.