1. Hámori-tó
A Hámori-tó egy mesterségesen megnagyobbított tó Felső-Hámor és Lillafüred határában, Miskolc közelében. Eredetileg a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett, célja a kohászat állandó vízellátása volt. Az 1900-as évektől a második világháborúig a csónakázás fellegvára volt, ám a horgászok is előszeretettel jártak (és járnak) oda a ritkaságnak számító pisztrángállománya miatt. Idővel egyre nagyobb szerepe lett a turizmusban, így 1932-ben épült egy vízen úszó strandfürdő, amit később cölöpökre rögzítettek, és évtizedekig csónak- és kajakversenynek is helyet adott. A déli parton turistaösvény vezet, melyen kis pihenőkbe botlani,
környezetében olyan látnivalókra bukkanni, mint a Szeleta-barlang, a Szent István-barlang, a Hámori sziklafal, az Anna mésztufabarlang, a Zsófia-kilátó, a Palotaszálló vagy a Lillafüredi vízesés.
A tó a Lillafüredi Állami Erdei Vasúttal is elérhető, mely a Bükk legszebb tájain visz keresztül. Nyári időszakban fürdőzésre, csónakázásra, vízibiciklizésre, ősszel viszont nagyszerű túrákra és kisvonatozásra ideális helyszín.
2. Dombay-tó
A Dombay-tó kis mesterséges tó a Kelet-Mecsekben, a Zengő oldalában, egy apró völgyben, Pécsváradtól 2 kilométerre délnyugati irányban. 1960-ban jött létre, majd 6 évvel később nevezték el Dombay János pécsi múzeumigazgató régészről, éppen arról, aki javasolta 1959-ben a Pécsváradon ülésező és az ő ásatásaival ismerkedő megyei vezetőknek, hogy egy gát megépítésével alakítsanak ki egy mesterséges tavat ebben a gyönyörű környezetben. A tó világa kétségkívül megnyugtató, így nem meglepő, hogy bájos turistaközponttá vált, hétvégi házak veszik körül. Őszi kirándulástipp a környéken: érdemes megmászni a Mecsek legmagasabb csúcsát, a 681 méter magas Zengőt, vagy meglátogatni az előterében magasló katolikus templomot és a várat.
3. Jenői-tó
A Jenői-tó egy apró tó Diósjenő közelében, ősidők óta létezik – a történészek feljegyzései szerint 173-ban Marcus Aurelius csatájának helyszíne volt, 1299-ben a budai káptalan feljegyzésében is szerepel, mai arculatát 1917-ben a gát megerősítésével nyerte. Egyébként egy legenda is szól a tóról, miszerint Marcus Aurelius és csapata vesztésre állt, a sereg a forróságtól és fáradtságtól már alig állt a lábán, az ellenség pedig körülzárta őket, amikor a semmiből sűrű viharfelhők keletkeztek, amiből a rómaiakra frissítő eső hullott, míg az ellenséget pusztító vihar sújtotta. A római sereg így menekült meg – írja a funiq.hu. A legendás csata emlékét a Jenői-tó partján emelt emlékmű őrzi.
A tó vize hideg, fürdésre alkalmatlan, ám a horgászok imádják, hiszen pontyot, csukát, compót, törpeharcsát és keszeget egyaránt ki lehet fogni. Érdekessége, hogy nagyjából a közepénél híd vezet át rajta, ezzel kettéválasztva a tavat. A Diósjenőhöz közelebb eső felét Jenői-tónak hívják, a távolabbi részt pedig Tolmácsi-tónak nevezik. A közelben a Nógrádi vár, érdemes bejárni Diósjenőt, vagy tenni egy túrát a Börzsönyben, felmenni a csóványosi kilátóhoz.
4. Tarcali bányató
A rövid domboldali túrával megközelíthető tó egy egykori bánya helyén található, amelyre egy hatalmas Jézus-szobor tekint le – ami egyébként Európa legnagyobb Krisztust ábrázoló szobra. A magyar „Kék lagúnaként” emlegetett varázslatos hely úgy alakult, hogy a bányamunkák után megmaradt gödröt csapadék és forrásvíz töltötte fel, türkizkék színű vizével nem mindennapi látványban részesíti az arra járókat a Nagy Kopasz hegy lábánál. Noha most nem aktuális, fürödni tilos benne, horgászni sem szabad, a partján megpihenni vagy kirándulni körülötte viszont egyenesen ajánlott. Tarcalon egyébként számos lenyűgöző épület található – a Andrássy-kúriában és a Degenfeld-kastélyban is szálloda üzemel, ám a Szent Teréz-kápolnára és Andrássy László házára is megéri vetni egy vagy két pillantást.
5. Rudabányai bányató
A korábbi vasércbánya sziklák között valódi csoda lakozik, a Rudabányai bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre a helyen, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését. Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyobb mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize – írja a rudabanya.hu. Az előzőhöz hasonlóan ebben is tilos a fürdés feltűnő smaragdzöld vize megigézi az arra járókat, így nem csoda, hogy nagy séták kedvelt helyszíne. Noha Rudabánya fő nevezetességei a bányászathoz kapcsolódnak, érdemes tudni arról, hogy itt találták meg a 12 millió éves emberszabású majom, a Rudapithecus maradványait.
6. Megyer-hegyi Tengerszem
Hazánk egyik eldugott csodája a Megyer-hegyen lévő Tengerszem – bár a nevében szerepel a tengerszem, ez egy bányató, amelynek vize csapadékvíz, nincs köze a tengerszemek gleccservizéhez. Története nagyon régre nyúlik vissza: a hegy és a környéke már a XV. században működő kőbánya volt – már ebben az időszakban kialakítottak elvezető csatornákat az összegyűlt víz eltávolítására -, mígnem 1907-ben bezárták a termelés folyamatos csökkenése miatt. Az egykori bánya fejtési gödrében jelentős mennyiségű csapadékvíz gyűlt fel. Később, 1997-ben a tavat és környékét természetvédelmi területté nyilvánították annak érdekében, hogy a csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeit megőrizzék.
Manapság kedvelt túrázó és kirándulóhely, ösvényekkel övezett a turisták, információs táblák is segítenek tájékozódásban. Gyalogos turistaösvényeken Károlyfalváról és Sárospatakról is megközelíthető – a Malomkő tanösvény kiemelt látogatottsággal bír, mely piros túraút-jelzéssel vezet Sárospatak belvárosától.
7. Sástó
A Sástó Magyarország legmagasabban fekvő tava a Mátra hegységben, elsőrendű csónakázó- és horgászhely, 50 méter magas kilátótornyából pedig mesés panoráma tárul elénk – ezt egyébként egy üzemképtelen fúrótoronyból alakították ki, a Szeged melletti Algyőről szállították ide. Az esővíz által táplált lápos mocsaras tavakat 1960 körül kezdték üdülőhellyé alakítani, a feltöltődő medreket kitisztították és egybenyitották. A vízfelület rendberakása után megindult az idegenforgalmat kiszolgáló létesítmények építése is. Az interaktív ”Béka-tanösvény” egészen Farkaskút-forrásig viszi a látogatót, bemutatva Sástó természeti környezetét, állat- és növényvilágát. A tó északi oldalán a nagyréten játszótér, pihenőpadok, tűzrakóhely áll a turisták rendelkezésére – írja a matrahegy.hu.
8. Anyácsai-tó
Az Anyácsai-tó Pest megye legnyugatibb pontjától pár száz méterre található, duzzasztott horgásztó mindentől viszonylag félreeső helyen. A tó a Zsámbéki-medence nyugati vízválasztójának számító Nyakas-hegy oldalában fakadó Bajna-Epöli-vízfolyás megyehatári visszaduzzasztásával jött létre az 1960-as évek környékén – idővel jelentős horgászhellyé vált, ám a közelében húzódik számos teljesítménytúra, illetve a „Kitörés emléktúrák” változó útvonalon vezetett, de jellemzően szomori végpontú útvonala is.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
