Annak ellenére, hogy egész évben bármikor érdemes Tapolcára látogatni, a Balaton északi partjának egyik legjobb mentőprogramja lehet, ha a nyaralásunk esetleg huzamosabb ideig rossz időbe hajlana. Természetesen a csónakkal bejárható barlangi tó, valamint a Malom-tó és környéke számítanak első számú turista célpontoknak, de maga a település is igazán elbűvölő, nem is beszélve az egyéb látnivalókról, illetve a környék nevezetességeiről.
A bor, amely naggyá tette Tapolcát – avagy kezdjük a föld alatt
Tapolca belvárosába érkezve a látogató úgy gondolhatná, bármikor le lehetne forgatni egy kosztümös filmet, itt a díszletek már adottak, indulhat is a felvétel. Ez köszönhető annak, hogy rendkívül jó állapotban vannak a városközpont javarészt a XIX. században, vagy korábban felhúzott épületegyüttesei.
Nem véletlen egyébként az 1800-as évek említése, mivel ekkor indult igazán virágzásnak a település a vasúthálózat kiépítésével, ennek köszönhetően a környék gazdasági, főként borászati központja lett. 1909-re már három vasútvonal indult innen, ezek közül egy közvetlenül Budapestre. 1925-re annyira bejött a borral való üzletelés, hogy a város 25 nagykereskedője közül 15 már csak azzal foglalkozott.
A város valaha volt legnagyobb bordinasztiái közül is kiemelkedett a zsidó Leszner család. agjai már 1826-ban borkereskedelmi céget alapítottak. A több száz méteren keresztül húzódó pincebirodalmuk a mai napig viszonylag épségében megtalálható, a Fő teret és a Deák Ferenc utcát északról és délről szegélyező házak alatt.
A pincészet fénykorában közel ötvenezer hektoliter bort tudtak itt tárolni és kezelni, a vasút segítségével pedig közvetlen indították útnak a hazai, illetve külföldi lerakatokba az édes nedűt.
Az óriási, föld alatti járatok egyébként időnként mai is látogathatóak, de kizárólag vezetett tárlatok során.
Vissza a felszínre, illetve irány a Malom-tó
Ha már a Fő tér ritkaságszámba menő alvilágát bemutattuk, akkor nem is távolodnánk el a belvárostól, hiszen itt találhatóak Tapolca ékkövei, az a két tó, melyet egy ódon vízimalom szel ketté. Ezek közül minden képeslap kedvence, a mélykék színű Malom-tó – melyet szokás Nagy-tónak is emlegetni – az ismertebb.
A mediterrán jellegű házak környezetében megbúvó víztükröt saját, 18 fokos forrása táplálja, így soha nem fagy be.
A mellette elterülő hangulatos sétányt éttermeivel és kávézóival együtt Magyarország egyik legromantikusabb városrészének tartják a turisták.
A szélén már az Árpád-korban is működött vízimalom, és később is olyan fontosnak számított ez a hely, hogy egy 1588-ban keletkezett összeírás tanúsága szerint a Malom-tó, és lefolyásának vizén három is iparszerűen őrölte a gabonát.
Az akkori iratokban szereplő Kettős malom építménye feltehetően azonos a ma is látható, már hotelként szolgáló épület elődjével. Az jelenlegihez legjobban hasonlító üzem rajzolt képe az 1890-es években forgalomba kerülő képeslapokon bukkant fel először. Később, bár a lapátkereket meghagyták, az őrlés folyamatát turbinák segítségével végezték.
A múlt század ötvenes éveire viszont már csak raktárként szolgált az épület, így a következő évtized közepén egy jó ötlet nyomán megkezdődött turistaszállóvá alakítása, 16 szobával.
Jóval később, egy nagyobb lélegzetvételű fejlesztéssel ennek nyomán jött létre a malom ma ismert végleges formája, a Hotel Gabriella, mely mögött ott húzódik a Kis-tó. Ez utóbbi a felduzzasztott Tapolca-patak vizének köszönhető, mivel az egykor itt egy második malmot hajtott meg.. A lenti tó környéke kevésbé zsibongó, errefelé nagyobb a zöldterület, és ha még szemfülesek is vagyunk, akár totyogó kacsákkal is találkozhatunk.
Tapolcai-tavasbarlang – vissza a föld alá
A múlt század elején, 1903-ban teljesen véletlenül, kútásás közben fedezték fel az egyik legérdekesebb hazai barlangot, melyet 1910-re nyitottak meg a látogatók előtt. Ez lett egyben az első, villanyvilágítással rendelkező, nemcsak kutatók és szakemberek, hanem turisták által is bejárható hazai barlangrendszer – ahol szinte mindent víz borít.
Bár a tavasbarlang csónakázó részében a kristálytiszta, kékes csillogású vízfelületen saját magunknak kell eveznünk egy ladikban, és néhol már annyira összeszűkülnek a járatok, hogy csak kézzel tudjuk előre lökni járművünket, a csodálatos látvány mindezért jócskán kárpótol. A fények kialakítása pedig még csillogóbbá, tüneményesebbé teszi a környezetet. És mielőtt bárki megijedne: a csónakokkal képtelenség eltévedni, mivel csak egy irányba lehet haladni.
A Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpontban azonban nem csak hajókázni lehet, mivel számtalan élmény várja azokat, akik felkeresik: egyebek közt megismerkedhetünk a cseppkövek, kristályok titokzatos világával, ahogyan mindenkit vár a 3D vetítő-terem, a mászófal, a kicsiket még egy játszótér is.
Innen már csak egy ugrás a következő helyszín, amit azonban inkább a gyógyulni vágyóknak ajánlanánk.
A gyógybarlang, amihez kevés fogható létezik
A második világháború idején, amikor a városi kórház alatt húzódó – korábban már felfedezett – barlangi részeket óvóhelyiségnek használták, különös dologra figyeltek fel az orvosok. Kiderült ugyanis, a sziklaüregek levegője rendkívül jó hatással volt a légúti betegségektől szenvedőkre.
Bő egy évtizeddel később, a DOTE Gyógyszertani Intézet vizsgálatot végzett, melynek eredményeképpen semmilyen kóros anyag nem volt kimutatható a barlang levegőjében.
1973-ra légúti megbetegedésben szenvedők kezelésére alkalmas területet alakítottak ki, amely 1982-től hivatalos gyógybarlangként üzemel.
A magas páratartalmú, teljesen vírus és baktérium mentes föld alatti klíma csökkenti az asztmások rohamait, enyhíti a légzésszervi panaszokat, segít helyreállítania a felborult biológiai ritmust. Ma a gyógyulni vágyók mindezt a tapolcai Deák Jenő kórház segítségével vehetik igénybe.
Az Y-házak
Ha nem is annyira mélyen részei Tapolca történelmi múltjának, egyediségük miatt mégis érdemes ellátogatni a belvárostól alig 20 percnyi sétára lévő Y-házakig, ugyanis nyugodtan állíthatjuk, hasonlókat nem igazán fogunk látni kis hazánkban.
Az itt kissé tájidegen lakóházak bár furcsán hatnak, simán elmennének egy tengerparti szállodasoron.
1972-ben kezdték felhúzni a lakótelepet az úgynevezett alagútzsalus technológiával, melynek során a betont a helyszínen, a zsaluzat közé öntötték, és nem házgyárban állították elő a szerkezeti falakat, mint a paneleknél.
Az így elkészült lakóházak jellegzetesen három irányba nyúlnak ki, vitorlaszerű formát öltve. Helyenként hatalmas teraszaik vannak, bár funkciójuk nem igazán érthetőek, mivel úgy tűnik, soha nem lettek kihasználva ezek a terek.
Ha kissé szürreálisan is hatnak az Y-házak a háttérként szolgáló Badacsonnyal, formailag unalmasnak semmiképp sem nevezhető a lakótelep.
Megszólít a történelem – Magyarország egyik legszebb vára alig 15 percre
Amennyire hangulatos hely Tapolca, legalább annyira kalandos a térsége. Három várat is találunk a közelében (csobánci, szigligeti, sümegi), ami valljuk be, elég ritka a magyar településeknél. Mi most Sümeg várára térnénk ki, amely alig negyedórára van Tapolcától, és közvetlen út visz oda.
A fent említett udvarházak közül ráadásul a legszebb állapotban található, melyet hosszú évek példamutató munkájával a Papp család virágoztatott fel az elmúlt évtizedekben. Egyedülálló élményparkjában megismerkedhetünk a középkori harcok menetével, az ostromok során használt fegyverekkel, hadigépekkel.
De láthatunk küzdelmeket a lovagi arénában is, élvezhetjük a mongol lovaskaszkadőrök látványos bemutatóit is.
A páratlanul felújított fellegvárban pedig az állandó kiállítások mellett megtekinthetjük a kápolnát, a börtönt, a püspöki hálószobát, a kovácsműhelyt, és minden egyebet, amiért érdemes felkaptatni a várhegyre. Ahol egyébként csodás kilátás vár ránk, így érdemes elidőzni a végtelen táj élményével.