Égi kísérőnk mintegy 10 százalékkal nagyobbnak és 30 százalékkal fényesebbnek tűnt, mint amekkora a telihold szokott lenni. Fotókon mutatjuk, hogyan látták a pazar jelenséget a Föld különböző pontjain.
Magyar idő szerint szerdán este 11 órakor mintegy 357 ezer kilométer távolságra volt tőlünk a Hold, ami azt jelenti, hogy égi kísérőnk mintegy 10 százalékkal nagyobbnak és 30 százalékkal fényesebbnek tűnt, mint amekkora a telihold szokott lenni.
Évente változó, hogy hány alkalommal fordul elő az égi jelenség, legutóbb idén június 14-én volt megfigyelhető, a legközelebbi szuperhold pedig 2023. augusztus 1-jén lesz látható – mondta el az MTI érdeklődésére Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló csillagásza.
Fotókon a szerdai szuperhold
1/16 hong-kong_szuperhold_20220713
Hong Kong, 2022.07.13. (Vernon Yuen / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
L'Aquila, Olaszország, 2022.07.13. (Lorenzo Di Cola / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Fotó megosztása:
14/16 buenos-aires_argentina_szuperhold_20220713
Buenos Aires, Argentína, 2022.07.13. (Luis ROBAYO / AFP)
Fotó megosztása:
15/16 brazília_szuperhold_20220713
Brazília, 2022.07.13. (SILVIO AVILA / AFP)
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
A látványos jelenséget az okozza, hogy a Hold és a Föld távolsága változó, mivel a Hold Föld körüli pályája nem kör, hanem ellipszis alakú.
Szuperhold akkor fordul elő, amikor a Hold a Földhöz legközelebb esik, egyidőben a teliholddal. Ez a távolság a júliusi telihold idején mintegy 357 258 kilométer.
A Hold narancssárga árnyalatát a fénytörés okozza. A magasan járó holdat vakítóan fehérnek látjuk, mivel fénye vékonyabb légrétegeken keresztül ér el hozzánk. Amikor viszont alacsonyan jár, a légkör, amelyen a fénynek át kell haladnia, sokkal vastagabb.
A Hold fénye valójában a Napé, különböző hullámhosszokból áll, amelyeket a természetben például a szivárvány színeiben láthatunk. Azért látjuk narancssárga színűnek a Holdat, mert a hullámhosszok közül a kék jobban szóródik az atmoszférában, mint a vörös. Minél vastagabb légrétegen nézünk keresztül, annál több kék fény szóródik szét, miközben a vörös sugarak könnyen átjutnak a légrétegeken.