Szlovénia, a fiatalos, zöld ország határtalan vendégszeretettel
Élet Sója
Néhány éve hosszú hétvégére érkeztem Szlovéniába. Felkészültem, hogy nem lesz elég az idő mindarra, amit a listámra felírtam, de arra álmomban sem gondoltam, hogy kétszer olyan hosszú listával érkezem haza. Bejártam, amit csak lehetett három nap alatt, de Szlovénia csak diktálta az újabbnál újabb látnivalókat a csöppnyi területén. Így történt, hogy mára már két listám van, az egyiken szerepelnek a már látott szlovén szépségek, a másik egy bakancslista a visszatéréshez. Mindkét listámat átnyújtom most a Startlap Utazás olvasóinak, hasznosítsák, hiszen Szlovénia Magyarországról a könnyen elérhető úti célok közé tartozik.
Ljubljana, a zöld ország még zöldebb fővárosa
Ljubljanában azt éreztem, hogy a város és lakói nem rágódnak a múlton, de tisztelettel megőrzik azt. Nem csupán a sárkányos híd, vagy az egész városra kilátást nyújtó vár régmúltját védik, hanem a későbbi, esetleg számukra nem olyan kedves korok épületeit is hasznosítják.
Az országra jellemző, hogy mindenben támogatják a fiatalokat, akik újító ötletekkel és nagy energiával belevetik magukat Szlovénia jelenébe. A legtöbb étteremben, kávézóban, bárban szlovén vállalkozó fiatalok dolgoznak. Lehet, hogy az árak kissé magasabbak, de így a vendégszeretethez a mosoly is társul, hiszen a bérek is érzik azt, amit a vendég pénztárcája.
A belvárosban a Zlata Ribica, a Sokol és a Julija éttermekben nem csalódtam, s Ljubljana esti hangulata az óvárosi, vagy folyóparti utcákon fokozta a vacsora kellemes légkörét.
A fiatalos gondolkodás része a környezettudatosság, amely Szlovéniát a legzöldebb országok listájára helyezi. Tanúsíthatom, hiszen láttam a Ljubljana belvárosa szélén sorakozó parkolóházak tömegét, a sétálóutcák magas számát, az elektromos közlekedési eszközöket, no meg a Ljubljanica-folyó zöldes vizét, amely kristálytiszta volt.
Ljubljana kötelező látnivalóiról informatív cikket olvashattak már itt, a Startlap Utazás oldalán oldalán az olvasók Travellina tolmácsolásában, nekem is ez a cikk segített abban, hogy két izgalmas helyszín felkerüljön a még látni kell listámra. Az egyik a Metelkova Autonóm Kulturális, amely az egykori jugoszláv hadsereg barakkjai között jött létre. Kortárs művészek vették birtokba a helyet, itt alkotnak, bemutatják galériákban a műveiket, de találhatóak a városrészben bárok, zenei klubok is. A másik helyszín, amelyről ottjártamkor még nem tudtam, az a Ključavničarska ulica, amely egy olyan sikátor, ahol a járdán középen, egy vájatban 700 bronzfej nézelődik különböző arckifejezéssel Jakov Brdar szlovén művésznek köszönhetően.
Majd’ elfelejtettem egy fontos dolgot, amit semmiképpen nem hagynék ki egy újabb látogatás során sem Ljubljanában, az pedig a piac, a Sárkányos híd közelében, a folyóparton. A gibanica és struklji ismételt kóstolgatása – úgy érzem – hosszú időre magához láncolna.
A barlangok
Szlovénia a föld alatti csodák országa is lehetne, hiszen a Postojnai barlangrendszer nagyságát már az is érzékelteti, hogy a látogatókat kisvasúttal viszik a hegy gyomrába. A 20.570 méter hosszú cseppkőbarlangot már a XIII. században látogatták “turisták”. Koncertterme tízezer ember befogadására is alkalmas. Őszintén szólva Aggtelek után azt gondoltam, hogy itt már nem tudnak a cseppkövek újat mutatni. Tudtak, olyannyira, hogy folyamatosan azon aggódtam, annyira lemaradunk a férjemmel a csoporttól a fotózás miatt, hogy a végén eltévedünk. S ami még ennél is több volt, az a barlang saját postahivatala, ahol ma is feladhatjuk képeslapjainkat.
Az időhiány miatt nem kerestük fel akkor, a másik, igen különlegesnek számító építményt, a Predjamai barlangvárat, amelyet egy 123 méteres szikla közepére, a hegy bejáratába építettek a XII. században. Nemcsak termei, hanem a mögötte húzódó, Szlovénia második legnagyobb barlangja is látogatható, részben kalandtúra keretében.
A harmadik barlang, amely az UNESCO Világörökség listáján is szerepel, a Škocjan-barlangegyüttes, amelyet a Reka-folyó képzett ki. Szintén látogatható ez a folyó által 146 méteres mélységbe vájt kanyon, amelyhez a látogatóknak 500 lépcsőfokot kell megmászniuk, de a látvány miatt megéri. Én bevállalnám! Leginkább azért is, mert az utat egyedülálló hidak, földalatti vízesések (az egész barlangrendszerben összesen 26), nagy termek akár 15 méter magas cseppkőóriásokkal és földalatti karsztfolyó színesíti.
Bled és Bohinj
Bejártam autóval a Bledi– és a Bohinji-tó környékét, de már akkor is érzékeltem, hogy itt a legjobb közlekedési eszköz a saját lábam lenne. A népszerű környék ugyanis így tárná fel igazán önmagát. Nemcsak a Bledi-tó kis szigetén élvezhetném a poticját, a híres kalácsot, hanem láthatnám a Bledi-várban a régi nyomdát is.
Az Ostrijca kilátópont mellett most sem mennék úgy el, hogy ne készüljön néhány fotó, hiába van már pár millió az Instagramon, de sokkal kíváncsibb vagyok a Radovna-folyó 1,6 km-es szurdokjára, a Vintgar-ra. A Bohinji-tó színe a zöld talán legszebb árnyalata, mégsem a hajókázást, hanem a tó környékén egy kerékpáros túrát választanék a Triglávi Nemzeti Parkban. A park szélén, ott, ahol a smaragdzöld Soča folyó völgye húzódik, tiszteletemet tenném az isonzói csata emlékművénél, amelyet az emberiség legnagyobb, legvéresebb hegyi csatái között tartanak számon.
Sokkal romantikusabb és megnyugtatóbb lenne, ha még beleférne legközelebb a Mostnica-szurdok bejárása is. Erdei út vezet a kis szurdokba, ahol a nyugalom önként csatlakozik útitársnak. A Bohinji-tavat a Vogel hegyről lesném meg, mert a sok túrában elfáradt testemet ide a felvonó cipelné fel. Kíváncsi lennék még Bled környékén a Mezica bányára, ahol kajakos túrákra lehet befizetni, így az olvasókat kérem, ha arra járnak, próbálják ki, és számoljanak be róla.
A szlovén tengerpart
Koper és Piran tengerparti városkák neve mellé már pipa került a listámon, s nyugodtan mondhatom, ha csak ennyit láttam volna a szlovén tengerpartból, akkor is szívből ajánlanám mindenkinek.
Kopert nem a tengerpartja (mert az kicsi és kavicsos) miatt választottam, hanem a nevének alakulásából felsejlő történelmi háttere miatt. Jelenlegi neve fejet, az Isztria fejét jelenti, de a korábbi nevei sokkal izgalmasabbak. A görögök Aegida-nak, a rómaiak Capri-nak, a bizánci uralkodók Justiniopolis-nak, a görög pátriárka Caput Histria, azaz Isztria fejének nevezi. A velenceiek fennhatósága alatt Capo d’Istria nevet kap, amelyből a mai neve, Koper is származik.
A későbbi „uraknak”, az Osztrák-Magyar Monarchia és Jugoszlávia urainak már nem a név, hanem az elhelyezkedés lesz a fontos.
Hiszen Koper az a kikötő, amely a legközelebb esett a Monarchiához és így Magyarországhoz is.
Jól logikáztam, mert a város épületei, s utcái igazán sokszínűek építészetileg. Velence stílusa köszön vissza minden sarkon, minden utcában. Nem véletlen, hiszen tucatnyi a XV. századból származó épület, amikor a várost a velencei kereskedők uralták. Kikötőből sincs hiány, ahogy középkori szűk utcákból sem, amelyeket különös hangulattal ruház fel a bekúszó tengerillat.
A már látott másik tengerparti város, Piran neve szintén elbűvöl. Régi útikönyvem esküszik a görög eredetre, a pyrosra, azaz tűzre, amit a görög tengerészek itt gyújtottak meg, hogy jelezzék hajós társaiknak, merre is van a koperi támaszpontjuk. Az internetes oldalak szerint ugyanakkor a szintén görög „pürranosz” szóból származik, ami azt jelenti, „piros”, mert a vöröses kövek gyakoriak a város környéken. Mindkettőt igaznak vélem, bár ellenőrizni nem tudtam annak idején. Azt azonban láttam, hogy a város szíve a Tartinijev téren dobog.
Itt ugyanis a tenger van egy védelmi burok alá helyezve.
Ezen a helyen még 200 éve kikötő volt, a XIX. században töltötték fel és alakították ki ezt a városhoz képest igencsak óriási teret. Ekkoriban Piran már az Osztrák Császársághoz tartozik és komoly gazdagságot hoz számára az itt kitermelt só. Őszintén szólva a tér és az azt körbeölelő épületek, az itt született Giuseppe Tartini, olasz zeneszerző és hegedűművész szobra összhatásában olyan, mint egy kis osztrák város központja.
Ha azonban innen bevesszük magunkat a kis utcákba, akkor már sokkal inkább az olasz városok hangulatát érezzük. Rendszeressé válnak a kétnyelvű (szlovén és olasz) feliratok, a helyenként kiteregetett ruha, s az apró kávézók sora.
Túl későn érkeztünk Piranba, ezért, ha visszamennék, akkor felkapaszkodnék a világítótoronyba, a Szent György templom (amelynek egyes részei még a XIII. századból származnak) harangtornyába és a várba, amelyek, mint védők magasodnak a város fölé. Az Adriai-tenger partján, Piran városában számos kiváló étterem található. Csupán találomra tértünk be az egyikbe és a tenger így már nemcsak illatával, hanem ízeivel is megbolondított bennünket. Alig várom, hogy újabb éttermeket fedezzek fel ott.
Lipica, a lovas történelem
Ismételt látogatás alkalmával bekukkantanék a tengerpartról néhány kilométerre fekvő Lipicába, hogy lássam, honnan is származik Európa leghíresebb ménese. Kíváncsi lennék a legrégebbi istállóra, a kocsimúzeumra, de legalább ugyanannyira a legelőkre is. Mi lehet ennek a csodás fajtának a titka? Érdekesség a környéken még Sežan, a zöld karszt vidéke, ahol élő karsztmúzeum is található.
Pásztorkultúra az Alpokban
Szlovénia is kihasít magának egy részt az Alpokból, ahol sípályák és alpesi legelők kínálnak lehetőséget évszaktól függően a sportos utazóknak. Engem azonban mégis a Velika planina érdekelne a legjobban. Mesebeli fennsík, Európa egyik legnagyobb pásztortelepével, amely a leggyorsabban a Kamniška Bistricáról induló függővasúttal érhető el. A pásztorok júniusban érkeznek erre a hegyi legelőre a szarvasmarháikkal és szeptemberig maradnak itt. Lucfenyővel borított házaikban laknak, és tejből készült finomságokkal várják a turistákat.
Szlovénia még az én listámnál is jóval többet kínál az utazóknak, korántsem mondhatja senki, hogy ez a kis ország csupán egy hétvégi kirándulás alatt felfedezhető. Szánjuk rá több időt, ha már itt van a szomszédban, és mert az agilis szlovén fiatalok kiváló minőséget tesznek elénk hatalmas vendégszeretettel fűszerezve.
Aktuális beutazási szabályok Szlovéniába Szlovéniába a Covid-járványra időszakára tekintettel.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Megérkeztek az első képek: sosem látott vonat futott be Kijevből...
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Fotókon az új, Ausztriába vezető magyar autós alagút - 1360...
Ebben az európai városban lesz teljesen ingyenes a...
