A sziklamászásról általában az embernek az ugrik be, amikor hősünk a légszomjtól szenvedve derekasan csákányozza a hófödte kőtömböket azért, hogy a végén készíthessen magáról egy szelfit a világ tetején. Normális esetben egyébként ehhez még nagyon messze se kellene mennünk, mivel a legjobb terepek egyikét a szlovéniai Soča-folyó mentén húzódó hegyek között találjuk. Hogy miért pont ott? Azért, mert régen a Soča-folyót más néven tisztelték, ez volt a már sokaknak inkább ismerős Isonzo. Az első világháború alatt súlyos csatákat vívott itt egymással az olasz és az osztrák-magyar hadsereg, amin a terepviszonyok is sokat nehezítettek. A harcok nem egy esetben egy hegycsúcsért, vagy szurdokért dúltak, így egyáltalán nem volt elhanyagolható szempont, hogy miként lehet ezeket a lehető leggyorsabban megközelíteni.
Erre alakultak a via ferrata-k (olaszul vasalt utat jelent), amik a körülményekhez képest valamennyit könnyítettek a megközelítés problémáin (többek között komolyabb sziklamászói képzettség nélkül is feljuthattak a népek a csúcsra a beépített vas kapaszkodók, létrák és biztosítókötelek segítségével) és ezeket a jó szlovénok a mai napig karban tartják, így hát nyugodtan mászhatnánk őket, ha nem lenne itt a járvány második hulláma, a beutazási szigorítások.
Természetesen nem kell több ezer méteres magasságban elhelyezkedő csúcsokat becéloznunk ahhoz, hogy egy jó sziklamászásban lehessen részünk, vannak erre remek helyek itthon is.
Azt azonban elöljáróban még el kell mondani, mielőtt fejest ugranánk a hol-merrébe, hogy sziklamászással csak olyan kísérletezzen, aki tudja, hogy mit csinál. Célszerű a pár fokkal szelídebb kis tesójával, a falmászással futni néhány kört előtte és az se baj, ha a sziklamászást szervezett keretek között tesszük.
A Bakony
Ha már a fenti történeti kitekintőben szóba jöttek a via ferratak, akkor fontosnak tartjuk leszögezni, hogy ilyeneket most már, pont az eredeti szlovéniai kollégáik nagy népszerűsége okán, Magyarországon is találunk, egészen pontosan a Bakonyban és azon belül is a többség számára a várromáról híres Cseszneken.
A cseszneki via ferrata abban is hasonlít a dolomiti elődeihez, hogy nincs szükség komoly sziklamászásban való jártasságra ahhoz, hogy sikerélményünk legyen rajta, de azért egy túravezető itt is hasznos tud lenni.
Természetesen azok, akik keményebbek annál, hogy holmi vaskapaszkodókra legyen szükségük, azok mászhatnak itt megvasalatlan részeken is. A területen különböző nehézségű pályákat találunk, a kezdőtől a haladón át a vérprofiig itt mindenki megtalálhatja a számára kényelmes, vagy esetleg kihívást jelentő elfoglaltságot. A tágabb értelembe vett környéken egyébként még a Cuha-völgyben és Tatabánya melletti híres Turul szobornál találunk via ferratat.
Észak-Magyarország
Az ország leginkább hegyes-völgyes részén az ember azt hinné, hogy bodobácsokként nyüzsögnek a sziklamászók. Ez biztosan így is lenne, ha hagynák nekik, de nem hagyják, márpedig azért mert egyes helyeken ez balesetveszélyes, máshol meg a természetvédelmi szempontból kiemelkedően fontos területek összebarmolódásához vezetne.
Ennek következtében a Bükki Nemzeti Park közzétette azon hegyeinek listáját, ahol lehet sziklamászással próbálkozni, minden más helyszínen ez automatikusan tilos.
Korlátozások nélkül mászható a területen az Örvény-kő, a Fehér-kő, a Hámori szurdok-szikla, a Felsőtárkányi szurdok-szikla, a Bárány-kő és a Holló-kő. Ezen felül akad még pár olyan terület is, ami csak korlátozások betartásával, de mászható, ez rendszerint azt jelenti, hogy csak az év egy adott szakaszában lehet próbálkozni velük.
Budapest környéke
Ha azonban semmi kedvünk nincs túl messzire menni a fővárostól egy kis sziklamászás reményében, akkor sem kell feladni a dolgot, ugyanis Budapest környékén több remekül mászható sziklafalat is találhatunk. Ezek közé tartozik a Róka-hegy is, ahol akár kezdők is elkezdhetnek ismerkedni a sportággal. Persze a Róka-hegy nem csak kisdedóvóként működik, olyanok is bátran felkereshetik, akik a kezdő lépéseken már túl vannak és épp valami kihívásra lenne szükségük.
Ha azonban jeges tekintetű profik vagyunk, akkor érdemesebb a Róka helyett a Kis-Svábheggyel próbálkoznunk, de a tapasztalatlanabbak is találnak maguknak itt olyan helyet, amit biztonsággal megmászhatnak.
További jó tipp lehet a kipróbáltabbak számára a II. kerülethez tartozó Francia-bánya, ami egy régi mészkőbánya. Ha pedig a főváros közvetlen közeléből mégis elmozdulnánk egy kicsit, de olyan nagyon messzire nem akarunk menni, akkor remek választás lehet még Csobánka és az itt található Oszoly-szikla, ami az ország egyik legnépszerűbb sziklamászó helye.