Sok kultúrában tulajdonítanak újévi, szerencsehozó szerepet bizonyos ételeknek. Az amerikai délen a feketeszemű bab, a zöldségek, a sertéshús és a kukoricakenyér csak néhány a tipikus szimbolikus ételek közül, míg más kultúrákban a hosszú tésztára, a gombócokra vagy a szőlőre esküsznek, és akkor még a mi lencsénkről nem is beszéltünk. Hogy szerencsét és jólétet hozzon az előttünk álló évben, íme néhány finomság, amit érdemes enni – és néhány, amitől érdemes tartózkodni.
Mit kell enni újév napján
- A hüvelyesek az érméket vagy a gazdagságot szimbolizálják. Legyen ez akár a hagyományos fekete szemű bab, vagy a lencse, esetleg a borsó, érdemes azonban valami sertéshúsos ételhez fogyasztani ezeket, hiszen a malac, mint köztudottan kikaparja a szerencsét.
- A zöldségek Amerikában a pénzre, különösen a bankjegyekre utalnak. Készíthetünk így ételeket főtt vagy savanyú káposztából, kelkáposztából, spenótból vagy más zöld, leveles zöldségből, ami biztosíthatja számunkra a szerencsét következő évre.
- A sertéshúst egyes kultúrákban a jólét jelének tekintik, mert a disznók kikaparják maguknak a szerencsét, így nekünk is. Ezért sok déli újévi étel tartalmaz sertéshúst vagy sonkát, de nyugodtan tálalhatunk főételként sertéssültet vagy sült sonkát is.
- A kukoricakenyér az aranyat szimbolizálhatja, és emellett elengedhetetlen a fekete szemű bab és a zöldségek mellé.
- Más kultúrákban a hal, a szőlő és a gyűrű alakú sütemények vagy fánkok, illetve a belsejében különleges finomságokkal készült sütemények szimbolizálják a szerencsét.
Mit ne együnk újév napján
Vannak, akik úgy vélik, hogy a homár balszerencsét hozhat a következő évben, mert visszafelé halad, és ez visszaesést jelenthet az előttünk álló évben. Ugyanezen okból egyesek szerint a csirkéből készült ételeket is kerülni kell újév napján, hiszen szárnyasok, így a szerencse is elrepülhet velük.
A déliek bablevese (USA)
Nem kell ezt sokat cifrázni, a Mason-Dixon vonaltól délre élő amerikaiak egyik kedvenc újévi ételéről van itt szó, ami technikailag egy sűrű, füstölt csülkös/baconos bableves.
Annyiban tér el a mi verziónktól, hogy az alapanyaga az itthon viszonylag ismeretlen fekete szemű bab, minden más nagyjából stimmel.
Az alapok legalábbis mindenféleképpen, azaz ebben az esetben is a füstölt hús, só, bors, bab, babérlevél, hagyma, fokhagyma kombó az, ami elhagyhatatlan az ételből. Cifrázni persze lehet, ahogyan csinálják is sokan, például gyakran tesznek hozzá paradicsomot, chili paprikát, angolzellert és répát is.
Tosikoshi Soba (Japán)
A Soba a japánok tésztája, aminek az alapanyaga a hajdina. Rendszerint a klasszikus távol-keleti módon, levesekhez eszik.
A szilveszter alkalmából arra kell itt odafigyelni, hogy a tésztát semmiféleképpen ne törjük szét a főzés előtt, hanem maradjon meg az eredeti hosszúsága, az újévkor fogyasztott hosszú tészta ugyanis a távol-keleti népeknél a hosszú életet szimbolizálja, ráadásul a hajdinatészta a japánoknál a jó szerencse jelképe is.
A Tosikoshi japánul egyébként az év elmúlását is jelenti, így a Tosikoshi Soba nevében is egy tipikus újévi étel.
Újévi tésztagombóc (Kína)
Ne zavarjon minket, hogy a kínaiak nem akkor tartják az újévi ünnepüket, mint mi, attól ez még egy hamisítatlan óévbúcsúztató étel.
A tésztagombóc Kínában a tehetősséget, a vagyont jelképezi, így aki ilyesmire akar szert tenni, az jobban teszi, ha betol pár ilyen gombócot a szilveszteri buliban.
Az elkészítése a legváltozatosabb módokon lehetséges (gőzölhetjük, főzhetjük, serpenyőben piríthatjuk, olajban is kisüthetjük), ahogyan a töltelék összeállítása is.
Gránátalma (Görögország)
Van egy érdekes görög újévi szokás, amikor a családok egy-egy gránátalmát akasztanak a bejárati ajtajuk fölé.
Éjfél előtt aztán kisorjáznak szépen az ajtón, majd amikor elüti az óra a tizenkettőt az első tagja a családnak belép a házba, ügyelve, hogy a jobb lábával tegye ezt, az utána következő pedig leemeli a gránátalmát, majd hozzácsapja az ajtóhoz.
A család újévi szerencséje attól függ, hogy mennyi gránátalmamag potyogott ki a gyümölcsből, ha kevés, akkor nem lesznek szerencsések annyira, ha sok, akkor pedig de. Természetesen az így felhasznált gyümölcsöt utána nem eszik meg, ugyanakkor fogyasztanak ilyentájt a görögök bőven gránátalmát, úgyhogy ha kakukktojásnak is tűnne ez az eleme a listánknak, hát nem az.
Szőlő (Spanyolország)
A spanyoloknak és valójában a legtöbb spanyol ajkú országnak is megvan az a babonája, hogy a jó szerencse érdekében az éjféli harangszó ütemére kell bedörgölni mindenkinek tizenkét darab szőlőszemet.
A művelet nehezebb, mint amilyennek elsőre tűnik, ugyanis az elfogyasztott szőlők mennyisége mutatja majd meg, hogy milyen szerencsés lesz a következő évünk és hát ezzel végezni kell, mire elüti a tizenkettőt az óra.
Korábban kezdeni csalásnak számít, az így megevett szőlőszemek érvénytelennek minősülnek. Érdemes érdeklődni spanyol ajkú ismerőseink körében, hiszen ez egy régi és mélyen élő szokás, így sokaknak van rá tuti technikájuk is, tanuljunk tőlük, mielőtt belevágunk.
Whisky (Skócia)
A skótok nem viccelnek, ha az újévi buliról van szó, amit arrafelé Hogmanay-nek hívnak és egy régi viking szokást elevenítenek fel általa. Az egyik legfontosabb népszokás ilyentájt az első belépő hiedelme, ami annyit tesz, hogy az új év során először a házba lépő ember által hozott whisky minőségén múlik a vendéglátók szerencséje.
Ha gyenge minőségű, akkor az évük is olyan lesz, ellenben ha jó a whisky, akkor a jövő is szerencsésebben alakul, ha pedig nem hozott whiskyt, nos abba jobb bele se gondolni.
A Hogmanay egyébként abból a szempontból is eltér a többi hasonló ünnepségtől (és emeli tovább a whisky jelentőségét), hogy ugyan december 31-én kezdődik, de január 2-án ér véget, ez a dátum a skótoknál a nemzeti másnap és mint ilyen munkaszüneti napnak is minősül. Szóval ne lepődjetek meg, ha mondjuk Skóciában szilvesztereztek és még másnap este is lesz a környék részeg, gyújtogató skótokkal, merthogy a gyújtogatás is része ennek a bulinak.