A tanúhegyek hazai fejedelme minden irányból megragadó, és bár nyárról nyárra különböző életérzéseket kötünk hozzá, akármelyik emlékfoszlány ugrik is be, mindegyik melengeti a szívet – kivétel nélkül. Ha például nyugati irányból, Kisapáti felől közelítünk kerékpárral, akkor egyrészt keményre érdemes fújni a kerekeket, másfelől a jó állóképesség sem hátrány. Sírásig talán nem jutunk, de a Lengyel kápolnánál már a tartalék áramköreinket égetjük. Sebaj, a fűbe lerogyva megigéző látvány a Balaton, és a klasszikus, lankás Balaton-felvidéki borvidék közepén elmélázhatunk pár pillanatra. Déli irányból, kényelmes autóval már más a leányzó fekvése, hipp-hopp fent találjuk magunkat a Szászi birtoknál.
Tapolca felől a bakancsosok vannak előnyben, az Országos Kéktúra nyomvonala keresztül visz a hegyen, s ugyan erről az oldalról is izzadságszagú lesz a vége, a csúcsért megéri szenvedni.
A Szent György-hegy a balatoni borrégió valódi éke, nincs hozzá hasonló tanúhegy. Na, jó, a semmiből magasra törő Somló a közelébe férkőzhet, ám komoly esélye neki sincs. A 400 méternél alig magasabb képződmény régi idők tanúja, innen a neve: több millió évvel ezelőtt, a Pannon-tenger visszahúzódása idején törtek ki vulkánok ezen a vidéken, s mindegyik bazaltkúpokat hagyott maga után. A sok kis tanú, a Gulács, a Csobánc vagy a Tóti apróbb nála, a Szent Gyögy-hegy uralja a térséget. A szubmediterrán klíma kedvező a szőlőtermesztéshez, a borászat sok évszázados hagyományra tekint vissza a hegyen és környékén, amihez idővel a gasztronómiai élet is felnőtt. Ennek köszönhetően az ízek szerelmesei bátran célba vehetik a Szent György-hegyet.
Pillantás a hegyről
Lássuk is az első „áldozatot”, a Szászi pincét. A 71-es főútról lekanyarodva, még Hegymagas előtt tegyünk egy jobbra kanyart, s csekély kapaszkodást követően meg is érkezünk a vinotékához. A borválaszték már-már túlságosan bőséges, az ember csak kapkodja a fejét a száraz, de zamatos, eredeti helyi borfajták között, melyek közül sokan a messze földön híres kéknyelűt dicsérik fennhangon. Egy közepes összeget azért az étteremre is érdemes hagyni.
A „fogyasztást” kezdjük a panorámával, a hely teraszáról ugyanis egészen kivételes látványt nyújt a katonásan sorakozó, gondosan ápolt szőlősorok fölött a Balaton.
Szemben jobbra Szigliget három parányi dombját fogjuk látni, egyiken az égbe nyúló várral, kissé balra a robusztus Badacsonyt. Mögöttük pedig a türkiz színeiben pompázó tavat. Szásziék 2017-ben nem hiába kapták az ország legszebb birtoka címet gyümölcs és szőlőtermesztő kategóriában.
Az étlapról nincs olyan étel, amit ne lenne érdemes megkóstolni: a kecskefetás meggyleves vagy a mentás tejföllel ékesített báránycsorba után a vajmártásban gőzölgő sült süllő és a tört batátával felszolgált füstös tarja is kimondottan jól esik. Az adagokkal a nagyevőknek sem lesz gondja. Természetesen a pincészet egyéb termékeit is ki kell próbálni, sőt, ha teheti, mindenki húzzon le egy kupicával a chardonnay borpárlatból (gyümölcsösebb lesz az olaszrizlingnél), illetve a bio szőlőlét se hagyjuk ki, ha jót akarunk magunknak. A személyzet végtelenül kedves, nem feledkeznek meg a gyerekszékről, sem arról, hogy egy tál vizet hozzanak a kitikkadt négylábú kísérőnknek. A gyerkőcök a játéksarokban leterített pokrócon is elfoglalhatják magukat, ha elunták az evést.
Irány a bazaltorgonák!
Sokan vagyunk, akik szeretik „lesétálni” az ebédet, ez esetben se ódzkodjunk ettől. Forrest Gump gondolatát kölcsön véve: ha idáig eljutottunk, miért ne mehetnénk tovább! Irány észak, hisz ahogy a cikk elején írtam, kőhajításnyira Szásziéktól emelkedik a Lengyel kápolna, melyben esküvőt is lehet tartani. A 260 éves barokk épület falától két méterre már kezdődik is az első szőlősor, egészen különleges érzés körbe sétálni. Aki további testmozgásra vágyik, célba veheti a közeli tanösvényt. A raposkai bányaudvarból indul, s az információs táblákból megismerhetjük a Szent Gyögy-hegy földtörténeti kialakulását illetve növényvilágát. A bazaltorgonák mentén vezet az út a csúcs felé.
De ha már a sétánál tartunk, lehet az kiadósabb is. Az Országos Kéktúra 5. szakasza Tapolcától indul, s első izgalmasabb állomása a Szent György-hegy. A szakasz a „kékezőknek” valódi felüdülés lesz azok után, hogy a Lesenceistvándról Tapolcáig vezető utat szinte végig aszfalton kell megtenni.
Tapolcától a hegyig könnyed promenád vár ránk, a szőlőskertek között azonban egy idő után kezdődik az emelkedő, mely a Kaán Károly turistaházig vezet. A kulcsosházban élmény eltölteni egy éjszakát. 76 éve alszanak itt turisták, a hely szelleme átjárja az épületet, fáradtan, de elégedetten hajthatjuk itt álomra a fejünket.
A ház melletti útról pazar kilátás nyílik a híres hírhedt bazaltorgonákra, ha pedig még tovább megyünk, csodás körpanoráma tárul a szemünk elé. A lefelé vezető út egészen a Lengyel kápolnához visz.
A sárkány emlékére
Akik sűrűn megfordulnak a Szent György-hegyen, egy új éttermet is meleg szívvel ajánlanak magányos utazóknak és családoknak egyaránt. Ez a Tarányi 1780, mely magáról a présházról kapta a nevét, amelyben az étterem működik. A kovászolt tökleves és a marcipános eperkrémleves közül nehéz választani, de a rosé kacsamellről sem lehet sok rosszat írni. A kilátás a Szászi teraszhoz fogható, mintha pár fokot elforgattuk volna az ott megcsodált panorámát. Az árak a pesti belváros középkategóriáját felülről súrolják, de hát közel a Káli-medence, ez ma Magyarország egyik legfelkapottabb turista csalogatója.
Amit semmiképp sem szabad kihagyni, ha útba ejtjük a Szent György-hegyet, az a Sárkány kilátó. Az egykor itt lakó sárkány legendája különböző formában maradt meg a hagyományban, a környékbeliek közül sokan a hegy őrzőjeként tekintenek rá, ezért tisztelik és májusban rá emlékeznek. A kilátó teraszán a helyi borászok és családi pincék kínálják a termékeiket, Kisapáti nagymamái pedig süteményt hoznak a vidám eseményre.