3+1 ok, amiért a Szelidi-tóhoz ősszel is érdemes látogatni
A Dunapataj közelében lévő, 5 kilométer hosszú, 150-200 méter széles, 3-4 méter mély Szelidi-tó hazánk ötödik legnagyobb természetes tava, vize könnyedén eléri nyáron a 28 fokot is, így a fürdőzők kedvelt helye. Való igaz, a tavi kirándulások szezonja nyáron van, viszont összegyűjtöttünk 3 +1 okot, amiért érdemes ősszel (akár télen is) ellátogatnod Bács-Kiskun megye Balatonjához.
1. Kékmoszat tanösvény
Az üdülőterület híres Szittyó térnek nevezett “központjától” indul a 12 állomásból álló Kékmoszat tanösvény, ami bemutatja a tó keletkezését, a víz jellegzetességeit és a benne lévő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát. A bejárás alatt megtudhatod, mitől olyan bársonyos a tó vize, megismerheted a környékének természeti értékeit, a szikes puszták, láp- és mocsárrétek világát, és egy egészen különleges és jelentős régészeti lelőhelyre is látogathatsz, nevezetesen a déli parton lévő Várdombhoz. Az itt talált háromezer éves urnák, számos népvándorlás és honfoglalás kori lelettel együtt a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Dunapataji Múzeumban tekinthetők meg – hívja fel a figyelmet a Kiskunsági Nemzeti Park. A 2,4 kilométer hosszú túraút egész évben, gyalogosan és kerékpárral egyaránt bejárható a nyíl jelzést követve.
Azok, akik horgászni is szeretnének, napi jegyet a Horgásztanyán válthatnak – a tóban ponty, amur, busa, csuka, süllő és harcsa is lakozhat.
Ha pedig kicsit elmélyülnél a népi kézműves fogások rejtélyeiben, akkor a tóparton létesített Kézművesházban kínál izgalmas programokat számodra.
2. Tekerd körbe a tavat!
Az elmúlt években elég jelentős fejlesztések történtek annak érdekében, hogy a tó és a környéke a két keréken kirándulás szerelmeseinek is ideális választásnak bizonyuljon. Kerékpárral Dunapatajt az EuroVelo 6: Atlantic – Black Sea nemzetközi kerékpár-útvonalon, a Szelidi-tavat pedig a községből kiinduló új kerékpárúton lehet elérni (a tóhoz és a tó körül egyébként immár megvilágított kerékpárút vezet). A teljes kör hossza könnyű terepen, minimális szintemelkedéssel 11 kilométer, erdőt, mezőt, nádast, lakott területet egyaránt érint. (Az útvonalról bővebb információt ITT találsz.)
Ahogy a 2,4 kilométeres Kékmoszat tanösvény is megtehető gyalogosan és biciklivel, úgy a bátrak akár sétálva is körbejárhatják a tavat – így is, úgy is hatalmas élmény.
3. Nézz körbe Dunapatajon!
A korábbiak után nem meglepő, ha Dunapatajt általában úgy azonosítják, hogy a területén található a közkedvelt fürdő- és üdülőhely, a Szelidi-tó, illetve a tó déli oldalán kialakult Szelid településrész – ennél azonban sokkal többről van szó, kulturális szempontból ugyanis a térség egyik legjelentősebb települése. Említésképpen ott a Fogas-ház, a Pataji Múzeum első épülete, első látogatója pedig nem kisebb valaki, mint Kodály Zoltán. Manapság állandó kiállítás működik, melynek címe: Pataji parasztház a 19. században. A mellette álló kovácsműhely és lakóház is múzeumi épület.
A 15. században épült református temploma építészeti kuriózum.
Ezek mellett a Dunapataji Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény is jelentős láltnivaló. Ennek főépülete egykor gabonaraktár volt, mígnem az 1936-ban alakult pataji unitárius gyülekezet megvette, majd átalakították. A gyülekezet a 60-as évek derekán megszűnt, a templomot az állam múzeumi célra vásárolta meg, rendbe hozták és 1982. november 27-én felavatták múzeummá. A térség kultúrájáról képet adó múzeumban kaptak helyet egyébként a már említett Várdombnál kiásott edények, bronz ékszerek és más érdekességek.
Patajon vár a Bencze-kastély, ami orosz katonák tábora, termelőszövetkezet úttörő- és ifjúsági tábor helyszíne volt, egy időben kastélyszállóként működött, és környezetében egykor jelentős szőlőművelés folyt.
Egy karnyújtásnyira található a paprikájáról és porcelánjáról híres Kalocsa: negyed órányi autóúttal útba ejtheted a várost, ami már István óta a magyarság egyik kiemelkedő kulturális központja. Legnevezetesebb épületei közé tartozik a kalocsai főszékesegyház, az érseki palota és a csillagászati obszervatórium, és a belvárosban is érdemes tenni egy sétát.
+1: Dunai holtág és szigetvilág
Ha még az előbbieknél is hosszabb túrára adnád a fejed, akkor a közelben levő Duna-part is nagyszerű úti célnak bizonyul: a hartai Duna-ág menti erdők területe 1996 óta helyi természetvédelmi oltalom alatt áll és NATURA 2000-es hálózat része, itt található az EuroVelo6 nemzetközi kerékpárút Solt-Kalimajor és Harta közötti szakasza. A kerékpárút a Duna mentén, a nyári gáton halad, déli szakasza kisebb körtúrára is alkalmas vagy el lehet kerekezni rajta egészen a Szelidi-tóig – javasolja az Aktív Magyarország. Mesebeli az az érintetlen szigetvilág, ami a Duna bal partján Harta, Dunapataj, Ordas határában az 1538-48 folyamkilométer között rejtőzik. A folyó ezen a szakaszon jobbra kanyarodik és így a bal parton végez építő munkát, ami napjainkban is tart és további szigetek épülnek, amelyeken nagyon jól tanulmányozható az élővilág térhódítása. A terület felöleli a töltésen belüli erdőt, a három nagyobb szigetet (Felső-zátony, Alsó-zátony, C sziget) és három nagyobb holtágat (Katlag, Al-Duna, C-Duna). A szigetek jó része zavartalan, ember által háborítatlan természeti környezet – hívja fel a figyelmet a város önkormányzatának honlapja.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
