A hely, amit magyar Taj Mahalként is emlegetnek
Utunk első megállója a Bory-vár, a hitvesi szeretet mementója, melyet Bory Jenő a szobrász és építész teremtett meg a saját keze által. A múlt században évtizedeken keresztül egymaga húzta fel, úgy hogy még a második világháború is keményen közbeszólt. De ő nem adta fel, hiszen ragaszkodott álmához és szeretett feleségéhez, Komócsin Ilona festőművészhez is, aki több alakban van itt jelen.
A vár bár kicsinek tűnhet hét tornyával a jellegzetes magyar erődítményekhez képest, rengeteg stílusjegyet sikerült az építménybe sűríteni. Ez egyáltalán nem zavaró, inkább így válik különlegessé, olykor már-már varázslatossá. Amerre a szem ellát, mindenütt ismert historikus személyek öltenek testet, legyen szó az Alsókertnél, a bejárat közelében a hatalmas Krisztus-fejről vagy akár a Százoszlopos udvar Történelmi árkádsoráról az Árpád-házi királyokkal. De nem csak Bory Jenő alkotásaiban gyönyörködhetünk a várban, hiszen élete szerelme Komócsin Ilona korának megbecsült festőművésze volt, akinek számtalan képe található párja szobraival együtt a Képtár részben.
Arra, hogy férje igaz szerelemmel imádta őt, a vár tele van bizonyítékkal: a legékesebb a Hitvesi szeretet kápolnája, ahol Bory Jenő felesége alakját álmodta szoborba, egy angyal előtt ülve, aki a lábát csókolja épp. Az égi lény természetesen maga a mester.
A Bory-vár, – mely egyébként Guinness-rekorder, mint egy ember által létrehozott építmény – a mai napig a család tulajdonában van. A mi idegenvezetőnk nem más volt e helyütt, mint Bory dédunokája, Ágoston Noémi.
Második állomásunk rögtön az ebéd, eddig nem is lehetne jobb a túra
Ha létezik jó szándékú étterem, akkor minden bizonnyal a fehérvári Hatpöttyös is az, mely idehaza másodikként nyitott a vendéglátásban a megváltozott munkaképességű és sérült emberekre építve. E sorok írója hagyományos fogások kedvelőjeként csontlevest rendelt itt májgombóccal, amit aztán főételként klasszikus lecsóval színezett meg, hozzá bodaggal, melyet helyben sütöttek (utóbbi egy ropogós cigánykenyér, ami jobban passzol a lecsóhoz, mint a szokásos pékárú).
A családias vendéglő alig egy hónapja látogatható az új helyen, a Prohászka út 16 szám alatt. Jelentős felújítás után tudtunk csak nyitni – mondja a tulajdonos, Hermanné Nagy Vera, aki hozzáteszi: az előző, teljesen akadálymentesített éttermüket sajnos nem bérelhették tovább az önkormányzattól.
Azt a vendéglátóhelyet még 2012-ben nyitották meg, példája a Szekszárdon már sikerrel működő Ízlelő volt. Veráék a fogyatékos lányuknak szerettek volna megfelelő munkakörülményeket találni, és így jött ez az ötlet eredetileg.
Az első másfél évben előítéletekkel kellett megbirkóznunk – emlékszik vissza a tulajdonos a küzdelmes időszakra. Aztán győzött a legjobb marketing, a szájhagyomány, így ma már minden fehérvári ismeri az éttermet. Ráadásul komoly törzsközönségre tettek szert.
Leginkább az ebéd időszakára koncentrálnak, kétféle levessel, kétféle főétellel – de náluk a vegetáriánusok szintén jól járnak. Bérletes rendszerük is van, kedvezménnyel. Az a la carte irányába akarnak elmozdulni, valamint cél a vasárnapi nyitva tartás is.
Fehérvár újra beindul
Székesfehérvár kiemelt értékű műemlék épületében, a Hiemer-házban található az elmúlt időszakban felújított Tourinform iroda, melynek vezetője, Szegő Krisztina mesélt a város turizmusában betöltött komoly szerepükről, a pandémiát megelőző sikerekről. Üzemeltetőként (mint Székesfehérvári Turisztikai Kft.) egyebek között kétszeres Városmarketing Gyémánt Díjasok, de voltak már az év Tourinform irodája is.
Krisztina prezentációval és egy korábban készült, látványos imázsfilmmel mutatta meg, milyen elismert minőségben is voltak / vannak jelen a magyar turisztika széles palettáján. A videót a helyi nevezetességek mellett a népszerű Székesfehérvári Királyi Napok mozzanatai is jelentősen átszövik.
A járvány, mint minden hazai településen náluk is kényszerpihenőre küldte a turisztikai szakágat, azonban az enyhítések bejelentésével ők azonnal léptek. Elindították a Nyiss Fehérvárra! kezdvezménykártyát a szállóvendégek részére. Az itt elérhető felületen találhatóak az akciós és ingyenes lehetőségek több, mint 20 programmal, látnivalóval.
A mindenkori fehérvári programokról errefelé és ezen az oldalon érdemes tájékozódni, de már készül a legújabb fejlesztésük, mellyel tematikus séták is elérhetőek lesznek, akár egyénre szabott útvonalak segítségével, audio guide-al és GPS-es támogatással telefonra alkalmazva.
Gyerünk arrébb, illetve ki sem mozdulunk az épületből, de máris a játékok birodalmába csöppenünk
Továbbra is maradunk a több száz éves Hiemer-ház hűvösében, ugyanis a Hetedhét Játékmúzeum részét képezi az épületnek, így pár perc múlva már el is indul a tárlatvezetés Dr. Nagy Veronika kurátorral, két állandó kiállítást bemutatva.
Az első a maga nemében páratlan Moskovszky-gyűjtemény, mely babaszobákat tartalmaz főként a XIX. századból, de található itt a XVIII.-ból is, ahogy a XX. század korai évtizedei sem maradtak ki. Hihetetlen kidolgozottságú egy-egy vitrin környezete, a korabeli bútorokkal, használati tárgyakkal. Hatalmas játékbirodalomba nyújt betekintést két szinten is az összeállítás, melyet Auer Erzsébetnek és lányának, Moskovszky Évának köszönhet a nagyérdemű, akik mindketten hosszú évtizedekig gyűjtötték egykor a porcelánbabákat és a kapcsolódó alkalmatosságokat.
Hetedhét Játékmúzeum másik kiállítása viszont már jóval ismerősebb lehet mindenkinek,aki a hetvenes-nyolcvanas években volt kisdiák, hiszen a gyűjtemény névadója, Réber László olyan, az akkori iskolások körében népszerű írók köteteit illusztrálta jellegzetes, egyszerű vonalvezetésű rajzaival, mint Janikovszky Éva vagy Lázár Ervin. A bemutatóterem igazán vidámra sikeredet, a művész munkáit, a mesevilágot idéző jeleneteket ráadásul nem csak a falakon követhetjük végig, hanem akár a szőnyegpadlón is.
Ahol szembejön a történelem
A múzeumot elhagyva átvágtunk a Városháza téren, amely a történelmi belváros középpontját adja. Olyan jellegzetes barokk épületekkel, mint a Szent Imre-templom és ferences rendház, vagy a névadó Városháza, (mely a főépületből, továbbá két palotarészből áll).
A székesfehérvári Püspöki palota (Fotó: Startlap).
De itt mind közül a legismertebb a copf stílusban épült Püspöki palota: könyvtára 40 000 kötetet tartalmaz, köztük kódexeket is. Itt volt Prohászka Ottokár egykori megyés püspök dolgozószobája is. Előtte látható az egyik legismertebb székesfehérvári alkotás, a vörösmárvány Országalma díszkút, melynek eredeti, kevésbé ismert neve a Fehérvári jog. Rajta a latin felirat, mely magyarul így szól: Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.
Ha az Országalmával úgy állunk szembe, hogy a háta mögött van a Püspöki palota, akkor jobbra hosszabban elnézve, a Kossuth utca és Vasvári Pál utca kereszteződésében, mintegy három méter magasban feltűnik Mujkó, az udvari bolond szobra, ahogy kötéltáncosként egyensúlyoz. Az ujjait figyelmeztetőleg maga elé tartó alakról azt tartják, Mátyás királyt szórakoztatta egykor.
Hűsölés fagylaltkülönlegességekkel
Innen a Fő utca irányába haladunk, hogy a Dunántúl egyik legjobb fagyizójában kóstoljunk olyan különlegességeket, melyekről még soha nem is hallottunk. A fagyipult a 2018-ban megnyílt Damniczki cukrászdában enyhén szólva is monumentális.
A hagyományos finomságok mellett olyan extrém termékek sorakoznak itt, mint a narancsos sült sütőtök, citromfüves eper, epres rozé vagy akár az egyik legnagyobb slágernek számító, 2013-ban az év fagylaltja győztes vörösboros málna.
A “tárlatvezetésben” személyes segítőnk a tulajdonos, Damniczki Balázs cukrászmester volt. Olyan előadást hallgattunk végig tőle, amelyből mondatonként csengett ki a szakmai alázat, a maximalizmus és a minőségre való törekvés. Itt csak természetes alapanyagokból készülnek a termékek, lehetőleg környékbeli termelőktől beszerezve. 140 féle fagyireceptből dolgoznak.
Bár a süteményekről, desszertekről kevesebb szó esett, mivel hűsítő fagyik voltak a beszélgetés fókuszában, azért azokból is szép választék van a cukrászdában. Hogy mást nem mondjunk: a 2014-es ország tortája győztes Somlói Revolúció szintén Damniczki Balázs műve.
Patika, ahova nem fájdalomcsillapítóért járnak
A fagylaltok édenkertjét magunk mögött hagyva csapatunk kisvártatva a Fekete Sas Patikamúzeum felé veszi az irányt. A híres gyógyszertár 1971-ig napi szinten üzemelt, de 1973-tól már mint múzeum várja a vendégeket. Mielőtt benyitnánk ide, ne hagyjuk ki a díszes bejárat előtt a növénysimogatót sem, ahol olyan különleges illatú növényeket cirógathatunk, mint a római kamilla, csoki menta vagy akár a bíbor bazsalikom.
Az ajtón belépve szinte keresnünk kell az egyeneseket, annyira hullámzik a fiókok rendszere egészén a padlótól a plafonig, A míves munkával kidolgozott szekrények tárolói telis-tele tégelyekkel, üvegcsékkel. Egy pillanat alatt egy másik világban találjuk magunkat itt, amivel alig bír betelni a szemünk, annyira magával ragadó. A patika az 1700-as években eredeti helyén a jezsuiták tulajdona volt, 1774-ben a pálosok vették birtokba, akik egy aukció során értékesítették. Így került immáron a Fő utca 5. szám alá, miután a bútorzattal együtt megvásárolta a patikatartás jogát Valter Ferenc pozsonyi gyógyszerész.
Keresd a titkos fiókot!
Az alig pár lépésre található Nagyboldogasszony – Nepomuki Szent János-templom, avagy Ciszterci templom kalandozásunk következő állomása. A monumentális belső tér egy része jelenleg felújítás alatt áll, de a Caspar Franz Sambach által készült freskókat ez nem érinti, így bőven van miben gyönyörködni az épület hűvösében.
Ráadásul sekrestyéje rejti Magyarország legértékesebb rokokó stílusú egyházi bútorzatát, aminél pazarabb kevés található Európában.
A tölgyfából készült, titkos fiókokkal is rendelkező remekmű tulajdonképpen egy kisméretű kápolna, mely körülöleli a helyiséget. Hyngeller János pálos rendi szerzetes munkája, aki 1764-től három éven keresztül készítette.
Megszálljuk a hotelt, majd irány a vacsora
Első napunk vége felé, miután alaposan körbenéztünk a koronázó városban, hét óra magasságában elfoglaltuk szálláshelyünket a patinás, négycsillagos Hotel Magyar Király épületében, mely már az 1870-es évektől szolgálja a vendégeket szállodaként.
A recepcióra érkezve gyorsan zajlott a kulcskártyák kézhezvétele, lévén a szálláshely online felületén korábban már regisztráltunk (ez nagy könnyebbséget jelent). A szoba szolidan elegáns, belső tere praktikus kialakítású, alig szűrődik be valami a környező utca forgalmából.
Vacsoránkat a Patent Gasztró bárban ejtettük meg, Elsőre nem látszott olyan egyedinek, aztán feltűnt az étlap és vele együtt Turanitz Katka, aki testvérével, Turanitz Gergővel a hely vezetői.
Pillanatok alatt kiderült, hogy nemzetközi szinten is elismert barbeque-specialistával álltunk szemben, és aznap immár másodszorra – míg az ételeink készültek – olyan vendéglátós előadását hallgathattuk, aki mestere a szakmájának.
Mi sem bizonyított jobban, mint az ízletes, kiadós hamburger, amelyet felszolgáltak. De nemcsak a barbeque és a hamburgerek szerelmeseinek jöhet be a hely: az idehaza egyre felkapottabb PHO (egzotikus fűszerezésű vietnami marhahúsleveles) is alapétel, ahogyan a thai rizstészta is.
De még nincs vége a látnivalóknak
Vacsora után már azt hittük véget érnek a szebbnél szebb érdekesség, de bizony nem is Székesfehérváron lennék, ha ez igaz lenne. Esti sétánkon útba ejtettük a Karmelita templomot, mely a maga 61 méteres magasságával nemcsak a város, de egész Fejér megye egyik legmagasabb épülete.
De nem hagytuk ki a Szent István-székesegyházat sem, amit székesfehérvári bazilikaként is szokás emlegetni, és Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa. Ritka múzeum található itt, tudniillik nem sok egyházi épület büszkélkedhet toronyóra múzeummal. Ide kattintva 360 fokban azonnal körbe tudunk nézni benne.
Ha már órát említettünk, akkor semmiképpen se hagyjuk ki a Kossuth utcai órajátékot, hasonlóból is kevés van idehaza. A szerkezet egy kis toronyban kapott helyet, ahol zenei kísérettel először délelőtt tízkor jelennek meg a királyi alakok. A harangjátékban és körbejáró figurákban egészen este hatig, kétóránként lehet gyönyörködni.
Első napunk utolsó érdekessége egy olyan személyhez kapcsolódik, aki bár nem történelmi alak, mégis szorosan él a fehérváriak emlékezetében. Ő Kati néni, a fertályos asszony, akinek szobrát szintén a belvárosban, a Liszt Ferenc sétálóutcában találjuk. Boda Katalin évtizedekig kacsafertályt, saját zsírjában sült kacsát árult. A babona úgy tartja, aki megfogja Kati néni szobrának orrát, az szerencsés lesz.
Szentek, királyok, zarándokok
Másnap a hotelben elfogyasztott kiadós reggeli után érkeztünk meg a Székesfehérvári Egyházmegyei Látogatóközponthoz, amely a Magyar Szent Család Zarándokút hét állomásának egyik frissen elkészült színfoltja.
Itt Smohay András múzeumigazgató vezetett körbe minket, kezdve a régészeti feltárások során előkerült több évszázados épület maradványoktól a Püspöki Levéltár csodálatos könyveit bemutató látványraktáron át, a Magyar Szent Család tiszteletére létrejött bámulatos, interaktív kiállításig.
Utunk innen nem is tarthatna másfelé, mint a Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhely, ahol a Szentföldre vezető út mentén felépülő Szűz Mária prépostsági templom maradványai adják a szabadtéri tárlat nagy részét. Páratlan hely ez a magyarság történetében, hisz egykoron 38 magyar királyt is itt koronáztak meg, illetve 15 uralkodó temetése is e helyen zajlott. Ráadásul az Árpád-korban itt őrizték a koronaékszereket.
A mauzóleumban államalapító Szent István királyunk szarkofágja tekinthető meg, amit Aba Novák Vilmos monumentális falfestménye szegélyez ismert történelmi személyekkel. A szarkofág mögött Árkayné Sztehló Lili által készített üvegablakon szűrődik át a fény, melynek két alsó sora Istvánhoz kapcsolódó jeleneteket mutat be.
Ahol a természet és a foci szerelmesei is jól járnak
De robogunk is tovább egy olyan helyre, ahol az UEFA minden előírásának megfelelő stadion mellett ritka fajokkal bíró természetvédelmi terület található. A Sóstó Látogatóközpont minden magyar focirajongó legnagyobb örömére nem csak a tó mentén szervez vezetett túrákat, hanem a MOL Aréna Sóstó is látogatható általuk (lévén a helyiségük annak épületében található).
A központ vezetője, Horváth Gabriella nyitja a stadion egyik kapuját, és elöljáróban azonnal elmondja, egy igen értékes, az összes hasonló bejáratot nyitó kulcs van a kezében. Ha ez eltűnik, akkor bizony azokat a zárakat cserélni kellene, és ez viszont milliókba kerülne. Belépve érződik az épület masszivitása, viszont mikor ráfordul a tekintet a széksorok mentén a pályára, akkor lesz igazán “hűha” az élmény, ott jön ki, mit is jelent, hogy több, mint 14 ezer férőhelyes a létesítmény.
Nem gondolnánk, de külön helyiség van kialakítva a gyerekeknek, ugyanakkor még fogda is található a renitensebb szurkolók részére. Nem is voltunk restek, azonnal kipróbáltuk, és bezártuk a sofőrünket.
A sportlétesítményt elhagyva kezdetét veszi a vezetett túra a tó mentén. Ide ha tehetjük tényleg érdemes távcsővel jönni, hiszen rengeteg féle madárral találkozhatunk a fokozottan védett cigányrécétől kezdve a barna rétihéjáig. Vannak borzok és rókák is, azonban azok fényes nappal nem mutatkoznak.
Ugyanakkor a flórája sem szerény a területnek, csak orchideából 12 féle nyílik errefelé, május-június környékén. Honos itt még a vitézkosbor, mocsári nőszőfű, pókbangó és még számos, védett növény. A területen két kilátó is helyet kapott, így remek panorámafotók készíthetőek.
Az ebédünket a közeli Szárcsa Vendéglőben fogyasztottuk el, ami nem is lehetne közelebb a tanösvény kiadós sétája után, mindössze pár kőhajításnyira van csak a madarak világától. Az ízletes ebédtől jóllakottan állunk fel az asztaltól mindannyian, de hamarosan le is sétáltuk azt.
Pannónia gazdag városa volt egykor
Utunk utolsó, de igazán látványos állomásán Kovács Loránd Olivér a Gorsium Régészeti Park igazgatója mutatta be a hatalmas császárváros ma elérhető maradványait.
A települést, ahol egykor olyan uralkodók fordultak meg, mint Traianus vagy Septimius Severus, Pannónia egyik leggazdagabbjaként tartották számon.
Oszlopsor Gorsiumban (Fotó: Startlap).
Először Gorsium majd Gorsio sive Hercule néven bukkant fel írásos emlékekben. A látogató központtól balra fekvő gyalogút kőemlékek, sírkövek, mitológiai jelenetek mentén halad. Az út a városközpont nyugati végéhez vezet, ahol a városkapu, városfal található. A nyugat-kelet irányú főutca bal szélen a IV. századi helytartói palotát, jobbra a helytartói testőrség laktanyáját láthatjuk. Jobboldalt a továbbiakban egy ókeresztény bazilika homlokzatára bukkanhatunk.
Kelet felé gyalogolva megtekinthetjük a lakomatermet és annak pincéjét, melynek az a külön érdekessége, hogy eredeti eszközöket is őriz. Innen a dél felé vezető úton lakóházakhoz juthatunk. Ami fontos, ne hagyjuk ki az épített kilátót, mert egy amfiteátrumra néz.
Ha egy picit a történelemtől el tudunk vonatkoztatni, akkor érdemes figyelni Gorsium állatvilágát is. A nyulak nagyon nyugodtak, ha embert látnak még futni sem hajlandóak, csak battyognak. A gólyák pedig látványos leszállásokkal tartanak időnként légi bemutatókat.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
