Az alföldi napfény forrása: Szeged látnivalói és érdekességei
Dél-Alföld központja, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a napfény városa, egész évben változatos és izgalmas programoknak otthont adó székhely, a fiatalok városa: ezek mind igazak Szegedre, de a Budapesttől 169 kilométerre található város ezeknél sokkal több. Szeged évszázados története tele van titkokkal és különös, már-már mesebeli fordulatokkal. De miért érdemes télen is felkeresni a Tisza-parti települést, miért építették meg a városban a Sóhajok hídját és mi köze a spanyol Gaudínak a városhoz? Most eláruljuk!
A tragédiákból újjászületett város
Mint oly sok hazai városnak Pécstől kezdve egészen Győrig, Szegednek is egészen a római korig nyúlik vissza a története. A település fontos kereskedelmi útvonal központja volt, az itt található vízi útvonalon keresztül sót, aranyat és fát szállítottak, később pedig Attilának, a hun királynak is itt volt az egyik bázisa. A helyi sótermelés miatt a város az évszázadok során kereskedelmi központtá nőtte ki magát, de
Szeged mai napig egyik legmeghatározóbb eseménye kétségtelenül az 1879-es árvíz volt.
A természeti katasztrófa során a körülbelül hatezer épületből mindössze háromszáz maradt meg, így nem túlzás azt állítani, hogy a tragikus esemény után gyakorlatilag a semmiből kellett újjáépíteni Szegedet.
A mostani városkép a gyűrűkkel és a merőleges utakkal ehhez a korszakhoz köthetők – a gyűrűk elnevezése pedig a mai napig azon városok neveit viselik, akik segítettek az újjáépítésben. Érdekesség, de Szegedet szinte minden nagy, világot megrengető esemény megtépázta, de a város minden ilyenből – akár az első, akár a második világháborúról van szó – győztesen jött ki, ami egyértelműen bizonyítja:
Szeged mindig képes a megújulásra.
A Dóm, amit az árvíznek köszönhetünk
A Fogadalmi templom vagy közismertebb nevén a Szegedi dóm ma már egyértelműen a város jelképének számít, de azt kevesen tudják, hogy ezt is a nagy árvíznek köszönhetjük. A városatyák a katasztrófa után egy évvel, 1880-ban döntöttek úgy, hogy annak reményében, hogy elkerüljék a hasonló csapásokat, templomot emelnek Szeged főterén. Bár a munkálatok már 1913-ban megkezdődtek, az alapkövet csak 1914-ben tették le. Természetesen a háború kirobbanása, majd az azt követő gazdasági válság miatt szüneteltetni kellett az építkezést, végül csak
1930-ban, harmincezer ember jelenlétében szentelték fel.
A Szegedi dóm Magyarország egyetlen huszadik században épület székesegyháza, ami egyébként a negyedik legnagyobb és nyolcvanegy méteres tornyaival az ötödik legmagasabb az országban. A toronyórája azonban valóban rekorder: ez hazánk legnagyobbja a valamivel több, mint négyméteres átmérőjével és több, mint kétméteres mutatóival. A Fogadalmi templom és a Dóm tér, vagyis a város központja pedig – mint sok más nagyváros esetében – a legjobb kiindulási pont, ha fel akarjuk fedezni Szegedet.
A Dóm tér környéke – A Fekete Ház és a Sóhajok hídja
Rögtön a Dóm téren körbefutó árkádok izgalmas történelmi megemlékezésre hívnak. Az itt található panteon más néven a Nemzeti Emlékcsarnok hazánk leghíresebb és legbefolyásosabb személyeinek mellszobraival. A szobrok a tudomány, a kultúra, a politika neves szereplőit elevenítik meg Nagy Lajos királytól kezdve Radnóti Miklóson keresztül egészen Jancsó Miklósig és Gregor Józsefig. Szintén a dómtól nem messze található a város egyik legikonikusabb épülete, az úgynevezett Fekete ház, ami volt kaszinó és lánynevelde is, jelenleg pedig kiállítótérként működik, ahol a látogatók még jobban megismerkedhetnek Szeged történetével. Az igazán érdekes az épületben viszont az, hogy azon kevesek közé tartozik, ami még az árvíz előtt épült és nem vált a víz martalékává a katasztrófa idején sem.
Szegeden található hazánk második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája is, az úgynevezett Új Zsinagóga, ami nem csupán kívülről nyújt impozáns látványt – az épületben különböző tárlatvezetések és az 1400 embert befogadni képes térben komolyzenei koncertek tucatjai várják a látogatókat.
A szegedi Széchenyi térena Városháza és a Bérpalota épületét egy rendkívül különös, hídszerű szerkezet köti össze. A Sóhajok hídja története természetesen ugyanúgy magán viseli a történelem nyomait, mint szinte minden Szegeden. A hidat akkor kellett megépíteni, amikor Ferenc József a városba látogatott: a király ugyanis a Bérpalotában szállt meg, de a hivatalos dolgait természetesen a Városházán intézte. Csakhogy
a két épület közvetlen egymás szomszédságában van, ahová – király lévén – nyilván nem mehetett át gyalogszerrel, a hintó pedig a pár méterre még neki is túlzás lett volna.
Így hát, Ferenc József miatt meg kellett építeni a két épületet összekötő hidat.
Gaudí Szegeden
Egyértelmű, hogy Szeged az ország egyik leggazdagabb kulturális életével bíró települése, a maga fesztiváljaival és híres épületeivel. A város talán legizgalmasabb színfoltjai mégis egy olyan építész nevéhez kötődnek, aki nem annyira ismert, az alkotásai azonban olyan ízt adnak Szegednek, ami egyedülálló. Ő nem más, mint Magyar Ede, aki gyakorlatilag meghonosította a szecessziót a városban és akit épp emiatt sokan csak a magyar Gaudíként emlegetik.
Az épületei városszerte fellelhetőek, az ő nevéhez köthető például a Reök-palota is, ami ma már Regionális Összművészeti Központként üzemel – ez az épület azon kevesek közé tartozik, amik belül is megőrizték a szecessziós jellegeket. Magyar, aki mindössze nyolc éven át dolgozott aktívan, tervezte ezen felül a városban található Református palotát, az Ungár-Mayer valamint a Schäffer-palotát is.
Ahol télen is süt a nap
Annak ellenére, hogy Szegedre jellemzően a napfény városaként hivatkoznak, az alföldi központ télen is megér egy hosszúhétvégét. Egyrészt a várost kettészelő Tisza és a partja a hidegebb évszakokban is olyan látványt nyújt, ami mindenképpen emlékezetes – de itt van például a kevésbé ismert Holt-Maros sétány is, aminek az állatvilága és a nyugalma valóban egyedülálló. A téli hónapokban ezen felül igazi családi program lehet a látogatás a Szegedi Vadasparkban, ahol negyvenöt hektáron ismerkedhetünk meg közelebbről Dél-Amerika, Afrika és Ázsia élőlényeit is. Az év minden napján látogatható parkba egy felnőttjegy 4200, egy diákjegy pedig 3100 forintba kerül.
Szegeden ráadásul több fürdő is gondoskodik arról, hogy a hideg ellenére is felmelegedjünk. A legmodernebb kétségtelenül az Aquapolis, ahol Európa leghosszabb beltéri csúszdája is található. De az igazán különleges mégiscsak az Anna fürdő, már csak az épülete miatt is: 1986-ban épült és bár 2004-ben teljes felújításon esett át, tökéletesen megőrizték az eredeti stílusát.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Fotókon a vihar elképesztő pusztítása Görögországban
Apró magyar faluban rejtőzik egy családias termálfürdő, egész...
Földrajzi kvíz: Európában vagy Amerikában járunk?
Ilyen lett a Notre-Dame: fotókon a megújult székesegyház
Sok magyart érintő drágulás élesedik Ausztriában: itt vannak az...
