Miért mentek el Suhajda Szilárd mellett, ha látták a hegymászót?
Mint ismert, március 23-án indult a Kyocera Everest Expedíció 2023, aminek keretében Suhajda Szilárd azt tűzte ki célul, hogy pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók alkalmazása nélkül eléri bolygónk legmagasabb pontját, a 8848 méteres Mount Everest csúcsát. Magyar hegymászónak korábban ez még nem sikerült.
(Fotó: MTI Fotó: Mohai Balázs)
Amit eddig tudunk
Szilárd 2023. május 20-ról 21-re virradó éjjel indult el csúcsmászó körére, ami a tervek szerint zajlott. Május 23-án kora hajnalban mászott fel a 7950 méteren lévő 4-es táborba, ahol felállította egyszemélyes sátrát, és a késő délutánt hóolvasztással, folyadékpótlással töltötte.
A csúcsra 23-án este, nepáli idő szerint 21:05-kor indult el, tökéletes időjárási körülmények között. Rajta kívül még több tucatnyi, pótlólagos oxigénnel, serpa hegyivezetők segítségére támaszkodó mászó mozgott a hegyen. A magyar hegymászó GPS nyomkövetője a beállított tízperces intervallumok helyett csak szórványosan küldött jeleket, esetenként akár négy órán át nem érkezett friss pozíció-meghatározás. Műholdas telefonján azonban kétszer is bejelentkezett. Legutoljára a Déli-csúcs lábától, 8630 méterről telefonált a hazai háttércsapatnak. Itt elmondta, hogy fizikailag jól van, de a mászás nehéz, és hogy elég késő van. Ugyanakkor határozottan teljesíthetőnek tartotta a csúcs elérését és a 4-es táborba történő biztonságos visszatérést. Hangkapcsolat ezután már nem jött létre a mászóval.
A legutolsó jel nepáli idő szerint 19:30-kor, 8795 méterről érkezett, ami a Hillary-lépcső magassága. Innen a csúcs 53 méter szintkülönbségre, körülbelül másfél órányi mászásra van.
Az őt észlelő csapat elmondta: ruházata alapján egyértelműen beazonosítható volt.
Amikor elhaladtak mellette, a hegymászó életjeleket mutatott, de fagyási sérülések nyomai és a magashegyi agyödéma jelei látszottak rajta.
A hazai háttércsapat az esti órákban megállapodott a Szilárd alaptábori hátterét biztosító nepáli ügynökséggel abban, hogy 26-án reggel megkísérelnek helikopterrel felrepülni olyan magasságba, ahonnan láthatják Szilárdot. Ezzel egy időben három serpát elindítanak Szilárdért, akik optimális esetben már május 26-án, a késői órákban felérhetnek hozzá.
Ha észlelték őt, akkor miért nem segítettek mégis a magyar hegymászónak? – kérdezik sokan.
Female Yeti tapasztalatai 8000 méteren
A felvetésre a hegymászó-blogger Female Yeti, azaz Kovács Zsuzsi is válaszolt egy személyes történettel a Facebook-oldalán, hangsúlyozva, hogy nem Suhajda Szilárd esetében akar szakértő lenni, hiszen kevés az információ.
Female Yeti 2015-ben döntött úgy, hogy felhagy az addigi karrierjével, otthagyja a BBC-t és útnak indul Nepálba. Saját tapasztalatait a közösségi oldalán osztotta meg, ahol azt is elmondta, hogy egy ilyen, kereskedelmi Everest-túra alsó hangon 20 millió forintba kerül. Ő korábban a 8163 méter magas Manaszlut választotta, mert az volt az egyik legolcsóbb túra, hiába veszélyesebb, mint az Everest.
“Minden expedíció a saját kuncsaftjaival van elfoglalva. Sokan fizettek sok pénzt” – írja Female Yeti. “Az expedíciók a saját embereikre fókuszálnak és arra, hogy a csúcs után lejussanak a tábor biztonságába. Ezért mondjuk nem is lehet őket hibáztatni szerintem. Ráadásul sok serpa is meghal minden évben.”
“Az csak emberség kérdése, hogy megállnak-e a bajbajutott ember mellett és ajánlanak fel bármi segítséget oxigént, vizet, kommunikációt vagy biztató szót” – fogalmaz. Neki szerencséje volt, de nem az érte felelő serpa miatt.
“Amikor elég öntudatlanul feküdtem a hóban a Manaszlun, az én serpám sehol nem volt. A másik serpa egy másik útvonalon jött véletlenül a semmiből, már az is egy csoda volt. Az pedig tényleg csoda volt és emberség, hogy odaadta egyik oxigénpalackját.”
“Túl sok az ego meg a pénz ezeken a nagy hegyeken manapság.
Menteni 8000 méter magasban viszont nagyon veszélyes, hiszen alig bírja el saját magát az ember, nemhogy még valakit cipeljen”
– írja a posztban.
“Ezt a 8000-es kereskedelmi expedíciózást száguldó cirkusznak neveztem el. Elviszik a felszerelést, Kathmanduban ledepozzák, aztán viszik a következő szezonban a következő hegyre. Ugyanazok az emberek, sátrak. Csak a forgatókönyv változik néha” – írja Female Yeti.
Nincs kötelező mentés
A HVG arról kérdezte kollégájukat, Földes Andrást, aki a 8091 méter magas Annapurna megmászása után elhunyt Erőss Zsolt hegymászó több expedíciójában is részt vett újságíróként, illetve mászóként, hogy miért nem indulhatott azonnal egy mentőcsapat Szilárd segítségére.
Ő a mászókkal folytatott beszélgetései alapján azt mesélte, hogy ha baj van, az alaptáborban, ami 5400 méter magasan van, egy helyzetértékelés után döntenek arról, hogy kell-e mentés, és ha igen, milyen.
„Nincs sztenderd megoldás arra, hogy ilyenkor mit kell csinálni, és nem lehet hivatkozni arra sem, hogy másért bezzeg visszamentek, hiszen a hegyen a körülmények határoznak meg mindent”
Hozzátette, hogy nincs lehetőség mindenkit lehozni, sőt olyanok a viszonyok, hogy a ritkább kivétel az, ha valakit meg lehet menteni. Ahhoz viszont nagy szerencse kell.
“Kötelező mentés a hegyen nincs, és nem is elvárás senkitől, hogy lementsen valakit, aki az úton, vagy valamilyen csapáson fekszik. Ez bármilyen drámaian hangzik, van rá racionális magyarázat. Egyrészt 8 ezer méter környékén mindenki a saját életét menti. Az nem egy bulvárkifejezés, hogy 8 ezer méter fölött halálzóna van. Az ember örül, ha saját magát le tudja vinni” – fogalmazott Földes András.
Szerinte még egy fél kilós hálózsákot sem visznek a csúcsmászáshoz, mert minden gramm számít a mozgásnál. Ezért sincs náluk plusz oxigénpalack.
Klein Dávid szerint veszélyes kint tölteni az éjszakát, de túlélhető
A tapasztalt hegymászó az RTL-nek elárulta, hogy egy ilyen expedíció során az ember saját magának határoz meg szabályokat. Szilárd 14 órát határozott meg visszafordulási időnek, azaz ennyi idő alatt szerette volna az alaptáborból a csúcsot elérni. A jeladó szerint viszont ennél tovább mászott, mert úgy ítélhette, hogy jó állapotban van, elég a fizikai tartaléka és megfelelő az időjárás.
Éjszakára viszont nem ajánlott kint maradni, mert a folyadékhiány kihat a fagysérülésekre, a magasságtól a vér besűrűsödik és a szövetek ödémásodnak. Tehát a szívnek kevesebb oxigén felhasználás mellett szűkebb érhálózaton keresztül kell eljuttatni a sűrű vért a perifériákba. Ezen csak vízzel lehetne segíteni, de ilyen hosszú túrán elfogyhat a folyadék.
Ennek ellenére egy felkészült hegymászó a kabátját magára húzva kibírhatja az éjszakát. Nem kizárt, hogy reggel, amikor erőre kapott, akkor láthatták a tábor felett magányosan. Ő maga is szurkol, hogy Szilárdot élve találják meg a mentésre induló serpák.
Más hegymászók is csak reménykedni tudnak
Neszmélyi Emil 2016. május 20-án 7100 métertől oxigénpalackot használva jutott fel először a csúcsra. Hat évvel később, tavaly május 13-án újra felmászott a Föld legmagasabb pontjához. Közösségi oldalán ma azt írta, hogy
véleménye szerint nehéz lesz fölérni hozzá, és még nehezebb lesz a mentés.
“Már az is csoda, hogy megtalálták, de elfér itt még egy újabb csoda” – zárta rövid gondolatát a hegymászó.
Price Márton néhány nappal korábban, május 14-én érte el a csúcsot. Közösségi oldalán azt írta a mászás idején, hogy minden tisztelete Suhajda Szilárdé, aki palackozott oxigén és serpa segítsége nélkül próbálja elérni földünk legmagasabb pontját. Ő maradt a ‘turista’ módszer mellett, így érve el a csúcsot. Tegnap annyit üzent a közösségi oldalán, hogy “Gyere le, Suhajda Szilárd!”
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
