Fény derült a Stonehenge kőépítmény alkotóelemeinek valódi eredetére egy új kutatásban, számol be róla a The Mirror. Az úttörő tanulmány pontosan megnevezte a helyszíneket, ahol a kőtömböket bányászták.
Nem messziről hozták a tömböket
A modern technológia segítségével a kutatóknak sikerült pontosan lokalizálni a Stonehenge-t alkotó sziklák származási helyét, derült ki a David Nash geomorfológus professzor nevével jelzett tanulmányból, ami a Science Direct folyóiratban jelent meg. A kulcsfontosságú kutatás a az építmény ’50-es évek-beli felújítása során vett mintákból merített.
A kutatók megállapították, hogy a brit szigetvilágra jellemző homokkövek a Wiltshire-i Marlborough Downs-ból származnak, míg a kisebb granulit sziklák a walesi Preseli Hills-ből kerültek Dél-Angliába.
A döntő fontosságú mintákat mostanáig Floridában vizsgálták, azonban nemrég visszakerültek Angliába: David Nash ezért kapott lehetőséget az összetételük részletes vizsgálatára. A kutatócsapat a teljes brit szigetvilág kőzetbányáit megvizsgálva erősítette meg a tömbök származási helyét. “Igazán izgalmas volt a 21. századi tudományt felhasználni a neolitikus múlt megértéséhez, és
végre választ adni egy olyan kérdésre, amely évszázadok óta foglalkoztatja a régészeket
– mondta Nash a The Brighter Side of News-nak.
Nash és kutatócsoportja a kövek eredetét West Woodsig vezette vissza, ami mindössze 40 perces autóútra található az ikonikus építménytől. “Rendkívüli eredmény, hogy pontosan meg tudtuk határozni azt a területet, ahonnan a Stonehenge építői időszámításunk előtt 2500 körül az alapanyagokat szerezték. Most kezdjük megérteni, hogy milyen útvonalat járhattak be, és
ezzel egy újabb darabot adhatunk hozzá a kirakóshoz
– mondta Susan Greaney, az English Heritage vezető helyszíni történésze.
Greaney szerint az épület alkotóit az elérhető távolságon belül fellelhető legnagyobb kövek keresése motiválhatta – írja az Express US.