Én már magát a Schipol repülőteret is kedvelem, ahol mindig útba ejtem és megcsodálom azt a nagy állóórát, amin egy munkásruhába öltözött fiatalember igazgatja szép komótosan a mutatókat. Természetesen nem élőben, hanem egy ügyes technikai megoldásnak köszönhetően, de az illúzió tökéletes. A reptérről a a belvárosba nagyon egyszerűen és gyorsan bejuthatunk, ugyanis gyakran indulnak közvetlen vonatok a Centraal vasútállomásra. A menetidő mindössze 20 perc, a vonatjegy ára 5.5 euró.
Ismerkedés a csatornákkal
Amszterdam félhold alakú csatornahálózatát a 17. században alakították ki, hogy megnöveljék az addigra egyre jelentősebb város területét. Mivel a vízről egyébként is nagyszerűen lehet ismerkedni a várossal, akár egy hajókirándulással is indulhat a hétvége. A városban több mint 100 kilométernyi csatorna kanyarog, 90 szigetet alakítva ki és köztük 1500 híd segíti a közlekedést. Ezzel bőven maga mögé utasítja Velencét, ahol “csak” 400 híd van, de így is csak ezüstérmes: a listavezető ugyanis Hamburg a maga 2300 hídjával.
Érdekesség még, hogy a helyi vízügyi hatóság évente 12-15 ezer bicajt halászik ki a csatornahálózatból – ezek egy részét direkt dobják be, hogy megszabaduljanak a régi járgánytól, más kerékpárok véletlenül pottyannak a vízbe. Ez a szám csak első hallásra sokkoló – ha belegondolunk, hogy Amszterdamban becslések szerint úgy 800 ezer bicikli van, nem is olyan vészes.
Egy egyszerűbb hajókirándulás az iAmsterdam kártyában is benne foglaltatik (melyről az írás végén, a praktikus információk közt lesz szó), de minden elképzelhető túrára be lehet fizetni: van hop-on, hop-off változat, gyertyás romantikus és ínyenc vacsorázós is.
Világszínvonalú múzeumok
A csatornák mellett álló 17. századi lakóépületek közül ma már sok hotelként, étteremként vagy épp múzeumként üzemel, ezeket mi is meglátogathatjuk. A Van Loon múzeum különlegessége, hogy ez az egyetlen eredeti elrendezéssel és berendezéssel fennmaradt lakóház, ahol megláthatjuk, milyen környezetben lógtak a csodálatos régi festmények, amelyeket ma már a Rijskmuseum őriz.
Innen csak pár lépés a Táskamúzeum, amely a maga nemében a legjelentősebb kollekció a világon. A bájos gyűjtemény története egyetlen táskával indult, amit a múzeum alapítója, Hendrikje Ivo talált egy angol kisvárosban. Az 1820-as évekből származó különleges kis darab az egyébként is antikvitásokkal foglalkozó műgyűjtő házaspár figyelmét a táskák felé fordította. Egyre gyarapodó gyűjteményüket egy darabig saját házukban mutatták be, majd egy évtized elteltével, 2007-ben – egy adakozónak köszönhetően – mai helyére, egy pompás amszterdami palotába költöztették.
Ha már elkezdtem sorolni a múzeumokat, nézzük a város leghíresebb gyűjteményeit. Az évente több mint egymillió látogatót vonzó, felbecsülhetetlen értékű kollekciót összegyűjtő Rijksmuseum Hollandia legjelentősebb kulturális intézménye, ahol a holland mesterek, köztük Rembrandt és Vermeer számos alkotását őrzik.
Itt lóg a falon a mindenki által ismert Éjjeli Őrjárat, de személyes kedvencem a rendkívül bájos babaház-gyűjtemény volt.
Ezek nem gyerekeknek készült kis játékházikók, hanem felnőtteknek, jellemzően módos hölgyeknek gyártott mini-házak. A babaházakhoz a szőnyegeket egyedileg készíttették keleti országokban, a bútorokat mesterek faragták keményfából, sőt, olyan is van, amelybe bevezették a vizet!
Az Amszterdamba látogatóknak gyakorlatilag kihagyhatatlan a Van Gogh múzeum, amely a világ legnagyobb Van Gogh-gyűjteménye. A kollekcióban megtalálható a művész 200 festménye, 500 rajza és 700 levele, továbbá más XIX. századi holland festők és kortársak (például Gaugin, Monet, Pablo Picasso vagy Henri de Toulouse-Lautrec) alkotásai. Péntek esténként, a 22 óráig meghosszabbított nyitva tartás során koncerteket is tartanak.
Amszterdamban sokan laknak hajókban, de természetesen bármily kíváncsiak vagyunk, nem sétálhatunk be csak úgy bárki otthonába. Mindenki előtt nyitva áll azonban a Lakóhajó Múzeum, ahol megtudhatjuk, milyen is egy ilyen hajóban élni.
Andalgás a csatornák mentén
Nem érdemes telezsúfolni a napot programokkal, mindenképp célszerű hagyni pár órát céltalan andalgásra a csatornák mentén. A legfestőibbek a Prinsengracht, Herengracht és a Keizersgracht, partjukon hangulatos kávézókkal, egyedi ruhákat árusító butikokkal, különleges ajándékboltokkal. Aki szereti az ilyen kis könnyed, vásárlós bóklászást, annak a Jordaan negyedet is érdemes felkeresni, amely tele van csinos házakkal, szuper éttermekkel és helyi divattervezők üzleteivel.
Virágok minden mennyiségben
Tavasszal – március vége és május közepe közt – egyértelműen Keukenhof az első számú kirándulócélpont Amszterdamból.
De ha valaki szezonon kívül érkezik, akkor se fog hoppon maradni a virágokat tekintve, ugyanis a virágpiac egész évben nyitva tart.
A Flora Holland a világ vezető virágforgalmazója, a világ virágkereskedelmének hatvan százalékát bonyolítja le. Három aukciós központja van Hollandiában, ezek közül is a legfontosabb és legnagyobb (és az egyedül látogatható) az aalsmeeri. Hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 7-11, csütörtökön pedig 7-9 között van nyitva. Érdemes már reggel hétkor ott toporogni az ajtóban, ugyanis minél hamarabb érkezik az ember, annál nagyobb nyüzsgést lát a piactéren.
Felesleges szervezett túrára befizetni, a városból a 172-es busz közlekedik arra, illetve ha valaki autóval megy, a parkolás ingyenes. A belépő 8 euró, idegenvezetés sajnos nincs, de információs táblák és egy kis internetes kutakodás segítségével megérhetjük, mi zajlik a szemünk előtt.
Ahogy az ember kisétál a csarnokba a magasban kiépített közlekedőfolyosókon, azonnal mellbe vágja, mekkora méretekről van szó: egyszerűen nem is lehet ellátni a 775 000 négyzetméteres (kétszáz focipályányi területű) épület végébe. A látogatóknak kiépített galériáról csak a virágállványok végtelen sorait és a köztük cikázó kis targoncákat látni, ahogy összegyűjtik az egyes rendelésekhez tartozó virágokat.
A számokról elég annyit érzékeltetésül, hogy naponta 45 millió szál virág, valamint négy és fél millió cserepes növény cserél itt gazdát.
Vöröslámpás negyed
Világhírű múzeumok ide vagy oda, Amszterdam nevének hallatán sokan a könnyű drogokra és a piros lámpás negyedre asszociálnak. Mindkettő megtűrt, legális a városban és az örömlányok szervezett keretek közt dolgoznak. Az egyszeri turista is nyugodtan ellátogathat a negyedbe, egyáltalán nem olyan lepukkant és félelmetes, mint sok más nagyváros hasonló célú, de félig illegális kerülete.
A vöröslámpás negyed leginkább este hangulatos, amikor piros megvilágítású kirakatokban (innen a név) ácsorognak és ücsörögnek a magukat árusító hölgyek – köztük sok magyar. Nézelődni nyugodtan lehet, de a fényképezést nem szeretik, így nem is illendő. A szolgáltatások ára 50 eurótól kezdődik. Nemcsak prostituáltakat találni itt, de szexboltokat, peep-showt és kifejezetten turistáknak kitalált Erotika Múzeumot is.
Hasonlóképp a könnyű drogokat árusító coffee shopok mellett egy Marihuána Múzeum is megnyílt a csak elméletileg érdeklődő látogatóknak.
Itt a kannabisz történetéről, orvosi felhasználásáról, hatásairól lehet tanulni. Maguk a coffee shop-ok úgy néznek ki, mint máshol a kávézók, csak ezekben az étlap és itallap mellett/helyett “fűlap” is van – erről választható grammra a marihuána vagy hasis. Egy nap egy üzletben egy vásárló maximum 5 gramm füvet vásárolhat. Ha ilyet keresünk, „coffee shop” után érdeklődjünk, mert ha „cafe” után tudakozódunk, akkor sima kávéházban fogunk kikötni.
Történelmi emlékek
Sokan egyetlen ház miatt keresik fel a várost – az Anna Frank ház történelmünk egyik legszívbemarkolóbb emlékhelye. Egy tipikus, amszterdami keskeny házban kialakított rejtekhelyen bujkált Anne Frank néhány családtagjával és négy másik zsidóval két éven keresztül a nácik elöl Hollandia megszállása alatt. A rejtőzködőket végül elárulták, majd 1944. augusztusában elhurcolták. Anna fél évvel később egy koncentrációs táborban halt meg, mindössze tizenöt évesen. Naplóját később a házban találták meg, ebben részletesen beszámolt a bujkálás éveiben érzéseiről, családjáról és élményeiről. A naplót a család egyetlen életben maradt tagja, Anna apja, Otto Frank adta ki, és később világszerte híressé vált. Az apró ház igen népszerű, így általában meglehetősen zsúfolt. Kizárólag online, előzetesen megvásárolt jeggyel látogatható.
Amszterdam legrégebbi beginaudvara, a Begijnhof, az egyik leghangulatosabb látnivaló a városban. A beginaudvarok olyan vallási közösségek voltak a középkori Németalföldön, melyeket városokon belül hoztak létre az itt élő nők, a beginák. A lakóépületeken kívül a komplexumban boltokat, kórházakat és műhelyeket is építettek. A térségben számos védett beginaudvar van, ezek mind a világörökség részét képezik.
Praktikus információk
- A tenger közelsége miatt Amszterdam télen enyhébb, nyáron pedig hűvösebb, mint Budapest. Hó ritkán esik, eső annál gyakrabban, úgyhogy esernyő mindig legyen nálunk. A klíma áprilistól októberig a legkellemesebb, de ekkor van a legnagyobb tömeg is.
- A szállásfoglalást nem jó az utolsó pillanatra hagyni, különösen a virágszezonban. Amszterdam sajnos nem a legolcsóbb célpont a szállásárakat tekintve. Ha nagyon elszállnak a hotelárak, érdemes megnézni az airbnb kínálatot, illetve az agglomerációs övezetben levő szállásokat- általában kiváló tömegközeledésük van, így vonattal gyorsan elérhetjük a belvárost.
- A hétvégét legjobban úgy tudjuk kihasználni, ha a KLM légitársasággal repülünk, nekik ugyanis minden nap van 6.30-kor járatuk a holland fővárosba, és minden este indul 20.55-kor egy gép Budapestre.
- Akár már a repülőtéren is beszerezhető az 1, 2, 3, 4 vagy 5 napos iAmsterdam kártya, amely számos múzeumba biztosít ingyenes vagy kedvezményes belépést, ingyenes vele a tömegközlekedés és még egy hajókirándulás is benne van az árban. A rendkívül hatékony turistainformációs irodák – melyből a legnagyobb a főpályaudvar mellett van – rengeteget tudnak segíteni a programunk összeállításában.
- Sok múzeum nem a nálunk megszokott nyitvatartással működik, azaz nem este 6-kor, hanem már 5-kor zárnak.
- Amszterdam köztudomásúlag a biciklisek birodalma, és ők bizony nem mindig állnak meg a piros lámpáknál. Mielőtt lelépünk a járdáról, érdemes a szokásosnál is alaposabban körülnézni, nem jön-e valamelyik irányból egy száguldó kerékpáros.