Mesés helyen, a Tokaj-hegyaljai borvidéken, a Zemplén-hegység lábánál, a Bodrog folyó által kettészelve terül el az a város, amely hiába tűnik kicsinek, a magyar történelemben és az oktatásban játszott szerepe okán jó néhány hazai településnek mutathatna példát. Ezért elsőre nem is a turistalátványosságokkal kezdenénk bemutatását, hanem historikus múltjára fókuszálnánk.
Feltűnik a Bánk bán egyik szereplője, később beindulnak az olaszok – a várostörténet korai évszázadai, dióhéjban
III. Béla király névtelen jegyzője, a történelemkönyvek által Anonymusnak hívott krónikása szerint a területet Árpád vezér adományozta Ketel vitéznek, vagyis már igen korán lakott volt. Később, 1207-ben itt született II. Endre, a Bánk bán című drámából ismert király leánya, Szent Erzsébet.
Fél évszázaddal később jelentek meg az első olasz telepesek, és velük együtt indult meg a szőlőművelés, híressé téve a Tokaji borvidéket, melynek részeként Sárospatak is fontos szerepet kapott.
1429-ben Zsigmond király szabad várossá tette, Mátyás, az igazságos pedig 1460-ban vásárjogot adományozott a településnek.
Kronológiai sorrendünkben elérkeztünk ahhoz a Perényi Péter főispánhoz, aki 1527-ben jutalmul kapta meg Sárospatakot, mivel egy évig rejtegette a magyar koronát a mohácsi vész után.
Az ő személye talán az egyik legfontosabb, ugyanis neki köszönhető, hogy 1534 és 1542 között felépült a vár, aminek fénykora a Rákócziak idejére esik, fontos szerepet játszva szabadságharcukban, az 1700-as évek elején.
Sárospataki Rákóczi-vár – elő a tárcával, a végén még az is kiderül, melyik papírpénzen díszeleg
Az észak-magyarországi kirándulások nagy favoritját a lehető legszebb környezetben találjuk Sárospatak szívében, a Bodrog partján, a Várkerttől övezve. Kapuján belépve azonnal feltűnik a masszív vártorony, ahogyan erőt sugározva uralja a teret. Balján húzódik a reneszánsz stílusjegyeket hordozó Lorántffy-loggia.
A várkastély egykori magva, és kezdetek óta meglévő része a négyzetes alaprajzot formázó, kívülről erődfallal körülvett ötemeletes Vörös-torony, melynek kapuja pazarul díszített. Termeiben Rákóczi korabeli bútorokat, páratlan reneszánsz ajtókat, ablakokat és kőfaragásokat csodálhatunk meg.
Megnézhetjük I. Rákóczi György hajdani, gyönyörű török csempékkel burkolt fogadószobáját is, valamint egy állandó kiállítás keretén belül megismerkedhetünk a XVI-XVII. század főúri életével. A torony tetejét még véletlenül se hagyjuk ki, mivel innen pazar kilátás nyílik a Bodrogra, és Sárospatakra is.
A vár másik szárnyában szintén egy kiállítás fogadja a látogatókat. A Rákócziak dicső kora címmel a híres család történetét hivatott bemutatni, nagy hangsúlyt fektetve II. Rákóczi Ferenc fejedelem életére és a szabadságharc eseményeire.
Az egyik köríves sarokszoba, a Sub Rosa terem viszont már a Wesselényi-féle főúri, Habsburg-ellenes összeesküvésben játszott döntő szerepet, mely után I. Rákóczi Ferenc kivételével minden résztvevőt kivégeztek.
Végezetül semmiképp se hagyjuk ki az ágyúöntő műhelyt, ahol tökéletesen rekonstruálták az egykori mesterséget.
Ha a belépő vásárlásakor pedig stílusosak akarnánk lenni, ne feledkezzünk el magunkkal vinni egy ötszázast, mert annak a hátoldalán díszeleg a Rákóczi-vár.
Bazilika, ahol időnként helyet cseréltek a katolikusok a reformátusokkal
Szintén a várnegyed része Magyarország legkisebbnek tartott bazilikája, mely nem is olyan rég, 2007-ben kapta meg Basilica Minor rangot. A vártemplom története során hol a katolikusoké, hol a reformátusoké volt, aszerint, hogy éppen ki birtokolta a várost. Vagyis iskolapéldája volt a „Cuius regio, eius religio” latin szólásnak (akié a föld, azé a vallás).
A XVIII. század végén épült, kétmanuálos és 16 regiszteres barokk orgonája 1000 síppal rendelkezik, és az egyik legszebb hangú templomi hangszernek tartják idehaza.
A déli falon található Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje, amit minden év pünkösdhétfőjén körmenet visz végig a várnegyeden.
A bazilikán kívül egy Szent Erzsébethez köthető szobor látható, ahogyan egy lóról segíti le férje II. Endre lányát.
Magyarország egyik legszebb könyvtára
Ha már megérintett a történelem, de nem is igazán távolodnánk el tőle, és a vár élményei után kiszellőztetnénk a fejünket, akkor nyugodtan szánjuk rá magunkat egy negyedórás sétára. Pont ilyen közel van ugyanis egy ámulatba ejtően szép könyvtár.
A közel ötszáz éves múltra visszatekintő sárospataki Református Kollégium – melynek híres diákjai között található Kossuth Lajos, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond – nem is lehetett volna meg olyan bibliotéka nélkül, aminek ne jártak volna messze földről is csodájára.
Mai formáját a reformkor legendás építészének, a Nemzeti Múzeum tervezőjének, Pollack Mihálynak köszönheti. A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei részeként a Nagykönyvtár Észak-Magyarország egyik leglátogatottabb működő műemléke.
Impozáns kialakítású, csillagokat formázó intarziás padlózatával, dór oszlopokra támaszkodó galériájával mindenkit lenyűgöz. Mindezt csak fokozza a 22 ezer muzeális könyv, a Pollack által tervezett raktárállványzaton.
De mintha ez nem lenne elég: ráadásként a teljes mennyezetet beborítja Joseph Lintzbauer lélegzetelállító szekkója, mely sokáig maradandó emlék lesz minden látogató számára.
A csoda, amivel nem lehet betelni: a Megyer-hegyi tengerszem
Sárospatak felett, a Megyer-hegy területén, sziklafalak ölelésében található Magyarország egyik legszebb fekvésű tengerszeme. A helyrajzilag a településhez tartozó, egykori kőbánya helyén álló tavat gyalogosan a belvárosából induló, Malomkő tanösvény piros túraút-jelzéssel ellátott útvonalán érhetjük el.
Ha nem szánnánk rá magunkat a kitartást igénylő hosszabb sétára, akkor kocsiba ülve a 37-es úton Sátoraljaújhely felé elhagyva a várost a Malomkőgyár tanya kereszteződésnél kell lefordulnunk.
Itt már tábla jelzi, hogy merre kell mennünk a tengerszem felé, amely előtt pár száz méterre parkolónak kialakított helyet is találunk.
Bárhogyan is közelítjük meg, az utolsó szakasz során végig gyalogosan, felfelé kell haladnunk. Azonban a látvány, az erdő ölében húzódó, néhol 70 méter magas sziklafallal körbevett tó mindenért kárpótol.