Többségében elutasítják az utazók, hogy a légitársaságok az extra nyereségük után fizetendő adót a jegyárakban egy az egyben áthárítsák a vásárlóikra – írta korábban a Magyar Nemzet.
A lap értesülései szerint a Ryanair diszkont-légitársaság fogyasztóvédelmi eljárás alá vont, visszamenőleges árképzésére válaszul a már kifizetett júliusi jegyek hatvan százalékát a cég által megadott csütörtöki határidőig az utasok lemondták, azaz inkább visszakérik az eredeti árat.
Ezzel szemben a Ryanair a 24.hu megkeresésére péntek délután úgy válaszolt, a július 1. után Ryanairrel utazó utasoknak kevesebb mint 3 százaléka élt azzal a lehetőséggel, hogy lemondja a jegyét az eredeti ár visszatérítése mellett. A cég válasza szerint tehát 97 százalék úgy döntött, hogy kifizeti a légitársaságokra is kivetett extraprofitadót.
Utasonként fizetnek
Mint ismert, a kormány május végi döntése értelmében kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét az újonnan létrehozott rezsivédelmi és honvédelmi alapba fizessék be.
A légitársaságok esetében a fizetendő összeg a Magyarországról induló járatokra vonatkozik, utasonként értendő, és az úti céltól függően változó mértékű.
3900 forint, ha az Európai Unióban vagy Európán belül utazik valaki, és 9750 forint az EU-n kívüli országokba.
Ütik-vágják egymást
Az extraprofitadó kivetésére válaszul több fapados légitársaság is bejelentette, áthárítják az adót az utasokra. A legvehemensebb tiltakozó a Ryanair volt, amely teljesen logikátlannak, és rosszul időzítettnek nevezte a magyar kormány döntését.
Az ír légitársaság az úti cél függvényében visszamenőleg mindenkire ráterhelt további 3900, illetve 9750 forintot.
Budapest Főváros Kormányhivatala ezek után azonnali fogyasztóvédelmi eljárást indított a Ryanairrel szemben június 10-én. Az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írták: a kormány elfogadhatatlannak tartja a Ryanair légitársaság azon döntését, amellyel a jegyüket már megvásárló és kifizető utasokra próbál újabb terhet róni. Azt vizsgálják, hogy a légitársaság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat-e, megsértve a fogyasztóvédelmi jogszabályokat.
Folytatásként Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója éles kritikát fogalmazott meg, konkrétan megnevezve a gazdaságfejlesztési minisztert, Nagy Mártont. “De az, hogy az extraprofit-adót a légiközlekedési szektorra kiterjesztik, ami küzd a talpraállásért a 2 évig tartó koronavírus-járvány és az ukrán háború után, azt mutatja, hogy Nagy miniszter úr elfelejtette a közgazdaságtant” – írta közleményében O’Leary, aki konkrétan felajánlotta, hogy elküldi Nagy Mártonnak a Közgazdaságtan kezdőknek című kötetet, és arra kérte a minisztert, hogy vonja vissza ezt az adóformát.
A Kormányinfón is téma volt
„Szokatlan az a kocsmai stílus, amit a Ryanair vezetése megenged. Ahol van versenytárs, ott minden esetben érdemes azzal utazni” – fogalmazott Gulyás Gergely a június 17-ei Kormányinfón. Szavai egyértelműen arra utalnak, hogy aki teheti, ne utazzon az ír fapadossal.
Gulyás mindenkinek azt javasolja, forduljon a fogyasztóvédelemhez, ha a Ryanair különadót vetett ki a megvásárolt jegyére, akkor is, ha kifizeti azt – írja a sajtótájékoztatóról tudósító 24.hu.
Újabb szabályozók jöhetnek a légiiparban
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó iparági szakértő szerint a különadón túl további intézkedések is szükségesek a légi közlekedésben, ahol a földi kiszolgálás piaca rendkívül kiszolgáltatott a multinacionális diszkont légitársaságoknak – írja az MTI.
Galgóczy Ferenc légiipari szakértő, aki a Budport Handling befektetőjeként éveken át végezte a Wizz Air-járatok utaskiszolgálását, a lap pénteki számában kifejtette, hogy a diszkont légitársaságok a reális kiszolgálási díjaknál akár 30-40 százalékkal alacsonyabb árakat kényszerítenek ki a budapesti földi szolgáltatóktól úgy, hogy más reptereken ennek kétszeresét is megadják.
Véleménye szerint a kormánynak a különadó bevezetése mellett érdemes lenne megvizsgálnia annak a lehetőségét is, hogy Magyarországon a légitársaságok repülőgéptípusonként számolt minimális földi kiszolgálási díjat is fizessenek, amivel kiküszöbölhető lenne a szolgáltatások önköltségi ár alatti kikényszerítése.
Felvetette, hogy felmerülhet a budapesti repülőtéren jelenleg háromszereplős földi kiszolgálási piac kétszereplőssé tétele is, amire szerinte lehet megfelelő jogi vagy kereskedelmi megoldás. Jelenleg két külföldi kézben lévő vállalkozás, a Celebi és a Menzies, valamint az Airport Service magyar vállalkozás végzi a földi kiszolgálást – ismertette.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a légitársaságokra júliustól kivetendő különadót a rendelet szerint a földi kiszolgálóknak kell beszedni és a költségvetésbe befizetni. Ez komoly kihívás lesz, mivel az általuk kiszámlázott szolgáltatásokat a légitársaságok jellemzően 90-120-180 napos határidővel teljesítik. Úgy véli, meg kell találni a biztonságos megoldást arra, hogy az adót egyetlen pillanatig se kelljen a légitársaságok helyett a földi kiszolgálóknak finanszírozniuk.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
