Élet Sója
A Balti-tenger egyik legszebb napfelkeltéjével indulhat annak a napja, aki az egykori NDK leghíresebb nyaralószigetét választja úti célnak ezen a nyáron – állítja Bagó Tünde, az Élet sója blog szerzője, aki szerint biztosan nem csalódik az, aki idén a turistákkal tömött, kánikulában pihegő déli tengerpartok helyett ezt az északi szigetet választja. Az Élet sója blog szerzőjének úti tippjei következnek.
Minden a strandkosárral kezdődött
Éveken át csodáltam az északnémet strandokról megjelenő fotókat, amelyeken – a németek precizitását tükröző módon – sorba rendezve álltak a strandkosarak. Akkoriban arra gondoltam, hogy talán ezeknek a kosaraknak a tömege az egyetlen munkanélküli réteg Németországban. Azután ellátogattam Rügen szigetére és megértettem, hogy nincs annál jobb dolog, mint amikor a kellemes nyárvégi melegben, széltől és tekintetektől óva, lábamat feltámasztva egy strandkosár védelméből szemlélhetem a tengert.
A legnagyobb német szigeten már egyáltalán nem tűnt munka nélkülinek Wilhelm Bartelmann találmánya, hiszen a nyári meleg az utóbbi években az északi területeket sem kerüli el. A kosárfonással foglalkozó Bartelmann még azért készítette el 1882-ben az első strandszéket – ahogy akkor nevezték –, mert egy reumás beteg hölgynek szerette volna megadni a strand élvezetének lehetőségét anélkül, hogy a szél tovább rontaná egészségi állapotát.
Az emberek eleinte álló mosókosárnak nevezték, de a csúfolódással mit sem törődve, 1883-ban az Ostsee (Balti-tenger) partján, Warnemündében Bartelmann felesége megnyitotta az első strandkosárkölcsönzőt. Pillanatok alatt népszerű lett a széltől és tekintetektől megóvó, kényelmes tengerparti ülőalkalmatosság.
Azt már csak Rügenen tudtam meg én is, hogy különbség van az Ostsee (Balti-tenger) és a Nordsee (Északi-tenger) strandkosarainak formája között.
A Nordsee mellett használt kosarak szögletesebbek és hegyesebbek, míg az Ostsee partján használatosak gömbölydedek és íveltebbek.
A keletnémetek kedvenc szigete
Rügen szigete 1990-ig az NDK részeként a keletnémetek számára a legvonzóbb úti célt jelentette. Egy keletnémet lakos tízévente legalább egyszer ellátogatott a szigetre. Akkoriban azonban inkább a Balaton déli partjáról jól ismert állami és vállalati üdülők és kempingek szolgálták ki a turistákat. Ma, amikor a sziget már több mint harminc éve Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány része és önálló turisztikai régió, csinosabbnál csinosabb családi hotelekre és kényelmes bérelhető házakra, lakásokra lehet bukkanni.
Nem beszélve arról, hogy a Nordsee felkapott szigeteihez képest itt valamivel kedvezőbbek az árak és a turisták száma is alacsonyabb.
Rügen építészetében még itt-ott fellelhető az egykori NDK hatása, de egyre erősebb a sziget másik, még a 19. századi időkből származó arculata, amely egy gazdag, tengerparti fürdőváros hangulatát varázsolja lépten-nyomon a szemünk elé. A faragott, fehér erkélyekkel díszített épületek az ívelt formáikkal, a nyitott, de széltől védő kilépőkkel, tornyokkal bájos egységet alkotnak.
Mit lehet csinálni egy közel 1000 négyzetkilométer nagyságú szigeten? Magam sem gondoltam, hogy annyi mindent, amihez kevés négy-öt nap, sokkal jobban járunk, ha legalább egy hétre vagy tíz napra érkezünk ide. A természeti látnivalók mellett ugyanis érdekes múzeumokkal, végeláthatatlan tengerpartokkal és számos tengeri attrakcióval is kecsegtet a vidék.
Fehér sziklák a kék tenger fölött
A király széke, a Königssthul már csak a név körüli mondák sokaságával is vonzott magához, de a látvány, amellyel fogadott, megkoronázta a történetét.
Három legenda kering a hely körül. A legrégebbi, az ókori szerint, csak az lehetett a király, aki felmászott a szikla tetejére, ott leült és körbetekintett a Balti-tengerre. (Gyanítom, hogy nem a sziget belseje felől ide vezető könnyebb, hanem a tengerpartról meredeken emelkedő szikla oldaláról kellett kiállni a próbát.)
A középkorban, a 16. században már királyszék néven említik egy útleírásban, szintén az itt uralkodó királyok megfigyelőpontjaira utalva. A harmadik legenda szerint csak később, 1715-ben nevezték el így a sziklát, amikor XII. Karl svéd király innen, székben ülve irányított egy tengeri csatát a dánok ellen. Akár mindhárom együtt is gondoskodhatott a névről, de az biztos, hogy a sziget legszebb természeti képződménye a Königsstuhl.
Így gondolta ezt Caspar David Friedrich, a híres német romantikus festő, akinek éppen ebben az évben ünneplik születése 250. évfordulóját Németországban. A rügeni krétasziklák festménye a sziklákkal együtt világhírű.
Alig pár hónapja adták át a Skywalk Königsweg sétányt, amely nem a hosszával, hanem a mészkősziklák fölé emelkedésével nyeri meg a látogatókat. Szükséges kilátó, amely lebeg a szikla fölött. Oly sokan zarándokoltak el a helyre, hogy bizony veszély fenyegette a szikla épségét, így a mérnökök egy lebegő kilátót terveztek felé, hogy mentesítsék a látogatók súlya alól.
Tipp: A Königsstuhl sziklához túrázhatunk Sassnitz városkából, eleinte a parton, majd egy meredekebb úton Lohme felé (12 km és kb. 3,5 óra), vagy tehetünk egy rövidebb túrát közvetlenül Lohme településről. A legrövidebb és legkényelmesebb viszont, ha Hagen településről egy 3 km-es sétával közelíthetjük meg a parkolótól az erdőn keresztül (bár buszok is közlekednek). A sziklát csak belépővel lehet itt megtekinteni (múzeum is található itt), de maga a képződmény sokkal szebben látható a Viktoria kilátóponttól, kövessük a Viktoria-Sicht feliratot, amely a buszok megállójának bal oldalán virít.
Világítótornyok a bunker fölött
Rügen másik kihagyhatatlan látnivalója a Kap Arkona (Arkona-fok) és környéke. Nem csupán a romantikus világítótornyok miatt érdemes elautózni Putgarten településig, hanem azért a sétáért is, amely itt vár bennünket.
A Kap Arkona egy olyan fennsík, amelyet 43 méter magas sziklafal határol a tenger felől, ezt azonban nem is sejtheti az, aki kiszáll az autójából. Miután gyalog, kerékpárral vagy kisvonattal nekivág, hogy megközelítse a Kap Arkona világítótornyait, egyszer csak érzékeli, hogy a végtelen tenger felett áll. Világvége-hangulat, legalábbis én így éreztem.
Valószínűleg mások is megérezték ezt a hangulatot, többek között a szláv ránok, akik a szikla szélén a középkorban templomot építettek, amelyet erőddel vettek körbe. Három oldalról a meredek szikla és a tenger biztosította a védelmet, míg a szárazföld felől sánccal védték az imahelyet. Sajnos ezt később teljesen lerombolták a dánok, de ott a helyszínen tökéletesen megértem a szláv ránokat,
a tenger látványa a világ egyik legszebb vallási helyévé tehette a Kap Arkonát.
Később még sokakat megérintett a hely szelleme. Királyok, császárok látogattak el ide. Indultak innen és érkeztek ide gőzhajók, turistákkal és ellenséggel is. Nem véletlen, hogy három világítótorony is helyet kap ma már a parton. Az egymás mellett álló kettő közül a kisebbik a régebbi, már a 19. században szolgálatot teljesített, ma pedig egy izgalmas feladata van, anyakönyvi hivatal. Sokan kötnek itt házasságot, amit a kis torony előtti téren elhelyezett emlékkövek tömege is jelez.
A Kap Arkona körül azonban nem csupán a látvány és a világítótornyok érdekesek, hanem a titkos bunkerek (ahol tengerészeti kiállítás is található), Vitt, a halászfalu, amely élő skanzenként bejárható, a közelben feltárt trapéz alakú, 34 méter hosszú és 8-11 méter széles kőtömbökkel övezett terület, amely már a kora kőkorban itt élt emberek temetkezési helyeként szolgált, valamint szintén a közelben álló – szerintem jurtára emlékeztető – kápolna. A legjobb közlekedési eszköz itt egynapos túrára a kerékpár vagy a saját lábunk.
Aktív pihenés a természet ölelésében
Rügen szigete az a hely, ahol a homokos strandokon töltött passzív pihenést megtörhetjük aktív programokkal is. Több száz kilométernyi kerékpár- és túraútvonal, több kilométernyi strand, hatalmas erdők és közel 580 kilométernyi partvonal kínál számtalan lehetőséget a turistáknak. Alig akartam elhinni, hogy Rügen ilyen változatos természeti látnivalókkal rendelkezik. A mészkősziklák már önmagukban rabul ejtettek, de a homokos strandok mentén húzódó örökzöld és lombhullató erdők, a sziget belső tavai tovább erősítették bennem, hogy egy apró természeti csoda közepén állok.
Épp ezt a hangulatot igyekszik érzékeltetni az a lombkoronasétány is, amely Binz közelében található.
Szintén a természet prezentálja a Wittow-félszigetentalálható meseerdőt, amelynek különlegesen nőtt fáiban magunk is felfedezhetünk mesefigurákat, valamint a Mukra és Prora között található Tűzkövek földjét, amely egy 3-4000 éves képződmény és kőtengernek is nevezik.
Az aktív pihenéshez szerintem hozzátartozik a múzeumi látogatás is. Rügen szigetén ebben sem szenvedhetünk hiányt. Rögtön ott van a sziget egyik legnagyobb kastélya, a Granitz vadászkastély Binz közelében. A 19. században épített kastély tornyából csodás kilátás nyílik és vadászkiállítása is különleges. Zirkowban múzeumfalut, Gingstben kézművesházat találunk, Sassnitzban pedig a Halászati és Kikötőmúzeumot, valamint a Tengeralattjáró-múzeumot.
Göhren és Putbus között érdemes felugrani Rolandra, a keleti parton közlekedő gőzösre, sok érdekes helyen megáll.
Napfelkelte-paradicsom és homoktövis
Rügen szigete igazi paradicsom a napfelkeltefotósok számára. Külön weboldalon ajánlják a legjobb helyeket azoknak, akik nem restek hajnalban kelni. Mi megtettük fotós férjemmel, és őszintén mondom, hogy megérte. Én csak ültem a strandkosárban Sellin homokos strandján és figyeltem, ahogy az új nap elkezdődik. Nem csupán a látvány, hanem a levegő, a tenger illata is más lett, igazi újjászületés-érzés fogott el.
Az újjászületés érzését délután, a kiadós túrák után elfogyasztott, homoktövisből (sanddorn) készült frissítők is újra megadták. A sziget kedvenc növénye a homoktövis, amelyből nemcsak italt, hanem lekvárt, cukorkát, süteményt, teát, tusfürdőt is készítenek.
+1 tipp
A legtöbb útikönyv azt ajánlja, hogy Bergen auf Rügen településen szálljunk meg a szigeten, mert az található a középpontban. Szerintem sokkal jobban járunk, ha egy kistelepülést – olyat, mint Baabe – választunk, valahol a keleti partokon. Baabe mellett Sellin, a híres Seebrückére épített éttermével szintén elragadó város, de személy szerint én Sassnitzban, Thiessowban és Göhrenben is szívesen laktam volna.
Tudnivalók
- Rügen Németország legnagyobb szigete a Balti-tengeren
- Hivatalos nyelve a német, pénzneme az euró.
- Rügen szigeten széles választékban találhatók szálláslehetőségek: szállodák, apartmanok, kempingek, üdülőházak. Az árak a szállás típusától, elhelyezkedésétől és a szezontól függően változnak.
- Budapestről nincs közvetlen repülőjárat Rügenre. Átszállással lehet eljutni Rostock-Laage repülőtérre (RLG), ahonnan busszal vagy vonattal lehet tovább utazni a szigetre.
- Vonattal átszállással (pl. Berlinben) 12-14 óra alatt el lehet jutni. Autóval Budapestről az út kb. 10-12 órát vesz igénybe.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Mostantól másképp kell a kézipoggyászba pakolni, ha a Wizz...
Nem létező helyre szólt a jegye André Rieu budapesti koncertjén,...
Visszatérnek a fényvillamosok: két városban már tudni, mikor...
