170 évig lakatlan város romjait találták meg Olaszországban
Fregellae városa i.e. 125-ben pusztult el. A romokat most ásták ki a régészek, számol be az Independent. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a város komoly katonai agresszió eredményeként pusztult el.
Lázadó lakosság
A több, mint kétezer éve történt ostrom előzménye a Fregellae-i polgárok lázadása volt a Római Birodalom ellen. A lázadás háttere nem ismert pontosan, de valószínűnek tűnik, hogy a város latin lakosai állampolgárságot és az ezzel járó kiterjedt jogokat követelték az államtól. A római sereg i.e. 125-ben ostrom alá vette a várost, és
olyan mértékű pusztítást végzett, hogy a vidék csaknem két évszázadra lakhatatlanná vált.
“Az erőszakos pusztítás az egész régió gazdaságát hátrányosan érintette”- mondta Dominik Maschek, a Leibniz-Zentrum für Archäologie munkatársa a lapnak. A környék 170 éven át lakatlan maradt, egészen addig, ameddig nem kezdték szemétlerakóhelyként használni.
A régészek megvizsgálták a városfalak mellett található római katonai tábor maradványait is. A tábor kifejezetten az ostrom idejére épült, és 90 x 143 méteres területet ölelt fel. A határát rámpával és árokkal erősítették meg. Az építmény maradványai egybeesnek más római katonai táborok struktúráival. “Az új tudás megerősíti a képet, amit eddig alkottunk a korabeli római haditechnikáról”- állítja Maschek.
Hasznos felfedezés
A Róma városától nagyjából 100 kilométerre fekvő település a legidősebb romváros a régióban. A település a teljes pusztulás előtt 80 évvel, i.e. 205-ben épült. A különleges régészeti lelőhely értékes bepillantást enged a kutatóknak a korabeli élet mindennapjaiba: a romok között tűzvészre utaló nyomokat és kerámiatöredékeket is találtak.
Az ásatás új tudást tár fel az ókori vidéki életmóddal és a helyiek gazdálkodási szokásaival kapcsolatban, mondják a helyszínen dolgozó régészek az Independent-nek. A fellelt magvak és növényi maradványok elemzése alapján kiderült, hogy
a városban bort készítettek, illetve gyümölcsöt és gabonát is termesztettek.
A bor nemcsak helyi fogyasztásra, hanem kereskedelmi céllal is készült: “akár Spanyolországba és Franciaországba is eljuthatott” a földközi-tengeri kereskedelmi útvonalakon, mondják a kutatók.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Mostantól másképp kell a kézipoggyászba pakolni, ha a Wizz...
Nem létező helyre szólt a jegye André Rieu budapesti koncertjén,...
Visszatérnek a fényvillamosok: két városban már tudni, mikor...
