Számel Szilvia
A boldogság nyomában
Van egy jó hírem: ha a boldogságot keresed, Reykjavíkban jó helyen jársz! Izland ugyanis évek óta a világ legboldogabb országainak élmezőnyében szerepel. Tekintve, hogy Izland népességének 60%-a a fővárosban él, Reykjavíkban egész pontos benyomást kaphatunk arról, hogy ez miért is van így. Szürke, hideg napok, időszakos vulkánkitörések, telente néhány órányi világosság… Mégis mi okuk van ezeknek az embereknek az örömre? – gondolhatnánk. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a szigetország lakóinak lelki világához, hadd említsek meg egy random tényt a városról.
1924 és ’84 között a kutyák be voltak tiltva Reykjavíkban. Igen, jól olvastátok. Annyian költöztek be ugyanis a vidéki településekről a kicsinyke fővárosba, hogy a törvényhozók úgy döntöttek, a kutyáknak itt egészen egyszerűen nincs helyük! Egészen addig, amíg egy országgyűlési képviselőt “illegális reykjavíki kutyatartás” miatt fel nem jelentettek az emberek.
Eric Weiner szerint, aki A boldog zarándok című könyvében többek között az izlandiak boldogságának titkát kutatja, a helyiek lelki jólléte nagyrészt a társadalom “mássághoz” és sikerhez való hozzáállásában rejlik. A fejlett országokban jól bejáratott, mások által elismert élet és karrierutak itt nem számítanak: ha valaki sikeres menedzser volt, aki feladta vezetői pozícióját, majd vegyesboltot nyitott, szabadidejében pedig írással foglalkozik (a könyvben Werner félig viccesen megjegyzi, hogy Izlandon a takarítónőtől a taxisofőrön át mindenki író, költő vagy zeneszerző), az teljesen rendben van. Sőt! Egy boldog, teljes életet élő ember vagy, aki sokszor próbálkozott és megbukott, de közben sosem vesztette el lelkesedését az élet iránt.
Mindezek tetejében a skandinávokra jellemző zárkózottság – előzetes várakozásaimmal ellentétben – is teljesen hiányzik belőlük: a helyiek közvetlenek, viccesek és furák, a szó lehető legjobb értelmében. Rendhagyó módon élik az életüket, legyen szó politikai rendelkezéseikről vagy éppen arról, mit vallanak boldog, elégedett életnek. Egy ilyen rendhagyó ország rendhagyó fővárosa Reykjavík, ami már – akár lakói miatt is – a maga nemében különleges célpont lehet.
Gyakorlati tudnivalók a látogatáshoz
Reykjavíkba lényegében mindegy, hogy az év mely szakaszában látogatunk. Bár előfordulhatnak csípős szelek és hideg, téli napok, az Észak-atlanti-áramlatnak köszönhetően a fővárosban relatív enyhe télre (-2, -4 °C) és hűvös, kellemes hőmérsékletű nyárra (12-18 °C) számíthatunk. Míg szeptembertől áprilisig tartó időszakban nagyobb eséllyel csodálhatjuk meg az északi fényeket, nyáron az éjféli napot és a hosszabb (júniusban 21 órás!) világosságot élvezhetjük.
A környező nagy természeti látványosságok, amelyekről az ország elsősorban ismert, pedig az év minden szakaszában “nyitva” vannak.
Arra érdemes készülnünk, hogy a Reykjavíkban töltött 24 óránk nem lesz a legolcsóbb utazások egyike. De mint mindenhol, itt is megvannak pénztárcabarát és magasabb költségvetéssel járó programok. Nézzük hát ezeket összeszedve!
A Kék lagúnától a cápahúsig
- A híres Kék lagúna. Az izlandiak különcségéből kiindulva nem véletlen, hogy itt fordulhatott elő, hogy egy fiatal izlandi férfi úgy döntött, betegsége kezelésére megfürdik egy geotermikus erőmű szükségtelenné vált vizében. Természetesen, miután beszerezte a szükséges engedélyeket, így is tett, ebből lett a Kék lagúna, amely a benne található rengeteg jótékony ásványnak, állandó, 39 °C hőmérsékletének és jellegzetes színének köszönhetően turisztikai szenzációvá vált. Amennyiben Keflavik reptérre érkezünk, a méltán híres lagúna egészen közel, mindössze 15 perces autóútra található (a reptérről transzfer buszokat például itt tudunk szervezni). A jegyeket ajánlatos előre lefoglalni a termál medence honlapján, hogy helyünket akár hetekkel előre biztosítsuk. A belépők borsosak (94 dollártól, körülbelül 27 000 forinttól indulnak), de az olcsóbb megoldások kedvelőinek Reykjavík környékén számos más spa és meleg vizű forrás áll rendelkezésére, alacsonyabb árkategóriában. Erre találhatunk pár ajánlatot a Guide to Iceland honlapján.
- Reggeli kávé, ebéd és vacsora. Reykjavíkba megérkezve nem fogunk Starbucksot vagy McDonald’s-ot találni. A McDonald’s ugyan megpróbálkozott egy étteremmel, de a 2009-es gazdasági világválság annyira megtörte az üzletet, “egyedi üzemeltetési nehézségekre” hivatkozva kivonultak a fővárosból. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a helyiek nem igazán ettek a “Mekiben”. És, ha közelebbről megnézzük tradicionális étkezési szokásaikat, ami a barányfejet vagy rohasztott cápahúst takarja, rögtön megértjük, miért. De ha már itt járunk, egy őrült izlandi kaját mindenképpen érdemes kipróbálnunk! A hákarl, vagyis az izlandi rohasztott cápahús viszonylag könnyen beszerezhető a helyi piacokon és kisboltokban. Lényegében mindegy, hol vesszük, az élmény ugyanolyan szörnyű lesz. Bár napjainkban a hákarlt az izlandiak inkább a külföldiek szívatására használják, amit az itteni felessel, a Brennivínnel öblít(t)e(t)nek le. A nem éppen tradicionális reykjavíki életvitelről árulkodik a város legismertebb étterme is. Az étterem ugyan erős túlzás, a Bæjarins Bestu ugyanis egy felkapott hotdogos standot takar, ami előtt gyakran helyiek és turisták sorai kigyóznak. Állítólag ez a hotdogos árulja a legjobb pylsát a városban, ami helyi származású, általában nagyon jó minőségű bárány, marha vagy sertés virsliből, zsemléből és mindenféle jóságból – pirított hagyma és szószok – áll. Reykjavíkban egyébként a Starbucks hiányát sem fogjuk megérezni. A főváros kisvárosias hangulatához és színes házaihoz nagyon jól passzol a rengeteg kis kávézó, ahol első osztályú kávét fogyaszthatunk, profi baristák prezentálásában. Az egyik legismertebb hely, a Reykjavík Roasters, ami nem csak egy hangulatos helyet kínál a reggelihez, délutáni kávéhoz, hanem baristáknak is tart képzéseket.
-
Gyalogos városnézés. Reykjavíkban az a jó, hogy méretéből adódóan gyalogszerrel is bejárható. Ma már a legtöbb városban fellelhetőek az ingyenes városnéző túrák (Reykjavíkban az időpontokról és gyülekezési pontokról itt tájékozódhatunk, náluk még a túrára feliratkozni sem szükséges), ahol a 1,5-2 órás séta végén az általunk reálisnak ítélt borravalóval honorálhatjuk idegenvezetőnket.
Ha az önálló városnézés mellett döntünk, mindenképpen érdemes megnézni Reykjavík látképének ikonikus épületét, a 74,5 méter magas Hallgrimskirka templomot. A bazalt lávafolyamokra emlékeztető falak között a torony tetejébe is felmászhatunk, ahol az egyik legfotogénebb kilátás tárul a városra.
A város másik ismert pontja a tengerpartja. A víz felé haladva lélegzetelállító látványt nyújtanak a hófödte hegycsúcsok, előtérben a Harpa koncertterem modern, egyedi épületével. Úgy néz ki, Reykjavíkban konvencionális épületeket nem is tudnak létrehozni… A parton lejjebb sétálva az Öreg kikötőben néhány tengeri ételt árusító étteremre is akadhatunk, így ha a hotdog nem lett volna elég, akár itt is eltölthetjük ebédünket.
-
Aurora borealis. Amennyiben a téli időszakban érkezünk Reykjavíkba, szerencsénk van! Tökéletes esti program lehet ugyanis, ha a sarki fények nyomába eredünk. A körülbelül 3 órás program során Reykjavík határain kívülre szállítják az utasokat, távol a város fényeitől. Sajnos itt ki vagyunk téve az időjárás szeszélyeinek: felhős időben sajnos nem fogjuk látni a fényeket. A legtöbb cég erre az esetre egy másik, ingyenes alkalmat biztosít a befizetett turistáknak (az utakat megannyi cég honlapján le tudjuk foglalni, például itt).
Ha nincs keretünk/kedvünk buszozni és szerencsénk van, akár Reykjavíkból is megcsodálhatjuk a fényeket. Érdemes erre azért minél kijjebb eső helyet választani: erre például Seltjarnarnes vagy Grótta is alkalmas lehet. Figyeljünk arra, hogy tekintetünket mindig a tenger felé irányítsuk! Ha fáznánk, akkor pedig mindig tarthatunk magunknál egy üveg Brennivínt! Az említett Eric Weiner könyv és a reykjavíki éjszakai élet ugyanis arra is rávilágítanak, hogy a helyiek nem vetik meg az alkoholt. De valahogy ki kell bírni azokat a hosszú, hideg téli estéket.
24 óra Reykjavíkban számunkra pont arra volt elég, hogy rájöjjünk: ide egyszer még vissza kell látogatnunk. Nem próbáltuk ki a Brennivínt, és bár tél volt, az északi fényeket sem volt szerencsénk látni. Egy kis ízelítőt viszont kaphattunk az “izlandiságból” és bár a rohasztott cápa íze örökre kísért majd, azzal a tudattal szálltunk fel a Keflavík reptéren, hogy Izland még visszavár minket.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Behavazott az ország: pazar drónfotók a havas Mátrától...
Utasok ezrei dühönghetnek most a MÁV bejelentése miatt
Rendkívül szokatlan, ami a vadludakkal történik Tatán
Vulkánt fedeztek fel Nyugat-Magyarországon, ezt lehet tudni róla!
Advent 2024: keressük az ország legszebb települését! Nevezd egy...
