Január 1-jével megszűnt a légitársaságokra kivetett különadó, de kérdés, hogy ez vajon hogyan befolyásolja a repülőjegyárakat és a légitársaságok útvonalhálózatát?
Bagdi Lajos adószakértő szerint nem biztos, hogy a különadó megszüntetése valóban olcsóbb repülőjegyekhez vezet – írja a Pénzcentrum.
Az európai diszkont légitársaságok esetleg bővíthetik Budapestre irányuló járatukat, de Bagdi szerint a különadó megszüntetése önmagában nem fogja csökkenteni a jegyárakat.
A fapados légitársaságok árképzése nem a költségek egyszerű összeadásán alapul, hanem olyan tényezők is befolyásolják, mint a szezonalitás, a kereslet vagy a járatok kihasználtsága. Az adó csak egy kis részét képezi ezeknek a tényezőknek.

A légitársaságok kiadásai között sokkal nagyobb szerepe van például a üzemanyag- (kerozin) és a munkabér-költségeknek, de számos egyéb is befolyásolja a jegyárakat, mint például a reptéri díjak vagy a lízingdíjak.
A megszólaltatott szakértő hangsúlyozta, hogy ha egy járat gazdaságilag nem éri meg, akkor azt nem indítják el, függetlenül attól, hogy megszűnt-e a különadó vagy sem.
Az extraprofitadót 2022 nyarán vezették be, amelyet eredetileg utasonként kellett fizetni a légitársaságoknak.
Az új adó bevezetésére válaszul a Ryanair 8 budapesti útvonalát szüntette meg, és jelezte, hogy az adó terhét az utasokra hárítja, ami konfliktushoz vezetett a kormánnyal.
2023-tól az adó kiszámítása már nem a Magyarországról induló utasok számán, hanem a károsanyag-kibocsátáson alapult.
Az adó mértéke utasonként 1 600 és 15 600 forint között változott, attól függően, hogy milyen messzire repült az utas és mennyi károsanyagot bocsátott ki a repülőgép.
A 2024-es költségvetésben közel 40 milliárd forint bevételt terveztek az adóból, amely azonban a 2025-ös eltörléssel kiesik a költségvetésből.