A modern repülésben gyakorta felmerülő probléma, hogy a repülőgépek keresztezik a vándorló madárseregek útját. Többször is előfordult már, hogy a repülőnek kényszerleszállást kellett végrehajtania, mert madár került a hajtóműbe: a CNN cikkéből kiderül, mi történik ilyenkor pontosan, és mit tehet a pilóta a szorult helyzetben.
A legújabb eset
Hétfőn késő este a Virgin Australia ausztrál légitársaság VA 148-as járata az új-zélandi Queenstown-ból indult az ausztráliai Melbourne-be. Nem sokkal a felszállás után a Boeing 737-800-as repülőgép jobb oldali hajtóműve felől hangos dörömbölés hallatszott, majd lángok csaptak fel. A pilóta a másik, működő hajtóművel továbbrepült, és kényszerleszállást hajtott végre a közeli Invercargill repülőterén. A gép utasai és személyzete mind sértetlenül úszták meg a veszélyes helyzetet.
A Virgin Australia szerint a drámai fordulatot valószínűleg egy madárral való ütközés okozta. A queenstown-i repülőtér vitatta a madárcsapás lehetőségét, mondván, ebben az időszakban nem észleltek madarakat a repülőtéren. Bár nem tudni, pontosan mi történt, a madárcsapás gyakori és valós kockázatot jelent a repülőgépek számára. Károsíthatja a repülőgépeket, és akár halálos balesetet is okozhat.
Mennyire gyakori az ütközés?
A madárral való ütközés során egy vagy több madár csapódik a repülőnek. (A definícióba egyesek szerint beletartoznak a szárazföldi állatokkal, például szarvasokkal, nyulakkal, kutyákkal és aligátorokkal való földi ütközések is.) Az első ilyen ütközést Orville Wright rögzítette 1905-ben, egy ohiói kukoricatábla felett.
Manapság már gyakori problémának számít, mivel a repülőterek hálózata gyakran keresztezi a madarak vándorlási útvonalait.
A leghíresebb ütközés 2009-ben történt, amikor a US Airways 1549-es járata egy vándorló kanadai lúdcsapat útját keresztezte nem sokkal a New York-i LaGuardia repülőtérről való felszállás után. A gép mindkét hajtóműve meghibásodott, és “Sully” Sullenberger kapitány tankönyvbe illő kényszerleszállást hajtott végre a New York-ot keresztező Hudson folyón. Az eset során senki sem sérült meg, az emberfeletti teljesítményről pedig film készült Sully címen Tom Hanks főszereplésével 2016-ban.
2008 és 2017 között az Ausztrál Közlekedésbiztonsági Tanács 16 626 madárcsapást regisztrált. Amerikában a Szövetségi Légiközlekedési Hivatal 17 200 madárcsapást jelentett csak 2022-ben. Angliában 2022-ben 1395 megerősített esetről készült jelentés. 2024. január 30-án a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is történt egy eset, melynek során az Eurowings Stuttgartba tartó járatának kellett visszafordulnia.
Hol történnek az ütközések, és mi a hatásuk?
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet szerint az ütközések 90%-a repülőterek közelében történik. Ez azt jelenti, hogy az ütközésre általában fel- vagy leszálláskor, illetve alacsony magasságon kerül sor, ugyanis ezek a területek esnek egybe a madarak mozgásterével.
Az ütközés hatása számos tényezőtől függ, beleértve a repülőgép típusát is.
A következmények közé tartozhat a hajtómű leállítása, ahogy az a Virgin Australia járattal is történt. Ebben az esetben egy Boeing 737-800-ról volt szó, amely képes arra, hogy egyetlen hajtómű segítségével elrepüljön egy másik repülőtérre. Kisebb, különösen egyhajtóműves repülőgépek számára a madarakkal való ütközés végzetes lehet. 1988 óta világszerte 262 halálos ütközésről számoltak be, melyek során 250 repülőgép lezuhant.
Mit lehet tenni az ütközés ellen?
Az ütközések elkerülése részben a repülőgépgyártók és a pilóták döntésein múlik. A legtöbb eset kora reggel vagy napnyugtakor történik, a madarak ugyanis ilyenkor a legaktívabbak. A pilótákat az oktatás során felkészítik arra, hogy legyenek különös figyelemmel az élővilágra ezekben az időszakokban.
Radarok segítségével a madárrajok is nyomon követhetők, ez a technológia azonban nem világszerte elérhető.
A két legnagyobb utasszállító repülőgépgyártó, a Boeing és az Airbus turbóventilátoros hajtóműveket használ a gyártás során. Ezek a hajtóművek egy sor ventilátor-lapátot használnak a levegő összenyomására, mielőtt üzemanyagot és gyújtást adnak hozzá, hogy elérjék a felszálláshoz szükséges tolóerőt. Ha egy ilyen motorba madár kerül, az súlyosan károsíthatja a ventilátor-lapátokat, ami a motor meghibásodását okozhatja.
A gyártók úgy tesztelik a hajtóművek biztonságosságát, hogy egy fagyasztott csirkét lőnek rájuk nagy sebességgel, miközben a motor teljes tolóerővel működik.
Az ausztrál kormány polgári repülésbiztonsági hatósága ajánlásokat fogalmazott meg a vadon élő állatokkal való találkozás veszélyeiről. A dokumentum felvázolja, mit tehetnek a repterek annak érdekében, hogy távol tartsák a madarakat és egyéb vadon élő állatokat. Az egyik technika szerint kisebb gázrobbanásokkal imitálják a sörétes puska hangját, hogy elriasszák a madarakat a kifutópálya közeléből. Azokon a területeken, ahol magas a madárállomány, a repülőterek bizonyos fajta növényeket is használhatnak, amelyek kevésbé vonzzák a madarakat.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
