Gyorsan meg is válaszoljuk az első kérdést, ma már szinte semmi különbség nincs az állatkertek és a vadasparkok között. Az állatkert ugyanis hagyományosan azt jelentette, hogy betették egy 5×5-ös betonkalitkába az oroszlánt, aztán jött az ötéves Jencike és kérdezte az anyukájától, hogy miért szomorú a Szimba. Ezzel szemben a vadaspark célja nem csak az állatok mutogatása, hanem az is, hogy ezt nagyjából a természetes élőhelyük közegében tegye meg.
Ez ma már szerencsére némi átalakítást követően a legtöbb, eredetileg állatkertként indult projektre is igaz, így ha nagyon akarjuk hangsúlyozni a különbséget, akkor maradhat az, hogy
a helyben élő állatokat mutatják be a vadasparkban, míg az egzotikusabb fajokkal pedig az állatkertben találkozhatunk.
Az alábbi összeállításunkban így a hagyományos értelemben használt vadasparkok mellett megjelennek azok az egykori állatkertek is, melyekben az állatok nagyobb, a saját élőhelyükhöz valamelyest hasonlító közegben létezhetnek.
Budakeszi Vadaspark (Budakeszi)
A Budakeszi melletti létesítmény nem az idő előrehaladtával lett állatkertből vadasparkká, hanem eredetileg is annak tervezték. 1979-ben nyitotta meg kapuit és célja a Kárpát-medence élővilágának bemutatása. A környezet pedig különösen alkalmas erre, mert a legtöbb hasonló intézménytől eltérően az erdő közepén található, így egy hangulatos erdei sétával is összeköthető. Persze mehetünk oda autóval is csak az milyen már.
Egyszerűbb, ha a 22-es buszról lepattanunk a Szanatórium utca megállónál és onnan gyakorlatilag csak egyenesen kell mennünk, követve az utat, át az erdőn és egy laza 10-15 perces séta után már ott is vagyunk.
A 26 hektáros területen mintegy 32 állatfajt (köztük őzeket, gím és dámszarvasokat, vaddisznókat, muflonokat, sakálokat, hiúzokat, vízi bivalyokat, barnamedvéket, szürke farkasokat és vadlovakat) tekinthetünk meg, házit és vadat egyaránt. Jó móka felnőtteknek és gyerekeknek is egyaránt, nem érdemes kihagyni, pláne, hogy olyan vészesen messzire nem is kell mennünk hozzá a fővárostól.
Szegedi Vadaspark (Szeged)
Az ország legfiatalabb állatkertjéről van itt szó (innentől kezdve a vadasparktorlódást elkerülendő, illetve a fentebb kifejtett okok miatt, szinonim fogalomként használjuk az állatkertet), ráadásul ezt kifejezetten arra hozták létre, hogy egzotikus és veszélyeztetett fajokat tudjon a nagyérdemű elé tárni. Különösen izgalmas a park dél-amerikai állatokat felvonultató része, ahol a viszonylag ismertebb kapibarák, lámák és tapírok mellett láthatunk nandut, vikunyát, de sörényes farkast is.
Az afrikai állatok között is találunk igazi ritkaságokat, ilyen például a fossza, ami egy Madagaszkáron élő, ragadozó cibetmacska-féle, vagy a lapátfülű kutya és a törpe víziló.
De van még itt egy csomó ritka majomfajta, halak, madarak, előbbiek között még pirája is akad, míg az utóbbiak között ott az afrikai koronássas (nem úgy koronás, még mielőtt valaki megpróbálna maszkot erőltetni a gyámoltalan jószágra). A vadaspark méretre is tekintélyes, mintegy 45 hektáron terül el, úgyhogy bőven lesz mit bejárni, ha arra vetődünk.
Kittenberger Kálmán Növény és Vadaspark (Veszprém)
A veszprémi vadaspark eklatáns példája a szó hagyományos értelmében vett állatkertből vadasparkká transzformált intézménynek. Az 50-es évek végén adták át, a régi veszprémi szeméttelep helyén alakították ki.
Itt még az állatok valóban kicsi és kényelmetlen ketrecekben voltak kénytelenek élni, de szerencsére az ezredforduló itt is változásokat hozott és megindult apránként az a folyamat melynek hatására mára a Kittenberger Kálmán Növény és Vadaspark az ország egyik legbarátságosabb, legjobb hangulatú állatkertjévé vált.
Az állatfelhozatal színes és érdekes, külön ki kell emelni, a cukiság legfelsőbb fokozataként működő vörös pandákat, vagy más nevükön a vörös macskamedvéket. De ugyanígy találunk mindenféle izgalmas állatot a madaraktól a kígyókig bezárólag, ragadozó, növényevő fajtákat a világ minden szegletéből.
Hortobágyi Vadaspark (Hortobágy-Malomháza)
Ez a park hasonlóan a budakeszi kollégájához sokkal inkább beleillik a vadaspark klasszikus értelmezési keretébe, hiszen a puszta ősi élővilágát szeretné elénk tárni olyan fajok felvonultatásával, melyeket mára a terjeszkedő civilizáció kiszorított a térségből.
Ilyen például a keselyű, a pelikán, a vadló, az őstulok vagy a szürke farkas. De találkozhatunk olyan állatokkal is, amelyeket jobban ismerünk, őzzel, vaddisznóval, vadkacsával, rókával, nyesttel, görénnyel és a némiképp félénk vadmacskával is.
A vadaspark területén több érdekes programban is részt vehetünk, ilyen például a pusztaszafari, ahol egy speciális jármű segítségével a valódi természetes élőhelyükön tekinthetjük meg a vadlovakat és az őstulkokat. Ezen utóbbi állat ugyan a 17. században kihalt, de az ábrázolásai fennmaradtak, így a 20. század elején több primitív marhafajtát felhasználva sikerült visszatenyészteni, azaz a korabeli ábrázolásokra megszólalásig hasonlító, de mégis új fajtát létrehozni.
Veresegyházi Medveotthon (Veresegyháza)
Ugyan a többség a település nevéről nekifutásból a híres asszonykórusra asszociálna, de találni itt egyéb látványosságot is, ilyen a csalóka nevű Medveotthon, ahol a mackók mellett farkasok és oroszlánok is élnek. Ide egyébként olyan állatok kerülnek, akiket valamiért valahonnan ki kellett menteni.
Kiöregedett cirkuszi medvék, vagy sanyarú körülmények között tartott turistalátványosságok voltak korábban és kell nekik egy hely, ahol békében élhetnek. Erre tökéletes a 3,5 hektáron elterülő medveotthon, itt ugyanis az ég adta egy világon senki nem zavarja őket a látogatókon kívül, akik a kedvenc csemegéiket hozzák nekik, mézet és répát.
Igen, az állatokat lehet etetni is, bár bizonyos szabályokat közben be kell tartanunk, hogy nehogy valami bajt okozzunk.