Kísértetfalu a hegyekben
Dél-nyugat Oroszországban, pontosabban Észak-Oszétiában, a Kaukázus-hegység rejtett zugaiban található egy másfél hektáros kis falu, amit Dargavsnak neveznek. Festői környezetben fekszik, a zöld füves lankák közül 99 fehér kőházikó emelkedik ki. A látvány bármelyik filmben megállná a helyét, ám ha közelebb mész, elfog a rettegés.
A faluban valójában sosem volt élet: az épületekben holtak maradványait őrzik, a bájos település valójában egy ősi, misztikus temető.
Már a 12. századtól temetkezési helyként funkcionált, a hagyományok szerint ugyanis az oszétok a lakóhelyük közelében lévő lankás domboldalon helyezték végső nyugalomra a halottaikat.
A házikók megjelenésére több elméletet is számon tartanak. Az egyik szerint a 13. századi mongol-tatár invázió idején szűkös volt a terület, ezért a holttesteket kriptákba tömörítették, míg mások azt vallják: a hagyomány az indo-iráni hatásra alakult ki, a föld iránt érzett tisztelet miatt nem a talajba, hanem a föld fölé temették az elhunytakat.
Akik későbbi időszakra teszik a kripták megjelenését, azzal érvelnek, hogy a 17. és 18. században zajló járványok miatt karanténba helyezték magukat a fertőzött lakosok, és a hófehér házakban várták az elmúlást. A kripták fölött egyébként egy mára félig leomlott torony áll (Alikov torony), amely a holt lelkeket őrizte.
„Azok az emberek, akik ide jönnek, hogy felfedezzék a hely szépségét, békére lelnek, ugyanakkor elfogja őket a rettegés a haláltól” – Luidmila Gaboeva, történész
Csónakban nyugszanak
A kripták lehetnek 2 vagy 4 szintesek is – minél magasabb a sír, annál több az eltemetett emberek száma. A falak kőtömbökből és mészhomokból készültek, melyeken négyzet alakú nyílások találhatók – ezeken keresztül helyezték be a holttesteket az épületbe. Minden családnak volt egy helye, ám akadnak olyan közös kripták is, ahova azokat temették, akiknek nem voltak rokonaik, vagy nem a faluban laktak.
Bár nem volt a közelben hajózható folyó, sokakat mégis egy hajószerű koporsóban helyeztek végső nyugalomra.
Egyes vallások szerint a léleknek át kell kelnie egy folyón, hogy elérje a túlvilágot, emiatt elengedhetetlen volt a csónak. Másik érdekesség, hogy a házikók előtt rendre kutakat lehet találni. Amikor az oszétok eltemették a halottat, egy érmét dobtak a kútba, mert a hiedelem szerint, ha a pénz leért a kő az aljára, akkor a lélek is elért a mennyek országába.
A holttest mellé ruhákat és egyéb tárgyakat is helyeztek, amik a mai napig érintetlenül hevernek. Mert az, aki megzavarja a halottak nyugalmát, nem tér vissza élve a szerettei közé…
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
