A hosszú, meleg ősz után mondhatni hirtelen köszöntött be a tél, és vele együtt a fűtési szezon, a karácsonyi készülődés, új téli kabátot kell venni, téli gumit a kocsira, fájdalmasan hideg lett, és egyre rövidebbek a nappalok. Ilyenkor általában keveseknek jut eszébe, hogy túrázni induljanak, pedig az őszi túrázás nemcsak a testre, hanem a lélekre is rendkívül pozitív hatással van, a természet pedig a legszebb, színpompás arcát mutatja.
A hűvösebb, de még nem fagyos időben jóval kellemesebb a séta, mint a nyári melegben, és ilyenkor egészségügyileg is kiemelt jelentősége van a szabadtéri kikapcsolódásnak, hiszen több a sötét óra, és önkéntelenül is kevesebbet mozgunk.
Az erdők novemberi, aranysárga, narancs, vörös és barna lombkoronája lenyűgöző látványt nyújt, és
kevés annál szebb novemberi élmény akad, mint egy ködös reggelen, a kristálytiszta levegőn a természetben kirándulni.
Egy őszi túra után kipihentebb, energikusabb leszel, a hétfő reggeli kellemetlen akadályokat is könnyebben veszed majd, lehetőséget nyújt az elmélyülésre és a feltöltődésre a karácsonyi őrület előtt. További érv a koratéli kirándulás mellett, hogy a népszerű túrahelyek is kevésbé zsúfoltak, és a hazai tájak bővelkednek jól kijelölt útvonalakban, amelyek kicsiknek és nagyoknak egyaránt ideálisak.
Alábbi cikkünkben olyan könnyű túrákat válogattunk, amelyekhez nem kell az egész napot a fagyban tölteni, így különleges ruházatra sincs szükség, a többségük kisgyermekkel is teljesíthető, családi program lehet, de mégis átmozgatják a testedet és rendkívüli élményt nyújtanak. Mindegyik a Pilisben és környékén, vagyis Budapestről autóval vagy tömegközlekedéssel is egyszerűen elérhető helyen halad, egy lusta reggel után sem fog ránk sötétedni az ég, bármelyik útvonalat is választjuk délutánra.
1. A Pilis egyik legjobb kilátása az Öreg-szirtről nyílik
Kesztölc felett húzódik a Pilis egyik legszebb hegye, a Kétágú-hegy vonulata, amelynek nevéhez híven kettő, látványosan elkülönülő csúcsa van: a nyugati, picit alacsonyabb Fehér-szirt, valamint a keleti, az Öreg-szirt. A Fehér-szirtre sem ösvény, sem turistaút nem vezet, és fokozottan védett természetvédelmi területen fekszik, erre jobb, ha el sem indulunk. Az Öreg-szirt
páratlan panorámát nyújt az alatta fekvő Kesztölcre, a Gerecsére, a Nagy-Getére, de látni az esztergomi bazilika vonalait és a Dunát is a magaslatról.
A helyszín siklóernyősök és sziklamászók kedvelt helye, és nemcsak kilátás, hanem barlang is akad itt.
Az Öreg-szirtre tervezhetünk hosszabb és rövidebb túrákat egyaránt, mivel mi most családi kirándulásokban gondolkodunk, a rövid verziót ajánlanánk, így Kesztölcről indulunk, a Szabadság térről, ahonnan a zöld sáv jelzést kell követni. Ez először az Iskola utca, majd a Temető utca felé visz, menet közben felbukkan a római katolikus templom késő barokk épülete, és a temetőn keresztül haladunk tovább, ahonnan a hátsó kijáraton kilépve egy aszfaltozott úton találjuk magunkat, majd a régi szőlők között haladó Szőlészeti úton. Miután elértük az Országos Kéktúra útvonalát, ahol a zöld sávhoz csatlakozik a kék sáv jelzés, jobbra kanyarodunk, és követjük tovább a jelzést.
A Pálos Gyógy- és Fűszernövénykert ültetvényénél érdemes lehet megpihenni a padon, és élvezni panorámát a fehér mészkősziklákra, mielőtt nekivágunk a hegynek. És miért van itt a pálosok kertje? Mert a rendet is a szomszédos Klastrompusztán alapította Boldog Özséb, s a pálos monostorokban gazdálkodás zajlott, hogy ellássák a szerzeteseket és a zarándokokat, az itt kialakított kertben erről emlékeznek meg.
Egy kereszteződéshez érve a kék és a zöld sáv útja kettéágazik, mi kövessük tovább a zöld jelzést, ami egy erős emelkedővel vezet fel az 504 méter magas Öreg-szirtre. Miután kinézelődtünk magunkat, a zöld kereszttel jelölt irányban, a Postás utat érintve visszatérhetünk Kesztölcre.
2. Sütögetés és növényles a Dera-szurdokban
A Dera-szurdok szó szerint a Pilis nagybetűs szurdoka, gyakran csak Szurdokként említik, alighanem azért is, mert a helyszín könnyű, mégis nagyon kellemes és látványos túralehetőséget nyújt minden korosztály számára, bármilyen edzettségi szinttel. Az aig 2 kilométeres kirándulás során nem különösebben érezni a 70 méteres szintkülönbséget, kicsi gyerekekkel, idősekkel is egy óra alatt végezhetünk.
A kiindulási pont autósoknak a Dera-szurdok melletti parkoló, Pomáz felől haladva a 15-ös kilométerkőnél kell nagyon figyelni, mert tábla nincs, és balra lekanyarodni. Minél korábban érkezel, annál jobb, mert a parkoló bizony gyakran megtelik. Ha tömegközlekedéssel érkezünk, a HÉV-ről Pomáznál leszállva az első Pilisszentkereszti megállóban hagyjuk el a buszt, ahol balkéz fele találjuk a szurdok felé vezető jelzést, az Országos Kéktúra nyomvonalát, ahonnan indulva az ellenkező irányban haladunk majd végig a túrán.
A családi kiránduláson az utat elvéteni szinte lehetetlen, az ösvény jól ki van táblázva.
Utunk többször keresztezi a patak vizét, miközben ide-oda ugrál, kis fahidakon vezet át a romantikus, vadregényes völgyben.
Sajnos a patak gyakran teljesen száraz, a köves mederben gyalog is átkelhetnénk, ezért ez az a hely, amit érdemesebb csapadékos időben megközelíteni. A csodálatos élővilágnak köszönhetően minden évszakban hangulatos kirándulásra kínálkozik alkalom: a hűvös, napfényben szegény, nedves, párás környezet a mohák és páfrányok kedvelt élőhelye.
Maga a szurdok egy félórás séta, aki ovisokkal, nagymamával, nagypapával felszerelkezve jött, itt akár abba is hagyhatja a kirándulást. Ezzel együtt mindenkinek azt tanácsoljuk, ha már idáig eljött, akkor a szurdok végén vegye célba a hegygerincet is. Ehhez a kék háromszög jelzést kell elkapni hegynek felfelé, és a jutalmunk a szurdokot északról határoló hegyről elénk táruló kilátás lesz. A kék háromszög jelzés visszavezet majd oda, ahonnan indultunk, a szurdok feletti fahidak első tagjához, ahonnan nincs már messze a parkoló.
A Dera-patak a Pilis és a Visegrádi-hegység határa, a Kovácsi-pataknak is nevezett vízfolyás a Pilis leghosszabb folyóvize, ami Pilisszentkeresztnél ered és Szentendrén torkollik a Dunába. A szerb eredetű név rést, hasadékot jelent.
3. A Pilis egykori katonai gyakorlópályája, a Kis-Strázsa hegy
A címünk megtévesztő, mivel napjainkban a Kis-Strázsa hegy tanösvényéről, a természetkedvelők kötelező őszi úti céljáról ismert. Mivel gyakorlatilag
Esztergom szélén járunk, egy városlátogatással is összeköthető, és a szokásos kiránduláson túl a Pilis élővilágának megismerésére is kiváló lehetőséget teremt.
Aki szeretné elmélyíteni állat- és növénytani tudását, mindenképpen a tanösvény elején található Kökörcsin Házzal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park bemutató épületével kezdje a túrát, ahol a helyi élővilágot ismerheti meg közelebbről, elsőként elméletből. Ezután vágjunk neki a tanösvénynek, ahol élőben is megtekinthetjük a tárlaton látottakat, az ingyenesen letölthető Duna-Ipoly mobilapplikáció pedig további ismeretekkel szolgálhat az út során. A letöltés erősen ajánlott, hiába a tanösvény, táblákkal csak elvétve fogsz találkozni az út során, de az app az útvonalat is tartalmazza. Aki nem szeretne telefonos segítséggel haladni, annak annyit tudunk javasolni, hogy a Kökörcsin Háztól toronyiránt haladjon, és az első kereszteződésen balra forduljon, ahol már megláthatja a tanösvény tábláját.
Fontos tudni tovább, hogy sem a bemutatóterem, sem a hegy tetején álló kilátó nem látogatható előzetes egyeztetés nélkül. De a hegytetőről, ahová lépcsőkkel tarkított ösvény visz, amúgy is gyönyörű panoráma tárul elénk, szép időben a Tátráig is ellátni innen.
A fokozottan védett területet egészen az 1990-es évekig katonai célokra használták: a határhoz közeli, a környékre remek kilátást kínáló magaslat már 1595-ben, Esztergom ostromakor is őrhelyként szolgált, később, a Monarchia korában is megőrizte katonai szerepét, majd a II. világháborút követően a szovjet katonák gyakorlóterepe volt. Ez a túrázok szempontjából egy fontos következménnyel jár: ahogyan arra egy tábla is figyelmeztet, elkóborolni életveszélyes lehet, amúgy pedig a ritka, értékes növényeket is letaposnánk.
A 233 méter magas Kis-Strázsa-hegy hadászati múltjának nyomai nem tűntek el, a tanösvény elején, a korábban bányászati célra létrehozott Gyilkos-tó például tankmosóként működöttt a szovjet időkben, a hegy oldalában a mai napig
ott figyelnek a katonai bunkerek, és a kilátótorony sem a turistáknak épült, a II. világháborúban harci repülőket irányítottak innen,
később, 1951-től egy átépítés után tüzérségi figyelőként funkcionált, és csak a kilencvenes évek óta működik kilátóként. Ugyanígy a bányászati tevékenység jelei is láthatók, amelynek Esztergom történetében kiemelt jelentősége van, hiszen az itt bányászott kőből építették újjá a várost, miután a törököt kiűzték.
4. A Grófi út talán a leglátványosabb kirándulóhely Budapest közelében
A Pilis hegység és a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja, a 756 méteres tengerszint feletti magassággal rendelkező Pilis-tető a középkorban királyok kedvelt vadászterülete volt. Talán innen eredhet a Grófi út elnevezés, amely a hegy oldalában kanyargó panorámaösvényt takarja, ahonnan elképesztő kilátás nyílik, mondhatni minden irányba. Az ide-oda kanyargó, meredek szerpentinről a megfelelő helyről látni a Pilisvörösvári-medencét, a Budai-hegységet, a Visegrádi-hegységet és a Gerecsét,
ahogy egyre magasabbra kúszik az út, végül minden környező hegyre felülről látunk rá,
de a nagy szintemelkedés ellenére sem megerőltető a túra.
A bámulatos madártávlati sétaútnál, amely épített emelvények nélkül, folyamatos panorámát nyújt, nem igen akad szebb és izgalmasabb a főváros közelében. Az itt lévő sziklagyepek, karsztbokorerdők növényvilága, amelyet a fehér mészkősziklákról visszaverődő napsugarak fűtenek, értékes fajokat rejt.
A hegy tetején, a Pilis legmagasabb pontján áll a pálos rend alapítójáról elnevezett Boldog Özséb-kilátó, a vasbeton szerkezetű geodéziai tornyot a köré emelt fa lépcsősor segítségével alakították kilátóvá. A Pilis-tető számos irányból megközelíthető, indulhatunk többek között Dobogókőről, Pilisszentkeresztről, Pilisszántóról vagy Pilisszentlélekről is, és persze attól függően, hogy hol kezdjük, egészen komoly túrát kerekíthetünk.
Az előző négy pilisi túrához képest a Pilis-tető felkeresése már mindenképp nagyobb falat, de az általunk ajánlott 13 kilométeres útvonal sem több három óránál, az ovisokat viszont talán jobb, ha otthon hagyjuk, főleg a novemberi hidegben. A 13 kilométeres távhoz Pilisszántóról indulunk, ami egyébként már eleve 400 méteren van, szóval tényleg nem kell félni a magasságtól. A településről a piros jelzést kell követni, amíg az erdei elágazásnál el nem érjük a szerpentinre vezető zöld jelzést, a zöld háromszög az, ami végül a Grófi út felé visz majd. A csúcs, illetve a Boldog Özséb-kilátó után, miután elhagytad a használaton kívüli rakétabázist, betonút megy lefelé, ahol a piros keresztre kell csatlakozni majd. Ez a Vaskapu-völgybe, és ha elérjük a Mária-pad nevű pihenőhelyet, az már az erdő kijárata, ahonnan a földeken keresztül jutunk vissza Pilisszántóba.
5. Ariadné varázslatos barlangjai
Négy és fél kilométer, kevesebb mint két óra, és változatos látnivalók várnak rád, ha Klastrompusztát, illetve az ötös számú túraútvonalunkat választod. A kirándulás első állomása a pálos kolostor, illetve annak romjai. A Szent Kereszt a magyar szerzetesrend első kolostora volt, és az 1300-as évek elejéig, amikor a rend Budaszentlőrincre tette át a székhelyét, a központja is. A már emlegetett Boldog Özséb rendalapító itt gyűjtötte maga köré remetéit a Pilis barlangjaiból, Özsébet élete végén itt is temették el. Az épületet a törökök felégették, és a romokat elnyelte a természeti környezet, a később visszalátogató pálosok hiába keresték, nem találták monostoruk maradványait. Csak az 1960-as években megkezdett régészeti feltárások után kerültek a felszínre a gótikus templom és a kolostorépület falai.
Ha nem autóval érkezünk, akkor kicsit hosszabb lesz a túránk, Klastrompusztára se vonat, se busz nem megy. Kiindulási pontként tömegközlekedéssel Kesztölcöt és Piliscsévet választhatjuk: Kesztölcön a Dózsa utca vagy a Szabadság tér nevű buszmegállókból a zöld kerékpáros turistajelzést követve érjük el Klastrompusztát, a piliscsévi vasútállomásról pedig a piros jelzésen, majd az arról leágazó kéken érkezhetünk a faluba. Kesztölcről a séta mintegy 3 kilométer, Piliscsévről viszont majdnem 6 kilométer lesz az út. Az autósok dolga egyszerű, parkolni a romok mellett is lehet.
A kolostortól a zöld kereszt jelzést figyelve jutunk el második állomásunkhoz,
a Kémény-szikla hófehér szirtjéig, amely a nevéhez méltóan valóban mint egy kémény magasodik a település fölé.
Fentről balra a Pilis-tető, jobbra a Kétágú-hegy fehér mészköve látható, és a távolban a budai hegyek is felsejlenek. A Kémény-sziklát a elhagyva a zöld keresztet előbb a piros jelzésre, aztán a piros és kék barlangjelzésekre cseréljük, amelyek a túránk legizgalmasabb helyszínére, a Leány-barlanghoz és a Legény-barlanghoz vezetnek.
A kettő, egymástól körülbelül 50 méterre fekvő barlangról néhány évtizede derült ki, hogy valójában ugyanazon barlangrendszer, az Ariadne részeit képezik, amelynek jelenleg ismert járatai közel 20 kilométeren át haladnak a felszín alatt. Az ország harmadik leghosszabb és negyedik legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangjáról van szó. A barlangok fokozottan védettek, és nem mellesleg veszélyesek, belülről csak engedéllyel látogathatók, de a bejáratok is annyira látványosak, hogy mindenképpen megérnek egy kirándulást.
6. A Dévényi Antal-kilátó, a világ egyik leghíresebb játékának óriási mása
A Dévény Antal-kilátó a remek panorámán túl önmagában is érdekfeszítő látvány kínál, mivel
az épület formáját a népszerű, fából készült építőjáték, a Jenga ihlette.
A különleges torony a piliscsabai vasútállomásról a kék háromszög jelzés mentén közelíthető meg, csupán 2,2 kilométert kell gyalogolnunk. A kilátó 11,5 méterrel toldja meg a 447 méteres Nagy-Kopasz magasságát, ami korábban, mielőtt a tornyot felhúzták, nem volt túl népszerű, azonban mióta a fák közül kibukkanva, a torony tetejéről belátni a Pilis és Buda hegyeit, már kedvelt úti cél a turisták körében.
A kilátó egy pilicsabai születésű erdőmérnök, Dévényi Antal nevét viseli, aki József főherceg pilisi erdőbirtokának főerdésze volt, és akinek a dédapja, a nagyapja és az édesapja is a Habsburg-családnak dolgozott. Dévényit a pilisi kopárfásítás (vagyis újrafásítás) vezetőjeként a szakmája legrangosabb elismerésének számító Bedő Albert-díjjal jutalmazták, a 20. századi magyarországi erdőtelepítések egyik legfontosabb alakjának számít, egy piliscsabai utcát is elneveztek róla.
A 132 köbméternyi, egymásra helyezett fenyőgerendából álló kilátót a piliscsabai vasútállomásról a kék kereszt jelzést követve, egy 2,2 kilométeres sétát követően pillanthatjuk meg. Az épület mellett uzsonnázhatunk is egy jót, vannak padok, asztalok, és tűzrakóhely is, bár ez utóbbinak novemberben nem nagyon fogjuk hasznát venni.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
A tűz és jég találkozása: elképesztő fotókon, ahogy ömlik az...
3 színes, német város a téli kiruccanásokhoz
Gleccserek között csavarog, itthon jurtában alszik: Klein Dávid...
Kvíz: felismered az országot az autósjelzések alapján?
Behavazott az ország: pazar drónfotók a havas Mátrától...
