Top 10 látnivaló Pest megyében, ahol még nem biztos, hogy jártál
Pest vármegye számos közismert látnivalót kínál, ilyen a gödöllői Grassalkovich-kastély, a váci Nagyboldogasszony-székesegyház, a visegrádi vár, a vácrátóti arborétum vagy éppen Szentendre. Jókat lehet túrázni, lépten-nyomon műemlékekbe vagy más, építészetileg és történelmileg izgalmas épületekbe botlunk – gyakorlatilag nincs olyan település, ahol ne lehetne valami érdekeset találni. Ezúttal nem a legnépszerűbb úti célok, de nem is a legeldugottabb zugok nyomába eredetünk a környéken, amelyek közül néhányat valószínűleg te is ismersz, de szinte tuti, hogy nem az összeset.
1. Tápió-vidék
A Tápió-vidék, vagyis a Duna–Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó, több elszórt egységből álló Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet egy olyan, többé-kevésbé érintetlen táj, amihez hasonló nem sok létezik itthon. Rendkívül gazdag növény- és állatvilággal jellemezhető, mivel három nagy tájegységünk, a Duna-Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozása ezen a környező települések között elterülő, mozaikos kistájon egy igazán változatos élőhelyet hozott létre. 4515 hektáros területén – melynek egy kis része (182 hektár) fokozott védettsége révén csak engedéllyel, kísérettel látogatható – még ma is természeti ritkaságokkal találkozhatunk.
A Farmos és Nagykáta között húzódó legnagyobb összefüggő foltján a Hajta-patak mocsaraiban fajgazdag madárvilág fészkel, köztük több fokozottan védett fajjal (pl. vörösgém, bölömbika), ritka növények társaságában. A második nagyobb részegységben méretes vizes élőhelyre bukkanhatunk, vidrák, vízimadarak, réti sas élnek itt, de a vidék legnagyobb kincse a Felső-Tápió kristálytiszta vízének halállománya.
Láprétek, homokhátak, löszpuszták, szikes tómedrek, szikes rétek, érintetlen erdő, láprét, ártér, mocsárrétek, tölgyesek, homoki legelők – csak hogy néhányat említsünk a Tápió-vidék páratlanul sokszínű élőhelyei közül. A látogatókat kitáblázott tanösvények, vezetett kirándulások, tájséták, teljesítménytúrák várják.
2. Ősöreg vackorfák Délegyházán és Gödöllőn
Az ország legöregebb fája címet a kutatók által 700-800 évesre becsült hédervári Árpád-tölgy viseli, de Pest megyének sem kell szégyenkeznie matuzsálemek tekintetében: Magyarország legöregebb fái közül kettő is itt található, mindkettő vadkörtefa (Pyrus pyraster).
A Délegyháza határában álló, egyes helyeken 400, másutt 450 évesként hivatkozott vadkörtefa a város jelentős nevezetessége, megörökíti a község címere, és 2015 óta évente megrendezésre kerül a Körte Fesztivál néven futó gasztronómiai esemény.
A fa túlélte a török hódoltságot, az 1848-as szabadságharcot, két világháborút, és még a 21. század sem tudott végezni vele – legalábbis nem teljesen. Az utóbbi időben ugyanis sajnos a hat méter magas körtefa állapota romlásnak indult, 2014-ben 3D-s vizsgálatot végeztek a növényen, amely megállapította, hogy a törzs odvas, ezért a fát két oldalról alátámasztották, továbbá a villásan elágazó két törzsrészeket menetes szárral összefogatták, hogy ne hasadjanak szét. A fáról egy ág is letört, de a helyiek annyira szeretik az öreg vadkörtefát, hogy a faanyagból emléktáblát és emlékoszlopot készíttettek.
A délegyházi fa gödöllői párja tulajdonképpen ifjúnak számít az öreg fák mezőnyében, hiszen ő “csak” 290 éves. A Vén Vackor névre hallgató vadkörtefa igazi hatalmasságként magasodik a Szent István Egyetem Botanikus Kertje közepén a maga közel 18 méterével.
A fa a legismertebb vadkörtefánk, amely a 2013-ban itthon az Év Fája lett, és egy évvel később Európában az Év Fája verseny második helyét csípte meg.
A növényt legendák sora övezi, egyesek a szerelmesek fájaként említik például, Sissi állítólag ennél a körtefánál ismerte meg Andrássy Gyula grófot.
3. Lórévi Zichy-kápolna
A Duna árterében, a Csepel sziget egy kisebb magaslatán áll egy vegyesen kőből és nyerstéglából épített, egyhajós kápolna, amelyet rózsaablakok és huszártorony díszítenek.
A dombot magas vízállás idején körbeöleli a Duna, ilyenkor olyan, mintha egy szigetre épült volna az aprócska, neogótikus templom.
A táj túlzás nélkül mesébe illő, természetvédelmi területen járunk, a lórévi komp állomásától pár száz méterre.
A Csepel sziget kevéssé ismert építészeti műremekét Ferenc József császár építette, Zichy Ödön kivégzésének mementójául. Amikor Zichy Ödönt és unokaöccsét, Zichy Pált 1848-ban Jellasics horvát bántól hazafelé, Kálozra menet Soponya határában megállította a Hunyadi-huszárezred, megtalálták náluk a bán menetlevelét és lázító kiáltványokat. Lóréven hadbíróság elé állították a foglyokat, Görgei Artúr Zichy Pált felmentette, Ödönt viszont kötél általi halálra ítélte hazaárulásért.
A kivégzést követően Zichy Ödönt jelöletlen sírba temették, egy évvel később sogórnője kihantoltatta és a család kálozi kriptájába vitte a maradványokat. Az adonyi plébános kereszttel jelölte meg a helyet, ahol a kivégzés után a gróf holtteste feküdt, és amikor Ferenc József császár pár év múlva felkereste Zichy Ödön sírját, a hűsége emlékére kápolna építéséről rendelkezett.
A műemléki védelem alatt álló épületen 2000-ben renoválást végeztek, kicserélték az ólomüvegablakokat és a tetőt, ugyanakkor lassan ismét renoválásra szorulna. A kápolna homlokzatán a mai napig olvasható Zichy Ödön születési neve, Zichy Jenő, vagyis Zichy Eugén: “Eugenío, e Comitibus Zichy”.
4. Tésa
A szlovák határon fekvő Tésán nincs túl sok látnivaló – legalábbis elvileg. A községnek van egy barokk stílusú római katolikus temploma, itt található a szintén barokk stílusban épült Foglár-kastély, és itt gyakorlatilag véget is ért a sor, még iskola sincsen. A település híres szülöttei is csupa olyan nevek, amikre az emberek többsége fel sem mordul, ezenkívül még olyanokat lehetne mesélni Tésáról, mint az a tény, hogy 2017-ben itt dőlt meg az addig érvényes országos hidegrekord egy januári napon, amikor mínusz 28 fokot mutatott a tésaiak hőmérője.
Miért ajánljuk mégis, hogy látogass el Tésára? Azért, mert ez Pest megye legkisebb és egyben legelzártabb települése. Belterülete alig 61 hektárt tesz ki, a teljes népessége a 2023-as adatok szerint mindösszesen 90 fő. A pár tucat házból álló, egyutcás község az Ipoly völgyében, a Börzsöny északnyugati lábánál egy olyan izolált település, amely minden értelemben távol van Budapesttől.
Tésa elérése tömegközlekedéssel egy rémálom, mindösszesen napi kettő buszjárat indul a faluba Vámosmikoláról, és az is csak hétköznap, hétvégén egyáltalán nincs tömegközlekedés. Ez nem segíti a trianoni békeszerződés által megpecsételt sorsú falu újbóli fellendülését, ugyanakkor megőrizte a környezet egyediségét és a természet érintetlenségét.
5. A pilisszentlászlói szavaló telefon
A Pilisszentlászlóból kifele vezető úton, az Országos Kéktúra vonalán egy apró fatető alatt egy régi, piros telefonra bukkanhatnak az arra járó turisták. A hajdan még pénzbedobással működő, utcai fülkében dolgozó készülék hosszú éveken át hánykolódott két helyi lakos otthonában, akik szerettek volna új életet lehelni a telefonba úgy, hogy egyúttal a közösséget szolgálják vele.
A Mechanikai Művek által gyártott telefonba számítógépet szereltek tulajdonosai, amely immár nem kér pénzt, és nem továbbít hívásokat, hanem verseket szaval. Aki felveszi a kagylót, Grecsó Krisztián, Werner Herzog, Áprily Lajos, Reményik Sándor és mások verseit, vagy éppen a Bhagavad-gíta egy részletét hallgathatja meg, olyan hazai művészek hangján, mint Kollár-Klemencz László, Petruska András, Heinczinger Miklós, Gyulai István és Vasvári Csaba.
Ahogy Örkény István egyik novellájában írta: a városon kívül, a Hűvösvölgy utolsó házain is túl, Nagykovácsi községtől azonban jóval innen van egy vadvirágos rét. Akkora csak, hogy kifulladás nélkül körbe tudja futni egy kisgyerek, s olyan rejtve él a magas törzsű fák közt, mint egy tengerszem. Túl kicsi még ahhoz is, hogy valaki lekaszálja; ennélfogva nyár közepén már derékmagasságig nő rajta a fű, a gaz meg a virág. Ez az a hely, ahol a fülke letanyázott. A kirándulók, akik erre vetődnek vasárnaponta, nagyon megörülnek neki. Kedvük támad megtréfálni valakit, aki még az igazak álmát alussza, vagy eszükbe jut hazatelefonálni, hogy tegyék a lábtörlő alá az otthon hagyott kulcsot. Belépnek a fülkébe – mely kissé rézsút dőlt a puha talajon -, s miközben az ajtón utánuk hajolnak a hosszú szárú vadvirágok, fölveszik a telefonkagylót. A készülék azonban nem ad vonalat. Ehelyett négy verssor szólal meg a telefonkagylóban, olyan halkan, mintha hangfogós hegedűn… A bedobott pénzt a készülék nem adja vissza, de emiatt még senki sem tett panaszt.
6. Monori pincefalu
A monori bortermelés hagyományai a 15. századik nyúlnak vissza. A kunsági borvidék északi tövében, a Strázsa-hegynek nevezett, de igazából még dombnak is szerény kiemelkedésű terület löszös talaja kiváló körülményeket biztosít a szőlőtőkék számára. Helyi lakosok ültették a szőlőtőkéket, ásták ki a pincéket kézzel, és építették fel a présházakat.
A 180 hektáros, szőlővel, gyümölcsösökkel és szántókkal tagolt területen közel ezer pince sorakozik, ami Európában is egyedülállónak számít.
A pincék között megtalálhatók a több mint 200 éves lyukpincék, akadnak pusztulófélben lévők, díszesek, és természetesen olyanok is, amelyek felkészültek a vendégekre. Az utcákat bortermő szőlőfajtákról nevezték el (Rizling, Kadarka, stb.), a szőlőfajták többsége Kékfrankos, Zweigelt, Rajnai Rizling, Rizling és Rizlingszilváni.
A látogatók számára két tanösvényet telepítettek, az egyik a Szent Orbán térről, a másik a Bacchus térről indul. Ezeket végigjárva megismerkedhetünk a szőlészeti és borászati alapismeretekkel, a környék természeti és kulturális értékeivel, és közben borkóstolásra is sor kerülhet. A város életének központi része a pincefalu, egy csomó rendezvényt szerveznek a helyszínen, amelyek nem csak a borról szólnak, kerékpárversenyre és filmfesztiválra is minden évben sor kerül. Egy kilátót is építettek, ahonnan belátni a budai hegyvidéket, és a panorámatáblák segítségével még a Visegrádi-hegység egyes csúcsai is felismerhetők.
7. A gyömrői tavak
Miután Gyömrőy Aurél 1890-ben épített téglagyárát bezárták és sokan munkanélkülivé váltak,
nem sejtették, hogy a bányát elöntő víz lesz a település fellendülésének záloga. Az 1923-ban Gyömrőre költöző tüdőgyógyász, Okulicsányi-Kuthy Dezső látta meg a lehetőséget a tóban, miután annak minőségét megvizsgálva megállapította, hogy többféle betegség tüneteinek enyhítésére alkalmas lehet.
A bécsi születésű orvos felvásárolta a területet, és megkezdte a strandfürdő kiépítését. A partfalat megtámasztották, napozót, játszóhelyet, és a téglagyár bontásából nyert téglákból egyszerű kabinsort létesítettek. 1927-ben vasútállomást telepítettek, folyamatos fejlesztéseket végeztek, megnyitott egy vendéglő és egy cukrászda, egyre több látogató érkezett.
Az 1929-1933-as nagy gazdasági világválság hatására egyre több fővárosi polgár kezdett érdeklődni a közeli nyaralóhelyek iránt, a harmincas évek közepétől a hétezres lakosú Gyömrőre az IBUSZ járatain hétvégente ezrével érkeztek a pihenni vágyók. A szolgáltatások, vendéglátók köre is gyorsan bővült tovább, színes, zsúfolt élet zajlott nyaranta itt. A világháború érkezésével együtt azonban eltűntek az emberek, és az elkövetkező évtizedek idővel elhozták a gondozatlan tó lassú pusztulását.
Szerencsére 2004-ben teljes felújításba kezdtek, azóta a látogatókat puha homok, pázsit, a vízben álló cölöpökre épített bár és változatos szolgáltatások várják a tiszta vízű tó partján. A parkok és sportpályák által körülölelt Gyömrői Tófürdő sekély vize 30 fokra is felmelegedhet a nyári napok során.
De nem a Tófürdő az egyetlen gyömrői tó. A közvetlen közelében terül el egy horgászparadicsom, a nádasokkal tarkított, 3,3 hektáros Tőzeges-tó. Ez egy olyan horgásztó, amit a nem horgászók is élvezni fognak, a parton tanösvény kanyarog, amely a gazdag élővilág bemutatását tűzte ki céljául.
8. Zsámbéki romtemplom
Egy 11. századi kőtemplom helyére, a tatárjárás idején kezdték el építeni a zsámbéki templomot, amelyet sem egy 15. századi tűzvész, sem a törökök nem tudtak elpusztítani, de egy földrengés végül igen. Pontosabban fogalmazva az eredetileg késő román stílusú, majd a pálosok által gótikus stílusban átépített bazilikát teljesen elpusztítani valójában az 1763-as nagy komáromi földrengésnek sem sikerült.
Az északi mellékhajó boltozata és oldalfala omlott le, egy monumentális romot hagyva maga után a zsámbéki domboldalon, amelynek katartikus élményt nyújtó csupasz falai évszázadok óta a múlandóságot hirdetik.
A zsámbéki romtemplomot az ICOMOS nemzetközi műemlékvédelmi szervezet olyan épületekhez hasonlítja, mint a római Colosseum, és mint írják, “a modern magyar, egyúttal európai műemlékvédelem közismer jelképévé vált”.
Mindez Möller István építészmérnök korát megelőző, példaértékű állagmegóvási restaurálási munkájának köszönhető.
A Möller által Zsámbékon végzett helyreállítás tananyag az európai egyetemeken. Az építész nem újraépíteni szerette volna a templomot, hanem pontosan azt megőrizni, ami abból megmaradt, és direkt alkalmazott az eredetivel azonos és attól látványosan eltérő anyagokat is.
Úgy konzerválta a romokat, hogy a szemlélő rögtön lássa, mi az, amit ő toldott hozzá: az állékonyságot biztosító kiegészítéseket téglából, míg a finomabb pótlásokat az eredeti anyagnak tűnő kőből illesztette a romokhoz.
Möller Istvánnak ettől függetlenül volt egy víziója arról, hogyan nézhetett ki a zsámbéki templom régi pompájában, és aki a budapesti Lehel téren jár, élőben meg is nézheti az elképzelését, mivel az ottani templomot Möller zsámbéki kutatásai és ötletei alapján tervezték.
A zsámbéki önkormányzat azonban más szemléletet képvisel mint az ICOMOS, a templom helyreállítására pályázatot tűztek ki. Miközben az ICOMOS úgy fogalmazott, csak “azokat a tervjavaslatokat tartja elfogadhatónak, amelyek szerint a műemlék együttesének restaurálása és környezetének rendezése úgy történik, hogy a romtemplom megújulása után – továbbra is romként – megőrzi páratlan artisztikus, történeti megjelenését”, ha a pályázatra pénz is lesz, a zsámbéki romoktól és Möller István példaértékű munkájától búcsúzhatunk.
Rendkívüli jelentősége van annak, hogy a zsámbéki romtemplom minden nézetében, közelről, de főleg távolabbról, a táj meghatározó eleme. A településképben romtemplom szoborszerű szimbólum, ami különböző pontokból a látványt uralva más és más arcát mutatja. Zsámbékot ma is, mint már évszádok óta, a zsámbéki templomrom teszi Zsámbékká, romtemploma nélkül Zsámbék sem lehet a történelmi Zsámbék
– fogalmazott az ICOMOS.
9. Biatorbágyi vasúti viadukt
A biatorbágyi viadukt a település legszebb építményeként őrzi a magyar vasúttörténet legsúlyosabb, 22 halálos áldozattal járó merényletények emlékét. Megépítése a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal kijelölése után vált szükségessé, hogy áthidalják a Pátyon és Biatorbágyon áthaladó Füzes-patak völgyét. Magyarország egyetlen páros vasúti völgyhídja ez, amely két ütemben készült: 1883-1884-ben húzták fel az első hidat, majd a kétvágányúsítás miatt 1898-ban a második is megépült.
A pilléreken nyugvó acélszerkezetek különlegessége, hogy az 1940-es években a teherbírás fokozása érdekében egy olyan harmadik övvel bővítették a hidakat, amellyel vasúti völgyhidak esetében elvétve találkozunk.
A vasút nyomvonalát a hetvenes évek végén módosították, a híd szerkezete pedig gyors romlásnak indult, így 1979-ben a biatorbágyi viadukton leállt a vasúti forgalom. Habár a völgyhíd lebontását is tervezték, végül sikerült felújítani, az építmény 2002-ben helyi műemléki védettséget is kapott. A déli hidat lezárták, az északin viszont kerékpárút vezet és gyalogosok is használhatják.
És akkor térjünk vissza a biatorbágyi viadukt történetének legérdekesebb részére, a 93 évvel ezelőtti merényletre, amelynek elkövetője a 39 éves kántortanító, érdemérmekkel kitüntetett egykori főhadnagy, Matuska Szilveszter volt. Matuska élete első fele átlagosnak mondható, római katolikus családban nőtt fel, a kalocsai érseki tanítóképzőt követően Püspökhatvanban oktatott, és az első világháború végével visszatért tanítói állásába.
A férfi azonban nem tudta fedezni kicsapongó életmódját, ezért először só, petróleum, cukor és egyéb termékek nagy mennyiségű importjával egészítette ki tevékenységét, később ingatlanokat vásárolt, fűszerüzletet nyitott és tőzsdézett, ugyanakkor működését rendre igencsak kínos ügyek kísérték. Többször beperelték, megvádolták biztosítási csalással, míg végül 1930-ra, amikor már húsznál többen indítottak végrehajtást ellene, és felesége tüdőbajának orvosi költségei szélsebesen fogyasztották vagyonát, vagyontalansági esküt tett.
A robbantást, amelynek következtében az éppen áthaladó mozdony és a vonat első hat kocsija a mélybe zuhant, 1931. szeptember 12-én, 0 óra 20 perckor követte el. A mozdonyvezető 93 ember életét mentette meg élete utolsó másodperceiben, amikor behúzta a vészféket. Holttestére kezében a fék fogantyújával találtak rá, a szerelvény többi kocsija sértetlenül a síneken maradt.
A helyszínen két kő alatt egy levelet találtak, amelynek alapján megállapították, hogy a kommunisták robbantották fel a hidat, kiváló politikai lehetőséget teremtve. Statáriumot vezettek be, országos hajtóvadászat indult az illegális kommunista párt tagjai ellen, a merénylettel megvádolt kommunistákat koncepciós perekben ítélték halálra és végezték ki. Az életfogytiglani börtönre ítélt Matuska Szilveszter 1944-ben, a Vörös Hadsereg bevonulásakor eltűnt a váci fegyházból.
10. A váci gyógyító Hétkápolna
A Duna-parthoz közeli, a romantikus hangulatú Váci-Liget erdejének szívében áll a megnevezése ellenére kápolnának kissé nagy váci Hétkápolna. A templom, amely egyben kegyhely is, szokatlan nevét a Szűz Mária hét örömét és hét bánatát jelképező hét stációról kapta, amelyeket az épülethez vezető út mellett állítottak fel az 1700-as években
De ugorjunk egyet az időben visszafelé, hogy megértsük, miért pont itt tornyosul ez a kis templom, és hogyan vált a hívők számára fontos helyszínné. Az 1074-es mogyoródi csata előtt László hercegnek látomása volt: egy angyalt látott leszállni az égből, aki testvére, Géza fejére helyezte a koronát. Géza megfogadta, ha Salamon király vereséget szenved ellene, templomot állít a Boldogságos Szűznek. A Gézát királlyá tévő mogyoródi győzelmet követően újabb látomásukban egy égő gyertyákat hordozó szarvas jelent meg előttük.
A szarvas által megjelölt helyen Mária-templom, az angyaljelenés helyén Szent Péter tiszteletére kápolna épült. Aztán jöttek a törökök, a két szent hely elpusztult, és a helyük is feledésbe merült, egyedül egy közeli forrás mutatta, hol állhatott Szent Péter kápolnája. A Hétkápolnát ide emelték, mai formáját többszöri bővítések és átépítések után nyerte el.
A templom melletti forrásról úgy tartják, gyógyító hatása van, az 1815 óta búcsújáróhelynek számító ligetből sok zarándok orvosságként visz haza a vízből. A templom oltárában lévő tárgyak között, amelyek a csodálatos gyógyulások emlékét őrzik, akadnak hajós szimbolumok, is, mivel a Hétkápolna Boldogasszonya a dunai hajósokat is segíti.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Mostantól másképp kell a kézipoggyászba pakolni, ha a Wizz...
Nem létező helyre szólt a jegye André Rieu budapesti koncertjén,...
Visszatérnek a fényvillamosok: két városban már tudni, mikor...
