1. Túra a magyarországi Svájcban
A zömmel német (sváb) nemzetiségű lakosai miatt „magyar Svájcként” is emlegetett Óbánya a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet egyik szűk völgykatlanában fekszik. A zsákutcás falu egyetlen utcájának házai között gyorsfolyású hegyi patak, az Öreg-patak fut végig, területén jelzett turistautak kereszteződnek, hiszen régóta kedvelt üdülő és kirándulóhely. Különösen szépek a Steinmalomtól Kisújbányáig húzódó Óbányai-völgy kis vízesései, melyeket a különböző keménységű kőzetekben a patak eróziós hatása alakított ki. A völgyben található Csepegő-szikla, a Tündérlépcső és a Ferde-vízesés lenyűgöző, de érdemes felmászni a Mecsek vonulataira gyönyörű kilátást nyújtó Cigány-hegyi kilátóra is. A Mecsek legromantikusabb túrahelyszíneként is emlegetik, így szerelmeseknek különösen ajánljuk!
2. Mecseki kilátók nyomában
A 197 méter magas pécsi tévétorony a Mecsekben az 535 méter magas Misina csúcsán áll. 1973. április 4-én nyílt meg, azóta Magyarország legmagasabb épülete és Közép-Európa legnagyobb körpanorámájával rendelkező kilátója. Érdemes felmenni és végigpásztázni a távolt – garantáltan felejthetetlen élményt nyújt. Innen 22 perces erdei sétával lehet eljutni a Kis-tubesi kilátóba, majd az onnan alig 900 méterre lévő János-kilátóba és megcsodálni a pécsi panorámát. Lejjebb, a Sós-hegyi kilátót (ami egy magas, őrtorony szerű építmény, a kilencvenes években épültlehet) útba ejtve lehet egyet szusszanni a Remeterétnél, ahol kis piknikezőhely fogad, esőmentes, barátságosabb időben akár a sütögetés is jó program. Mindenképpen ajánlott azoknak, akik szeretik a magaslatokat, a mesés látványt vagy megröptetnék a drónjukat (ez utóbbit persze csak a szükséges engedélyekkel).
3. Középkori lovagvár és egy hűtlen asszony legendája
Márévár (Máré-vár, Máré vára) egy erősség a Mecsek hegység északi, vadregényes rengetegében, 340 méter magas, meredek, erdős hegycsúcson – Magyaregregyi várnak is hívják, a közelében lévő község miatt. Egy népi legenda szerint a Máré-várban lakott Máré vitéz ifjú szép feleségével. A közeli Miklós-várban, Szentlászlón innen pedig testvére, a nőtlen Miklós vitéz. Márét a király hadba szólította, s hosszú évek múltán sem jött haza. Felesége már elsiratta, és szívesen látta a szomszéd vár urát, aki egyre gyakrabban járt át hozzá. Addig-addig, míg szép lányuk született. A kislányból már majdnem nagylány lett, mikor Máré mégis hazatérhetett. Megtudta, hogy felesége hűtlen lett hozzá, így mindkét várat megostromolta, ágyúval halomra lövette. Ott pusztult el az asszony Miklós vitézzel együtt, lányuk életben maradt, de az anyja megátkozta.
Az átokkal sújtott leány a hegy mélyén rejtőzik, de minden 77. évben piros pünkösd hajnalán kiszabadul, a Máré-völgyi patakban fürdik és fésüli hosszú haját.
Az a vadász válthatja meg az átoktól, aki ilyenkor arra jár és megcsókol egy medvét, egy kígyót meg egy varangyos békát. A középkori lovagvár a járványhelyzetben is látogatható maximum 15 fős csoportokban, ám ehhez előzetes bejelentkezés szükséges! Ajánlott a vár történetének is utánajárni, valamint a környéken sétálni, innen egy karnyújtásnyira található a már említett Óbánya, Rékavár, a Pécsváradi vár, a Hasmányi templom és Szászvár.
4. Festői tavak Orfű környékén
Az Orfűi-tavak egy mesterséges tórendszer, az Orfűi-tó, a Pécsi-tó, a Herman Ottó-tó, és a Kovácsszénájai-tó alkotja, a Vízfő-forrás bő karsztvize táplálja. Az 1960-as évek elején született meg a terv, melynek célja a bővizű karsztforrás lehetőségeinek kihasználása, s ezzel egyidejűleg a tórendszerhez csatlakozó üdülőterületek létrehozása volt. Elsőként az Orfűi-tó készült el, ami a fürdőzők és horgászok paradicsoma, mellette Malommúzeum és őrléstörténeti kiállítás nyílt, valamint egy erdészeti agancsgyűjtemény is látható. Felmerülhet a kérdés: miért ajánljuk most? Noha fürdőzni nyilvánvalóan nyáron érdemes, túrázni igenis lehet télen is. Az Orfűi-tótól indulva haladhatsz a Pécsi-tó hosszabbik széle mentén, majd a Herman Ottó partján tovább a Kovácsszénája-tóig. A környezet változatos: néhol jelzett turistaút, itt-ott aszfalt. A Balázs-hegy is útba ejthető, ahol mesés kilátóból lehet szemlélni a tórendszert.
5. Régi kolostorromok és a Jakab-hegyi remete
A Jakab-hegy a Nyugat-Mecsek legmagasabb, 602 méteres hegye, Kővágószőlős határában emelkedik. Kiváló turistacélpontnak bizonyulnak a hegy tetején található kolostorromok és az István-kilátó, amelyek a kora vaskorban épített, hatalmas területű földvár sáncain keresztül közelíthetők meg. Kihagyhatatlan a Zsongor-kő sziklaképződménye, erre van a Remete-barlang vélhetően egy mesterséges eredetű kőodú volt, de beomlott. Nevét a közhiedelem után kapta, miszerint a Jakab-hegyi pálos kolostor egyik szerzetese építette és lakott benne.