Párizs neve bárhol, bármilyen formában hangzik is el, mindenhol csillogó, meleg tekintetek fordulnak a közlő irányába, együtt dobbannak a szívek, kinek egy romantikus film, kinek egy sanzon, kinek a tragikusan megsérült Notre Dame vagy egy finom, puha vajas croissant jut eszébe. A repülőgéppel mindössze néhány óra alatt elérhető európai úti cél tavaly rekord számú turistát fogadott, és a statisztikák arról tanúskodnak, hogy vendégek legnagyobb része pár volt. Párizs neve végérvényesen összefonódott a romantikával, de nem volt ez mindig így, ehhez jelentős marketing tevékenységre volt szükség.
A mulatozás mellett itt köttettek a titkos megállapodások és politikai egyezségek, néhány illusztrisabb vendég nevét máig őrzik az emléktáblák a nyilvánosházak homlokzatain.
Mivel egyre kínosabb volt ez a fajta hírnév, így a városatyák összedugták fejüket, s megszületett az új koncepció: Párizs legyen a nászutas párok célpontja. Az ötlet annyira bevált, hogy azóta is sereglenek a szerelmespárok a városba, hogy megörökítsék a romantikus helyszíneket, megtapasztalják azt a légkört, mely oly sok művészt megihletett.
Pont Neuf
A filmek világához kapcsolódóan a Notre Dame mellett talán a Pont Neuf (Új híd) a legismertebb célpont. Nevével ellentétben az 1600-as évek elején épült híd a legöregebb, mely átszeli a Szajna folyót. Két külön részből áll, az egyik része a Cité-szigetet köti össze a bal parttal, míg a másik része a szigetet a jobb parttal. A már felépültekor konzervatívnak számító Pont Neuf eredeti formájában látható ma is, csupán egyetlen változtatásra került sor az évszázadok során, a púpos hátú híd pályatestét vízszintessé varázsolták.
A híd római mintát követett, de IV. Henrik parancsára a középkori szokásokkal ellentétben lakóházak, üzletek nem épülhettek rá. A király úgy vélekedett, a házak akadályoznák a kilátást a Louvre-ból. Úgy tűnik, Henrik döntése hosszú távon is megállta a helyét, a 21. században is pazar a kilátás a Louvre-ból a híd felé.
Louvre
A Pont Neufről nagyon jól látszik a Louvre impozáns épülete, amely az egyik legismertebb turisztikai célpont, s egyben a legnagyobb múzeum is a világon. Az 1793-ban készült épület belső udvarában egy sokakat megosztó üvegpiramist emeltek az 1980-as évek végén, mely mára szintén ikonikus jelképpé vált. A párizsi Louvre-ban van kiállítva a világ talán leghíresebb festménye, a Mona Lisa, így ez többnyire kötelező kör az ide látogatóknak.
A múzeum kapcsán persze jó előre érdemes eldönteni, hogy mit szeretnénk megnézni és mennyi időt szánunk rá. A sorban állás adott, még előre vásárolt jeggyel is.
Jó hír a vékonyabb pénztárcájú utazóknak, hogy minden hónap második vasárnapján ingyenes minden múzeumba a belépés, természetesen a tömeget ekkor sem tudjuk megspórolni, sőt!
Musée d’Orsay
Aki esetleg úgy döntene, hogy első rövid párizsi tartózkodása során inkább kihagyja a sort a Louvre előtt, és csak egy sétát tesz a palota környékén, valamint az előtte található Tuileriák kertjében, az próbálkozzon a Musée d’Orsay-vel. Némileg kisebb sor és más alkotások várják, mivel a múzeumban a 1848-1914 között készült művek láthatók, azaz ott kezdődnek a tárlatok, ahol a Louvre-ban befejeződtek.
Itt bepillantást nyerhetünk abba a párizsi hangulatba, amelyet Renoir, Degas, Monet és Manet is megörökített festményein. Önmagában az épület is impozáns, mivel egy lebontásra ítélt, majd átalakított vasútállomás ad helyet a kiállításnak.
Montmartre, Sacré Coeur
Ha a művészet hangulatát nem a múzeumokban, hanem az utcákon szeretnénk megízlelni, akkor csak tegyünk egy sétát a Párizs legmagasabb pontjának számító 130 méter magas Montmartre dombon. Szippantsuk be azt a hangulatot, amit a festők, utcazenészek, karikaturisták ma is meg akarnak idézni számunkra, s amelyben oly szívesen alkotott Picasso, Monet vagy Van Gogh. A negyed kicsit eltérő arcát mutatja nappal és éjjel, így érdemes két sétát is tenni errefelé. Gyalogosan nem kevés lépcsőzésre számítsunk, míg elérjük a Montmartre tetején található Sacré Coeur-bazilikát.
A 39 évig épült bazilika belső tere talán nem olyan impozáns, mint néhány más épületé a francia fővárosban, de a kilátás, a külső homlokzat és a körülölelő negyed hangulata miatt mindenképpen kihagyhatatlan. A dombról legyalogolva fekszik a híres Pigalle negyed, amelyben a kánkán szülőhelyének számító Moulin Rouge szórakozóhely is található. A környék a XIX. században nyerte el ma is jellegzetes arculatát, ekkor nyíltak a kabarék is.
Máig az erotika és a prostitúció melegágya a környék a szó jó és rossz értelmében, így kisgyermekes családok inkább mellőzzék a sétát errefelé.
Jóval visszafogottabb a Canal Saint-Martin negyed, ahol nappal romantikus sétát tehetünk a 4,5km hosszú csatorna mentén, meg-meg állva a kis sétálóhidakon, este pedig élvezhetjük a gasztronómia, az éjszakai élet, a bárok és kávézók pezsgő hangulatát.
Eiffel-torony
Az „Öreg Hölgyként” vagy épp „Csúfságként” is elhíresült Eiffel-tornyot azonban mindenképpen nézzük meg, gyerekekkel vagy nélkülük. Az 1880-as évek végére a világ számos építészét hajtotta a vágy, hogy valami monumentálisat alkosson. Az acéltorony ötlete is így született meg. Gustav Eiffel megvásárolta a tervet, majd rekordidő alatt, havonta 12 métert haladva fel is építette azt. A monstrum mindig is megosztotta a franciákat, többször is le akarták bontani, mára azonban összenőtt Párizzsal. Aki innen szeretne gyönyörködni a kilátásban, az érkezzen korán.
Sokak szerint a legjobb panoráma a második szinten van, mivel így még a legtöbb látnivalót is be tudjuk azonosítani, de bármeddig is merészkedünk arra számítsunk, hogy fújni fog a szél.
Párizs tehát bővelkedik az építészeti remekekben, melyek nemcsak oly nagy ívű alkotásokban érhetők tetten, mint az Eiffel-torony vagy a Notre Dame. A város legszélesebb sugárútjának számító Champs-Élysées a világ egyik leghíresebb és leggyönyörűbb utcájaként aposztrofálják. Sokáig a neves divatházak versengtek, hogy helyet kapjanak a borsos bérleti díjú utcában, mára azonban már némileg vesztett presztízséből, s bevásárlóutcává kezd válni, amely ellen hevesen próbál tenni a városvezetés. Mindezek ellenére egy sétát megér, főként az esti fények miatt.