A legfontosabb dolog, hogy ne csak magunkat, hanem a biciklinket is készítsük fel a várható időjárásra. Előbbi esetben győződjünk meg arról, hogy vannak az őszi viszonyokhoz megfelelő ruháink, hiszen ilyenkor már bele lehet futni csúfabb hidegekbe is, illetve az ízületeink védelmére érdemes fokozottan odafigyelni (biciklis kesztyű, térdmelegítő, stb.). Ezek mellett mindenképp legyen nálunk esőkabát is, hiszen bármikor beleszaladhatunk egy erősebb esőzésbe, illetve a láthatóság is elképesztően lényeges dolog, egyrészt a vonatkozó törvények, másrészt pedig a rövidülő nappalok és a hosszabbodó éjszakák miatt.
Ha ezek mind megvannak, nem árt egy kicsit a bringán sem tuningolni. Nem kell itt hatalmas beruházásokra gondolni, de egy gumicsere mindenképp indokolt, hiszen a vizes utakon könnyebb nagyot esni a nyári szárazsághoz kitalált kerékpárgumikkal és a bukósisakot se felejtsük otthon. Most, hogy a kötelező körökön túl vagyunk, nézzük is meg, hova érdemes menni ilyen szépen felszerelkezve az őszi hónapokban!
Balaton
Ugyan a fürdőszezonnak már vége és lángost sem valószínű, hogy tudunk venni a parton, viszont a tó környéke ősszel is gyönyörű, így egy lazább bringatúrára tökéletes választás lehet. Nem kell feltétlenül megkerülni az egész tavat, nem hajt a tatár, sőt akár olyat is lehet csinálni, hogy elbringázni A-ból B-be, majd onnan visszavonatozni A-ba.
A leginkább ajánlatos útvonal az a Balaton-felvidék, mivel itt rengeteg szép természeti kinccsel lehet találkozni útközben, ráadásul errefelé több a jó borászat, mint a déli parton, így az üzemanyag bevitellel se lesz gond, csak arra kell figyelni, hogy túlzásba ne essünk.
A Balaton-felvidék mellett szólnak a mesés tanúhegyek és az ódon várromok is, melyekhez ugyan felbiciklizni olykor kemény meló lehet, nem is minden esetben ajánlott, ám messziről megcsodálni sem utolsó ezeket. Ha már arra járunk, mindenképp ejtsük útba a Tihanyi-félszigetet, ami egyrészt csodás kilátással, hegyekkel és a közismert visszhanggal vár minket, sőt egy remek hely arra is, hogy megszálljunk itt és másnap folytassuk a tekerést.
Fertő-tó
Maradva az állóvizeknél kénytelenek vagyunk egy kicsit csalni és a belföldi címen beharangozott ajánlókban külföldre is kitekinteni, ugyanis a Fertő-tó környéke csodálatos így ősszel és annyi mindent érdemes megnézni a környékén, mind történelmi, kulturális és természetrajzi vonatkozásban is, hogy vétek volna kihagyni.
A balfi ivókút, a nagycenki Széchenyi-kastély, igazi, még működő szélmalmok, a Fertő–Fertőzug Nemzeti Park lebilincselő környezete, a höllei kilátó, az egykori történelmi Magyarország legkisebb szabad királyi városaként ismert Ruszt mind megtalálhatók a környéken, így butaság lenne kihagyni ezt a túrát.
Eközben nyilván át kell menni Ausztriába, hiszen a Fertő-tó nagy része a sógorokhoz tartozik, viszont azt is tudni kell, hogy ezzel egyáltalán nem járunk rosszul, mivel az osztrák Burgenland tartomány déli részén egy kb. 800 kilométeres bicikliút-hálózat vár minket, szóval a környéket kifejezetten a biciklis túrázásra találták ki.
Dráva-mente/Ormánság
Igen, tudjuk, hogy nehezen szakadunk el a vízpartoktól, de nem tehetünk róla, ha egyszer ezek a legjobb helyek a túrázásra.
Baranyában a Sellye és Harkány között elterülő falvak környékén egy 125 kilométeres bicikliút-hálózaton repesztve fedezhetjük fel az Ormánság déli részét és tekinthetjük meg a Dráva magyarországi szakaszának egy részét is.
A környékbeliek amúgy is hagyományosan biciklivel közlekednek a közutakon is, melyeken egyébként meglehetősen gyér a forgalom, így akár le is térhetünk a hivatalos bringaútvonalakról. Az egyetlen hátulütője a dolognak, hogy az idegenforgalmi infrastruktúra kevéssé épült még ki a környéken, így nehéz szálláshoz, vagy étteremhez jutni a vidéken, ebből a szempontból érdemes Harkányban, vagy Siklóson próbálkozni.
Ugyan a Dráva-menti biciklitúrák hagyományosan a folyó osztrák, illetve szlovén oldalán divatosabbak, viszont ez ne akadályozzon meg minket abban, hogy bejárjuk az Ormánságot biciklivel, vagy, hogy átugorjunk a horvát tesókhoz egy rendes halászlére.
Őrségi túra
Magyarország talán egyik legszebb környéke, amelyik az őszi színkavalkádban csak még gyönyörűbbé válik.
Egy Őriszentpéter főhadiszállással szépen, nyugisan egy hétvége alatt is bejárható a vidék és élményeknek egyáltalán nem leszünk híján, mire a végére érünk.
Érdemes Szalafőre elmenni, ahol skanzen és az Őrség legidősebb fája, egy 300 éves tölgyfa vár minket, de ugyanígy jól járunk, ha megnézzük a veleméri Árpád-kori templomot, ami a régisége mellett azt tudja, hogy a benne lévő freskókat az évszak függvényében másképp és máshol éri a fény, viszont a pokolról készült kép mindig sötétben marad.
Esetleg megállhatunk még Magyarszombatfán megismerkedni a régi fazekasság tudományával a fölöttébb beszédes Fazekasházban, megtekinthetjük a 18. századból származó pankaszi haranglábat, de akár vethetünk pár elképedt pillantást a szőcei tőzegmohás láprétre is. Ha pedig mindezt bejártuk, de még tudnánk menni, akkor nézzünk át az Őrséggel szomszédos Vendvidékre.
A Bükki Nemzeti Park
Itt egy Szilvásvárad központtal érdemes körbe nézni a vidéken, akár Aggtelekig is elkerekezhetünk, bár ehhez azért rendes erőnlétre és állóképességre van szükség, szóval a fotelből lehetőleg ne azzal a szándékkal álljunk föl, hogy akkor most letekerünk 60 kilométert oda és utána vissza is.
A nemzeti park területén egyébként több kerékpáros útvonal is található, érdemes egyébként úgy készülni, hogy nem csak laza pedálozásról fog szólni ez a történet, nem árt, ha van hegyi kerékpárunk, mielőtt bevállalnánk az itteni túrázást. A környék egyébként erdős, hegyes és csodálatos, beszéljünk akár a Szalajka-völgyről, a Lázbérci-tóról, vagy Hollókőről.