Múzeumokba járni hasznos és jó dolog volna, ha nem lenne annyira naftalinszagú élmény: biztos mindenkinek van ilyen gyermekkori traumája, amikor vitrin mögötti törött kődarabok miriádjait kell áhítattól átszellemült arckifejezéssel nézegetni, mert a tanárnéni úgy döntött, hogy ez a legmegfelelőbb módja az osztálykirándulás eltöltésének. Szerencsére azóta felnőttünk és még arra is van esély, hogy azóta a törött kődarabokban is megláttuk a szépséget.
Ennek ellenére ezúttal nem az ókor csodáiba fogunk betekinteni és a középkoros váras cuccokat is hanyagolni fogjuk, helyette lesznek itt repülőgépek, légvédelmi kütyük, ékszerek, fura, de zseniális festők, és nem utolsó sorban egy kis Afrika.
Földi Telepítésű Magyar Légvédelmi Fegyvernem Múzeuma (Zsámbék)
Ha esetleg elvetődünk Zsámbékra mondjuk azért, hogy megnézzük az ország egyik legmenőbb templomromját, érdemes utána még maradni egy kicsit, ugyanis egy Magyarországon egyedülálló múzeumot is meglátogathatunk itt.
Tudni kell, hogy a szocialista korszakban Zsámbékon szovjet rakétabázis állt, majd az elvtársak távozása után ennek a területén rendezték be azt a múzeumot, ahol a második világháború repülésrégészeti leleteit, valamint az azt követő időszak légvédelmi járműveit tudjuk megcsodálni.
A tárgyi emlékek mellett megismerhetjük a második világháborús magyar pilóták életét, a nagyobb sikereket elért személyek tablóit is megtekinthetjük, illetve megnézhetünk egy dokumentumfilmet az öt igazolt légi győzelemmel rendelkező, majd hősi halált halt Bejczy József százados földi maradványainak és repülőgépének feltárásáról.
RepTár repülőmúzeum (Szolnok)
Maradjunk a közelmúlt történeténél és a repülőgépeknél. A szolnoki RepTár Kelet-Közép-Európa egyedülálló kiállítása, ahol a második világháború és az utána következő korszak repülőgépeit és helikoptereit tekinthetjük meg teljes életnagyságban. A szovjet MiG széria vadászgépeit csak úgy megtaláljuk itt, mint a Mi helikoptereket, de van itt egy Messerschmitt Bf 108-as gép is, illetve különféle légvédelmi kütyük, hajtóművek és egyéb repüléshez és annak történetéhez kapcsolódó érdekességek is. A kiállítás sem mondható kicsinek, hiszen csak a fedett része mintegy 4 500 négyzetmétert ölel fel.
Ha jártunk is ott, most mindenképp van értelme az újrázásnak, ugyanis most van lehetőségünk megnézni a második világháború korai szakaszának két meghatározó vadászgépét, a német Messerschmitt Bf 109-est és brit kollégáját a Supermarine Spitfire LF Mk.XVIE-t.
A két nagy ellenfél szeptember 13-ig fog egymással farkasszemet nézni Szolnokon, utána vissza kell adni őket a Lengyel Repülési Múzeumnak.
Caprice Gyémánt Múzeum – Ékszermanufaktúra (Szentendre)
Aki szereti az ékszereket és valamennyire érdekli azok története is, semmiképp ne hagyja ki a Caprice szentendrei gyémántmúzeumát, ahol nem csak távolról csodálhatjuk a mindenféle csillogó ékességeket, hanem belepillanthatunk az ékszerkészítés folyamatába is. Sőt, ha kedvünk tartja, akár bele is kapcsolódhatunk, hiszen a processzus egyes elemeit mi is kipróbálhatjuk.
A múzeumnak részét képezi egy a magyar történelemhez kapcsolódó ékszerkiállítás is, ahol a Magyar Királyság történetének különböző szakaszaiban éppen menő ékszertípusokat nézhetjük meg.
Továbbá még egy filmet is levetítenek nekünk, ahol megismerkedhetünk az ékszerkészítés technológiájával, majd utána a látványműhelyben nekiállhatunk akár mi is a gyémántcsiszolásnak.
Csontváry Múzeum (Pécs)
Csontváry Kosztka Tivadar az egyik legfontosabb magyar festő, akit a maga korában szinte senki nem volt hajlandó komolyan venni. Kicsit talán van Goghhoz hasonlíthatnánk az elutasítottságát. Szerencsétlen embert a korszakától eltérő szokásai és nézetei miatt (pl. lelkes vegetáriánus és pacifista volt) őrültnek tartották kortársai és rendszerint csak mulattak rajta.
Életművét a rokonai annyira értéktelennek tartották, hogy halála után a jó minőségű vásznak miatt anyagáron akartak túladni rajtuk, illetve kocsiponyvákként kívánták ezeket értékesíteni.
Pedig ma már kevesen vannak, akik nem tudnák elképzelni a Magányos cédrust, vagy a Baalbeket a lakásuk falán. Ugyan ezeket beszerezni nem túl egyszerű, de cserébe nagyon illegális művelet volna, de ehelyett a pécsi Csontváry Múzeumban több másik remek festménye mellett ezeket is megcsodálhatjuk.
Afrika Múzeum (Balatonederics)
Amennyiben érdekel minket Kelet-Afrika élővilága és szeretnénk egy rövid ideig átérezni, hogy milyen lehet ott élni, akkor egy közepesen piszok drága utazás az egyik opciónk, a másik pedig, hogy elmegyünk Balatonedericsre és megnézzük Nagy Endre ottani, egykori villáját.
Nagy Endre a 20. század kihívásainak megfelelő kalandos sorsú ember volt, aki csendőrtisztként futott neki az életnek a két világháború között, majd egy ismert zsidó bárócsalád, a Hatvany-famíliából választott magának feleséget, de ezt olyan korban tette, amikor a zsidótörvények ezt megakadályozták volna. Ezért először lefokozták, később be is börtönözték, itt ismerkedett meg Rajk Lászlóval és az ő segítségével az új rendszerben, mint erdőhöz értő ember, a kormányvadászatok egyik szervezője lett. Persze az 50-es évek elejére őt is letartóztatták, olyan történet is van róla, hogy az akkoriban nagy hatalommal bíró Horváth Márton mentette meg a kötéltől.
Ezután lehetősége vált disszidálni, aminek a végén Tanganyikában (később Tanzánia) telepedett le, ahol szafarikat vezetett. Az 1971-es magyarországi vadászati világkiállítást már az ő elképzelései alapján valósítják meg, a 70-es évek végén már haza is költözhet és a balatonedericsi villáját, ahol élt, később múzeummá alakították át.
Itt a különféle afrikai használati tárgyak, állatbőrök és trófeák mellett Kelet-Afrika jellegzetes népének, a maszájok életébe is bepillanthatunk, néhány élethű maszáj kunyhó segítségével.