A Balaton-felvidék kitűnő terep erre, hiszen egyrészt gyönyörű, közel a vízpart is és várakból is többel találkozhatunk, hiszen amikor annak idején itt gyepáltuk egymást a törökökkel, ez a terület a Magyar Királyság végvárrendszerének fontos részét képezte. Persze a várak többsége azóta már átköltözött a történelemkönyvekbe, hiszen a török kiszorítása után indokolatlanná és túl drágává vált a fenntartásuk, így jobbára elhagyták őket, az omladozó romok alkotóelemei pedig szép lassacskán beépültek a környék lakóinak házaiba.
Éppen ezért olyan várakat próbáltunk keresni nektek, amik még őrzik várjellegüket – tehát nem három egymásra pakolt kődarab, meg egy tábla hirdeti, hogy itt egykor egy erősség állt, de már elmúlt – és nem is annyira közismertek, mint a környéken található sümegi, vagy nagyvázsonyi várak.
Általánosságban igaz az a népi megfigyelés, hogy várakat ritkán építenek völgyekbe, így nem baj, ha felkészülünk egy kis emelkedőkkel tarkított túrázásra, de az, ha szép az idő még egészséges is, zimankóban meg amúgy sem megyünk sehova.
Csobánc
A Tapolca mellett található csobánci várrom nem csak a várjellege, az izgalmas története, hanem az onnan nyíló fantasztikus kilátás miatt is tökéletes úti cél lehet. A vár történetéhez hozzátartozik, hogy a törökök és később a Rákóczi-szabadságharc idején a császáriak is eredménytelenül ostromolták. Az 1500-as években a nyughatatlan természetű híres törökverő, Gyulaffy László tulajdonában volt a vár, később az Esterházyak birtokába került.
A Rákóczi-felkelés alatt a kurucokként is ismert rendi konföderáció katonái foglalták el, bár nem kell óriási helyőrségre gondolni, mindössze 30 gyalogos puskás hajdú őrizte a várat Szász Márton vicehadnagy parancsnoksága alatt.
Aztán 1707-ben a környékről bemenekülő nemesek és családtagjaikkal 60 főre kiegészülve verték vissza Rabutin császári generális 1000 főnyi hadának ostromát.
A szabadságharc vége felé a kurucok kénytelenek voltak feladni a Dunántúlt, így Csobáncot is kiürítették. Az üresen álló várat pedig a szomszédos császári erősség, Sümeg kapitányának parancsára felrobbantották.
Hogy jutunk oda?
A legegyszerűbb az autót Gyulakesziben letenni, majd onnan gyalog indulni a vár felé. Arra nem árt felkészülni, hogy a terep folyamatosan emelkedik, így előfordulhat, hogy megizzadunk, mire feljutunk a várba. Ilyenkor gondoljunk szegény törökökre, meg labancokra, akiknek ugyanezt a távot kellett megtenni, csak közben még lőttek is rájuk.
Mit lehet csinálni még a környéken?
Érdemes Tapolcát behúzni főhadiszállásként, ahol azért van egy tavasbarlang is, amit megnézhetünk, illetve nincs innen olyan vészesen messze Badacsonytomaj se, ahol kiváló borokat kóstolhatunk.
Rezi
A Keszthely és Tapolca között álló Rezi várának helyén már a vaskorban is erődítmény állt, a magyar forrásokban 1236-ban említik először. Az erősségnek otthont adó, közel 500 méter magas Meleg-hegyről megint csak nem utolsó kilátás tárul az ember szeme elé. A vár maga Csobáncnál jelentéktelenebb szerepet játszott a törökellenes harcok korában.
A gersei Pethő család birtokában volt, de már a 16. század második felére látszott, hogy a fenntartása meghaladja a família anyagi kereteit és a környékbeli jobban felszerelt erősségek amúgy is kielégítően ellátták a térség védelmét, így a Pethő család anyagi hanyatlását követően sorsára hagyták a várat. Vélhetőleg a szomszédos Tátika ostromakor, 1589-ben pusztulhatott el, egy 1592-ből származó oklevél már romba dőlt várként emlegeti Rezit.
Hogy jutunk oda?
Reziben letesszük az autót és a tanösvényen elindulva mintegy két és fél óra alatt megjárhatjuk oda-vissza a távot, már ha csak megyünk és nem állunk le időzni sehol. Ez persze butaság volna, nyugodtan álljunk le időzni bárhol, ahol jónak látjuk.
Mit lehet csinálni még a környéken?
Ha már Reziben vagyunk és kisgyerekek is vannak velünk, elnézhetünk a községben található Dinó – és Kalandparkba, ha pedig a szomszédos Tátikát is körbe szeretnénk járni, akkor érdemes az innen mindössze pár kilométerre lévő Keszthelyen megszállni és egy füst alatt ezt a várost is felfedezni.
Tátika
A Rezitől alig néhány kilométerre található Tátika várát is a 13. században emelték, a kiskirályokat megrendszabályozó Károly Róbert királyi várrá nyilvánítja, majd az örökös pénzzavarban szenvedő Zsigmond király egy jelentősebb kölcsönért cserébe zálogként a már Reziből ismert gersei Pethő családnak adja.
Ehhez az erősséghez köthető a nagy hírű família anyagi romlásának kezdete is, ugyanis 1538-ban a veszprémi püspök, Kecsethy Márton csellel elfoglalja és a Pethők ott tárolt, mintegy 100 000 forint értékű vagyonára ráteszi a kezét.
Ezt a veszteséget a család sosem tudja kiheverni és fokozatosan, lépésről lépésre eljelentéktelenednek. 1589-ben ráadásul még a török is ostrom alá veszi. A támadók vezére Kara Ali fehérvári bég volt, aki beveszi és felgyújtja a várat.
Az anyagi gondokkal küzdő tulajdonosok nem voltak képesek újjáépíteni és a már Rezivel kapcsolatban idézett 1592-es oklevél Tátikát is várromként említi. Nem segített sokat az erősség állapotán gróf Claudius Florimund de Mercy császári generális sem, aki 1713-ban pont a környéken tartat hadgyakorlatot, melynek keretében tovább rombolják a várat.
Hogy jutunk oda?
A Zalaszántóhoz tartozó Hidegkúti majornál érdemes letenni az autót, majd az onnan induló makadámutat követve rácsatlakozni a túraútvonalra. Alapvetően könnyű, kisgyerekekkel is végigjárható túra nagyobb megállások nélkül két és félóra alatt teljesíthető.
Mit lehet csinálni még a környéken?
Ha már Zalaszántón vagyunk, akkor nézzük meg az ott emelt Sztúpát, ami Európa egyik legjelentősebb buddhista szentélye.
Zádorvár
A Pécselytől nem messze eső Zádorvár területét már az őskorban is lakták, először magyar oklevelekben a 11. század folyamán jelenik meg, ám valódi várjellegét csak a 14. század végére nyeri el és a Vezsenyi család birtokába kerül, ám ők mindenféle jogi és birtokviták okán elhagyni kényszerülnek a századfordulón. Innentől kezdve, legalábbis papíron, lakatlanul áll az erődítmény, de ez nem jelenti azt, hogy ne használnák időről időre azok, akik meglátták a potenciált benne.
Így tett pl. a Mátyás király halálát követő zavaros időkben egy a tihanyi kolostorból kiugrott pap által vezetett, fizetetlen huszita zsoldosokból álló martalóccsoport is, akik alatt egy igazi rablóvár funkcióját nyerte el az erősség.
Ez a társaság addig terrorizálta a környéket, amíg a nagyvázsonyi várkapitánynak tele nem szaladt velük a puttonya, a martalócokat egy lábig lekaszaboltatta, vezetőjüket pedig kivégeztette.
Ezt követően az omladozó Zádorvár nem játszik jelentős szerepet a történelemben, az utolsó érdemi hír róla, hogy III. Ferdinánd királyi birtokká teszi, majd szinte azonnal a környékbeli földekkel egyetemben a Zichy-családnak adományozza, akik maguk sem törődtek a várral, így annak a falai a mai napig a 14. századi állapotukat tükrözik.
Hogy jutunk oda?
Pécselyről induljunk, és kövessük a piros turistajelzést, az vezet fel a várhoz. Maga a túra is inkább sétának nevezhető, eltekintve az utolsó, kicsit meredekebb szakasztól. Ha nem tartunk nagy megállásokat, olyan két óra alatt megjárható a táv.
Mit lehet csinálni még a környéken?
A Zádorvár alatt található forrás vize igen kitűnő, illetve ha már a környéken vagyunk ugorjunk el Örvényesre, ahol csobbanhatunk egyet a Balatonban.
Szigliget Óvár
A szigligeti óvár talán a legtitokzatosabb erődítménye a környéknek, hiszen szinte semmit nem tudunk róla, még arról is csak a találgatások mennek, hogy egyáltalán ki és mikor építette.
Vannak, akik a 12. századra teszik, mások a 15. századi építés mellett érvelnek. A legérdekesebb az egészben, hogy egyetlen középkori írott forrásunk nem számol be a létezéséről.
Amit erről az erősségről tudunk, az már a koraújkorból származik, amikor a Bocskai ellen hadakozó szigligeti vár kapitánya, Tóti Lengyel Gáspár a balatoni sajkások kikötőjét felügyelendő, felújítja az ekkor vélhetőleg nem használt erősséget.
Az egyetlen biztos dolog, amit tudunk, hogy a (jelenleg felújítás alatt álló és ezért sajnos nem látogatható) Szigligeti várból nem lehet rálátni a sajkások egykori kikötőjére, míg az Óvár romjai közül mesés balatoni panoráma a jutalmunk, ráadásul 2013-ban egy igen pofás fából készült kilátót is emeltek oda, így mindenképpen érdemes meglátogatnunk az Óvárat, ha már arra járunk.
Hogy jutunk oda?
Nagyon egyszerűen, hiszen az Óvár gyakorlatilag Szigliget szívében található.
Mit lehet még csinálni a környéken?
A vár (ez a rendes szigligeti vár, nem az óvár) alatti domboldalban bújik meg a szigligeti Ófalu, ahol gyönyörű 19. századi, nádtetős parasztházakat találunk és ha kinézegettük magunkat, akkor nincs messze innen, se Badacsony, se Keszthely, se Tapolca.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
