Avarrengeteg a lábunk alatt szellő az arcunkban, nincs is jobb, mint egy remek kis őszi túrázás. Arra kell csak odafigyelni, hogy a klasszikus nagy hátizsákos műsortól eltérően inkább kisebb, néhány órás menetekkel próbálkozzunk, ha csak nem vagyunk az időjárás viszontagságaira megvetően fittyet hányó profik.
Mindenképp legyen nálunk esőkabát is, hiszen bármikor kaphatunk a nyakunkba egy rendesebb zuhét. Szóval bakancsokat, illetve réteges ruházatot fel és induljon a túra.
Dobogókő
A Pilis már csak azért is remek választás, mert a fővárosból nézve nem kell hozzá messze menni és tulajdonképpen a vasárnapi ebéd után is ki lehet oda ruccanni egy pár órára. A környéken található csodák, mint a Rám-szakadék, a Vadálló-kövek vagy a Thirring-szikla mind olyanok, ahova legalább egyszer el kell menni. És akkor a Börzsönyre illetve a Dunakanyarra nyíló panorámát még nem is említettük, ami önmagában annyira menő, hogy csak ezért érdemes kilátogatni oda.
Persze Dobogókőben sokkal több van, mint a kilátó és a környéken elhelyezkedő vendéglátóhelyek, bár azt is hozzá kell tenni, hogy már akkor jól járunk, ha csak sörözni ugrunk ki ebbe a csodás környezetbe. Amúgy a bejárható túraútvonalak összesen nem teszik ki a tíz kilométert, tulajdonképpen békés és nyugodt sétatempóban be lehet barangolni az egészet két óra alatt. Ha pedig meguntuk az erdőt és van némi affinitásunk a lakossági kultúra iránt, akkor meglátogathatjuk a közelben lévő Pilisszentlélek községét, amit az erre fogékony közönség Pajkaszegként ismer, mivel itt forgatják a Mi kis falunk című sorozatot.
Ördög-árok
Gyorsan le is szögeznénk, hogy nem a budai oldalon található patak medréről beszélünk, hanem egy másik Ördög-árokról, amit a Bakonyban lelhet meg az, aki keresi, egészen pontosan Dudar és Bakonyoszlop között. Ráadásul az ismertebb druszájától eltérően a bakonyi Ördög-árok nem csak egy patakot, hanem vagy 50 barlangból, fülkékből, hasadékokból álló rendszert takar, de itt található a hegység legnagyobb barlangja, az Ördöglik is.
Aki szereti a sejtelmes szurdokokat, erdei kőtengereket, annak kötelező kilátogatni ide. De ha már erre járunk és az Ördög-árokban kigyönyörködtük magunkat, akkor érdemes egy füst alatt beugrani Zircre is és megnézni a ciszterci apátság híres arborétumát. Nem árt azonban sietni, ugyanis az arborétum november közepétől március közepéig nem látogatható, mert téli álmot alszik.
Ugyancsak nincs messze az Ördög-ároktól a cseszneki vár sem, mely a 16.-17. századi várháborúk korában játszott komoly szerepet a környék történelmében, továbbá az 1947-es nagy sikerű Valahol Európában című film váraként is ismert, mivel a vonatkozó jeleneteket itt vették fel.
Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót
Ismételten egy közeli célpont, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert következik. A mintegy 27 hektáron elterülő, komoly növény és állatállománnyal büszkélkedő kert területén vagy 60 madárfaj és kb. 70 puhatestű, a környező tavakban 22 halfaj él. Ezeken felül pedig több, mint tízezer növényfélét találunk itt, a Kárpát-medence valamennyi őshonos növénye mellett rendelkezik a kert több üvegházzal is, ahol a síksági, illetve a hegyvidéki esőerdők, valamint a sivatagok növényvilágába pillanthatunk be.
Novembertől téli nyitva tartás szerint működnek, úgyhogy érdemes a délelőttre időzíteni a látogatást, hogy nyugisan meg tudjunk nézni mindent, ami érdekelhet. Külön érdekesség, hogy a kutatóknak otthont adó épület korábban a Vigyázó família birtokában volt és gróf Vigyázó Sándor a leggazdagabb birtokosok közül is kiemelkedett vagyonával, melyet az ő és fia, Ferenc halála után egy az egyben az MTA-nak adományoztak, a vácrátóti kastéllyal egyetemben. A környék filmbe illő szépsége több rendezőt is megihletett, így a Halálos tavasztól kezdve a hatvanas évek Várkonyi filmjein át (Egri csillagok, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán) a Pál utcai fiúkig bezárólag (mindkét verzió esetében) több filmes produkciónak is szolgált forgatási helyszínéül.
Budakeszi Vadaspark
A Budakeszi Vadaspark nem állatkert, így akik orrszarvút, zsiráfot meg tigrist akarnak látni, az csalódni fog, ellenben, aki arra kíváncsi, hogy mennyire színes a Kárpát-medence élővilága, az remekül fogja érezni magát. De hogy mit keres egy vadaspark a túrák között? Hát azért szerepel ezen a listán, mert ide a legjobb gyalog jönni az erdőn át. Akár Budakeszin a Szanatórium utca végéből indulva, vagy esetleg a kicsit hosszabb, de cserébe több erdővel járó adyligeti startot választva egész biztosan jól fogunk szórakozni.
Ráadásul az állatok többségének itt szép, nagy és tágas területük van, nem úgy, mint néhány zsúfoltabb állatkertben, így láthatólag jól is érzik magukat. További menőség, hogy itt láthatunk őstulkot is, ami ugyan még a 17. században kihalt, de a genetika csodájaként újra tudták éleszteni, persze semmi nekromancia nincs a sztoriban, egyszerűen csak addig keverték a mindenféle szarvasmarhák különböző génállományát, amíg ki nem jött belőle az őstuloké. Természetesen (a hétfők kivételével) van lehetőség állatsimogatásra és időnként egész menő programokat is tartanak, mint amilyen a mostani, Halloween-i, több látványetetéssel is összekötött egész napos rendezvényük.
Jági tanösvény
Ez a Pilisszentivánról induló túravonal egy nagyon laza, kellemes, andalgós tempóban sem tart két óránál tovább, könnyen haladhatunk rajta, így kisgyerekekkel és nyugdíjas hozzátartozóinkkal is bátran nekivághatunk, hiszen nem sokkal bonyolultabb megjárni, mint korzózni egyet a belvárosban.
Látni fogunk itt tavat (Jági-tó), kilátót, fahidat, erdőt, mezőt, rétet (Vadász-rét), kiszáradt forrást, sváb kép-követ (bildstock) és a közbeiktatott pihenőhelyek sem a leglelakottabbak közé tartoznak, így nyugodtan megállhatunk egy kicsit, ha mégis lazítani kell a tempón.
Ráadásul külön élmény lehet, hogy ősszel tele van a környék az ilyenkor termő, ehető bogyókkal, galagonya, kökény és csipkebogyó található itt hatalmas mennyiségben.