A téli időszámítás kezdete idén október 27-ére esik, vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell majd visszaállítani az órák mutatóit.
Az óraátállítás rengeteg embernek jelent kellemetlenséget, aminek két oka is van. Az első csak a tavaszi átálláskor tapasztalható: sokunknak hosszabb-rövidebb időre megzavarodik a belső órája, a szervezetünk ugyanis a sötétség és a világosság váltakozásához kapcsolódó úgynevezett cirkadián-ritmushoz igazodik, ez a ritmus pedig olyankor eltolódik egy órával, rossz közérzetet, dekoncentráltságot okozva ébredéskor.
Merre tekerjük a mutatót?
Az óraátállítás okozta másik kellemetlenség tavasszal és ősszel is jelentkezik, és szintén tömegeket érint, különösen azok élik meg stresszként, akik például az adott napon utazást terveznek, és attól tartanak, hogy vagy lekésik a vonatot, vagy túl korán érkeznek a repülőtérre.
Bár a digitális órák, mobiltelefonok elterjedésével évről évre kevesebb időmérőt kell manuálisan átállítani, rengeteg háztartásban találni még analóg órákat. Sokan elbizonytalanodnak óraátállításkor, hogy melyik irányba kell elmozdítaniuk a mutatókat tavasszal, illetve ősszel.
Nekik adunk most egy könnyen megjegyezhető tippet, amit ha észben tartanak, a továbbiakban nem fog fejtörést okozni számukra az óraátállítás iránya. A megoldás:
az evidens, hogy a téli hidegebb időjárás után tavasszal melegszik az idő, tehát a hőmérők emelkedő értékeket mutatnak, csakúgy, mint a márciusi óramutatóknak a kisebb számról (2) a nagyobb számra (3) történő átállításakor. Ebből logikusan következik, hogy ősszel mindez épp fordítva zajlik: a nagyobb számról (3) a kisebb számra (2) tekerjük az óramutatót.
Sosem törlik el az óraátállítást?
2021-ben járt le az óraátállítás eltörlésének határideje, de az uniós tagállamok nem tudtak közös nevezőre jutni a kérdésben. A témáról ebben a cikkben olvashatsz bővebben.