A város, amelyben nagy, piramis alakú épületeket, kőoszlopokat, három teret és más építményeket is találtak, az INAH tudósai szerint feltehetően fontos településközpont lehetett ezer évvel ezelőtt.
Az intézet a településnek az Ocomtun nevet adta, amely a Yukatán-félsziget maja nyelvén kőoszlopot jelent. A város a régészek szerint i. sz. 250 és 1000 között lehetett a félsziget középső, alföldi régiójának jelentős központja.
A Balamku ökológiai természetvédelmi területet, ahol a várost felfedezték, március és június között vizsgálták LiDAR radartechnológiával ősi romok után kutatva a dzsungelben.
A maja civilizáció, amelyet fejlett matematikai tudásról árulkodó naptárairól is ismerünk, Mexikó délkeleti részén és Közép-Amerika más részein virágzott. A birodalom azonban évszázadokkal a spanyol hódítók megérkezése előtt összeomlott.
Ivan Sprajc, a kutatáson dolgozó régész elmondta, hogy az ocomtuni lelőhely egy magaslaton található, amit vizes élőhelyek vesznek körül.
Az egykori város területén több piramisszerű építményt is találtak, volt közöttük 15 méter magas is a régész szerint.
A városban labdapályája is volt. Egy Napot ábrázoló kaucsuklabdát kellett kéz használata nélkül, könyökkel, térddel vagy másképp a pályán keresztül a falból kiálló kis kőkarikába juttatni. A játék a régészek szerint nem a szórakozást szolgálta, hanem vallási háttere lehetett.
A város La Riguena folyó közelében fekvő részén a régészek központi oltárokat is találtak. Az épületek állapotából ítélve a város valószínűleg i. sz. 800-1000 körül kezdett hanyatlani politikai és társadalmi okokból, a maja birodalom bukásával egy időben.
(MTI)
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
