A húsvét szó ukránul „Velikden”, ami szó szerinti fordításban azt jelenti: „nagy nap”. Az ünnep természetesen Ukrajnában is ugyanazokból a keresztény hagyományokból ered, mint bármely más keresztény országban vagy közösségekben. Néhány szokást tekintve azonban vannak különbségek, ezek az apróságok gyakran az ortodox vallás és naptár sajátosságaiból erednek. Az ünnep dátuma például csúszik egy hetet a katolikus időponthoz képest, így 2023-ban április 16-án ünneplik a húsvétot Ukrajnában – írja a timeanddate.com.
Visszaszámlálás húsvétig
Az ünnepi készülődés már húsvét előtt két hónappal elkezdődik, a vallásos emberek szigorú odaadással és böjttel készülnek az ünnepre. Az igazi visszaszámlálás a virágvasárnappal (vagy pálmavasárnap) indul meg, hiszen a húsvét előtti vasárnap és istentisztelet a nagyhét kezdetét jelzi.
A templomból kilépő ukránoknál például szokás volt, hogy a virágvasárnap megáldott fűzfaágakkal finoman megkocogtatták egymást, ezzel jó egészséget, gazdagságot és boldogságot kívántak a másiknak – írja az ukrainianpeople.us. A “Bozse Rani” (“Isten sebei”) néven ismert tradíció egyébként Jézus nagypénteki megostorozásáról emlékszik meg.
Az istentisztelet után hazavitték a megáldott fűzfaágakat, néhányat az apa vagy a legidősebb fiú ültetett el közülük, a többit pedig az otthoni szentképekhez helyezték a következő húsvétig.
A helyi szokás egyébként úgy tartotta, ha az elültetett fűzfaágak gyökeret eresztenek, sok jó dolog éri majd a családot az esztendőben.
A nagycsütörtök (az ukránoknál Veliki Csetver vagy Strasti Krista) az utolsó vacsora napja, Jézus ekkor készült fel az áldozatra a Gecsemáné-kertben. Az ukrán hagyomány szerint nagycsütörtökig minden munkát el kell végezni a ház körül, hiszen nagypéntektől tilos dolgozni, helyette a szokások szerint minden időt különböző vallási szertartásokra szenteltek.
A nagypéntek az ukrán keresztényeknél szintén egy szomorúan ünnepélyes alkalom. A napon Krisztus keresztre feszítése miatt szigorú böjtöt tartanak, a vallásosak például nem fogyasztanak húst és tejtermékeket, emellett tilos dolgozni, és minden beszélgetés csendesen történik.
A nagypéntekhez hozzátartozik a Szent Lepel tiszteletének ősi szokása is.
A napon egy ünnepélyes körmenetet tartanak a templom körül, ami Krisztus a golgotai megfeszítésétől a sírjáig tartó útját jelképezi. A részvevők közül többek között valaki tart egy leplet is, ami azt a Szent Leplet szimbolizálja, amelybe a kereszthalála után takarták Krisztust.
Piszanka, a legszebb húsvéti tojás
Ukrajna talán leghíresebb húsvéti jelképei a piszankák (pysanka), az egyedien díszített húsvéti tojások. A piszankák készítése rendkívül bonyolult, és általában a nagyböjt utolsó hetében festik meg őket. Az elkészítési folyamathoz gyakran ragadnak tollat, az eszközzel ugyanis remekül tökéletesíthetők a hímes tojásokon lévő tiszta vonalak és bonyolult minták.
A piszanka szó egyébként az ukrán írni igéből származik.
A gyönyörű tojásokat gyakran a közeli barátok és rokonok kapják, sőt, általában a megajándékozott személyiségéhez igazítva díszítik őket. Ezek az egyedi húsvéti tojások olyan különlegesek, hogy még legendák is kapcsolódnak hozzájuk.
Az egyik legnépszerűbb és legrégebbi szerint egy fiatal nő egyszer hazafelé tartott a városi piacról, útközben pedig egy sziklán ülő idegennel találkozott. A lánynál volt egy kancsó friss víz és egy kosár tojás, és mivel úgy gondolta, hogy egy fáradt utazó üldögél a szikláknál, megkínálta egy pohár itallal.
Amikor a férfi visszaadta neki a vizet, a nő észrevette, hogy sebek vannak a kezén. Az idegen nem szólt semmit, hanem felállt, és a fiatal nővel ellentétes irányba indult el. Mikor a lány ki szerette volna pakolni a kosarát otthon, felfedezte, hogy a tojásai gyönyörű piszankákká változtak. A legenda szerint az idegen Jézus Krisztus volt, és ez volt az első húsvét reggel.
Az ünnepi kosárban
Ukrajnában szintén hagyomány a böjt. A 40 napos időszak alatt – amennyire csak lehetséges – a hívek tartózkodnak a hús és tejtermékek fogyasztásától. Húsvét vasárnap azonban az emberek örömüket és hálájukat kifejezve, egy kosárnyi élelmiszert visznek megáldatni a templomba, ezzel pedig hivatalosan is véget ér a megtartóztatás időszaka.
Sok ukrán számára egyébként a szombat éjféli liturgiával kezdődik el a húsvét, ekkor országszerte megszólalnak a templomok harangjai, a vallásosak pedig a „Krisztus feltámadt!” köszöntéssel üdvözlik egymást. Sokan reggelig a templomokban maradhatnak, mások pedig csak a hagyományos korai ételszentelésre érkeznek.
A tradicionális ukrán húsvéti reggeli többek között keményre főtt tojásból, különböző húsokból, kolbászból és sonkából, vajból, díszes paszkából, sóból, tormából és sajtból áll.
A kosárban minden ételnek megvan a maga jelentése.
Az ukrán hagyományban a húsvéti kosár tartalma az alábbiakat szimbolizálja:
- Paszka – Krisztus, az élet kenyere
- Tojás – új élet és Krisztus feltámadása
- Torma – Krisztus szenvedése
- Szalonna – Isten kegyelme
- Sajt – a mértékletesség, amelyet a keresztényeknek mindenben tanúsítaniuk kell
- Só – A keresztények kötelessége másokkal szemben
- Sonka – a húsvét nagy öröme és bősége
- Vaj – Krisztus jósága
- Kolbász – Isten kegyelme és nagylelkűsége
Ez sem maradhat ki
A kosárba természetesen más ételek és italok is kerülhetnek, a paszka, a tavasziasan díszített ukrán ünnepi kenyér viszont szerves része az ukrajnai húsvétnak és étkezéseknek. A hagyományos kenyér belsejében mazsola és dió van, de egyes ukránok saját ízlésükhöz igazítják az ételt.
A paszka tésztájának elkészítése általában elég sokáig tart, és hagyomány szerint az elkészítőnek tisztán kell tartania a gondolatait és az egész háztartást, hogy a kenyér megfelelő legyen. Emiatt senki, még a szomszédok és barátok sem léphettek be a házba a paszka sütése közben a régi szokások szerint. Egyes ukrán tradíciók alapján egyébként három kenyeret szűkséges csinálni: egyet a természet, egyet a halottak, egy harmadikat pedig a földön élők tiszteletére.
Húsvét három napig
Ukrajnában a régi szokások szerint három napig ünnepelték a húsvétot. A emberek általában nem dolgoztak az időszak alatt, órákat töltöttek a templomban, valamint a családdal és a barátokkal, és jókat ettek.
Ez a három nap a felnőttek mellett a gyerekeknek is nagyon szórakoztató volt.
Több húsvéti játék is létezik az országban, köztük a krasanki (egyszínű, keményre főtt tojások) gurítása.
Míg a piszankák különleges díszítéssel és népi mintákkal díszített tojások, a krasanki eredetileg a piros ételfestékkel festett tojásokat jelentette. A szín a vért szimbolizálja, amelyet Jézus az emberek bűneiért ontott. A modern hagyományok szerint viszont már rengeteg árnyalatban készítenek krasankikat. Sőt, ezekkel a tojásokkal számos szórakozásra is lehetőség van, a lányok körében például a krasankik sorban gurítása számított népszerűnek.
A játékban két párhuzamos sorba kell állni, majd oda-vissza gurítani a tojásokat. Az a két utolsó játékos, akiknél nem repedtek meg a krasankik, az összes repedt tojást megnyerték. Egy másik ismert krasanki-játék szerint két gyermek addig ütögette össze a krasankikat, amíg az egyik meg nem repedt. A győztes, akinek a tojása nem repedt meg, megtarthatta a megrepedt krasankikat.
A háború ellenére is próbálják megtartani a legnagyobb ünnepüket
Mint a rove.me írja, több fesztivál és esemény is várható 2023-ban is Ukrajnában az ünnepi időszak alatt és után. Az egyik leghangulatosabb húsvéti mulatságnak például a vizes hétfő számít – idén április 17-én lesz -, a Lvivben lévő Rynok téren például mostanra tradícióvá vált, hogy az emberek lelocsolják egymást.
Húsvétvasárnap után emellett közel egy hónapon át rendeznek különböző piszanka fesztiválokat Lviv és Kijev központjában.
Az ország egyébként már tavaly is megpróbálta megünnepelni az egyik legfontosabb ünnepét, holott 2022-ben alig két hónap telt el az orosz támadás és az ortodox húsvét között.
Mint a CNN korábban megírta, az ukrán kormány tavaly új kijárási tilalmat hirdetett a húsvéti hétvégére, az ünnepi hét elején pedig a luhanszki és a szumi régió tisztviselői a lehetséges orosz „provokációkra” hivatkozva virtuális istentiszteletek látogatására szólították fel a lakosokat.
Mint írják, előfordult ugyanakkor, hogy a hívek figyelmen kívül hagyták az otthonmaradásra való felhívást, sokan már tavaly is a templomokba vonultak, hogy oltalmazó áldást és imát mondjanak húsvétkor. „Próbáljuk megőrizni az ünnepi hangulatot, és reménykedünk az igazságosságban és a békében. A húsvét még több reményt ad. Hinnünk kell a győzelemben, ahogyan hiszünk Jézus Krisztusban is” – mondta tavaly egy egyházi önkéntes a lapnak.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
