Biciklivel az Őrségben: 6 gyönyörű, elronthatatlan útvonal
Az ország nyugati szegletében húzódó néprajzi tájegységünk, az Őrség páratlan természeti környezetet kínál: érintetlen és változatos tájak, hullámzó dombok, erdők, rétek, bővizű patakok és tavak oázisa ez a terület. Ez az egyedülálló szépségű vidék gazdag kulturális és történelmi örökséget rejt, és olyan csendet és nyugalmat, ami különösen vonzóvá teszi a régió falvait azok számára, akik legalább egy rövid időre maguk mögött hagynák a nagyvárosi zajt.
Az Őrség békés települései a falusi turizmus Mekkájává váltak az elmúlt évtized során. A külföldről és belföldről egyaránt nagy számban érkező látogatókat takarosan felújított parasztházak, helyi alapanyagokból készült ételek, túraútvonalak, programok, egyre szaporodó szolgáltatások várják, olyan turistacsalogató hívószavakkal, mint az ökoturizmus vagy a fenntarthatóság. A térség továbbra is őrzi hagyományos értékeit és többé-kevésbé természetközeli életmódját, így autentikus élményt és lassú, vidéki életet ígérnek a kirándulóknak.
Az idillikus falvak jellegzetes, Közép-Európa dombvidékein megtalálható úgynevezett szeres településszerkezete – amely az esztétikai élményen túl a történelmi idők közösségeinek életébe is betekintést enged – az Árpád-házi királyok korából maradt fenn. Ebben az időben a németek rendszeres betörései miatt az Őrség határvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű terület volt, a neve is innen ered. A honfoglaló magyarok határőröket telepítettek ide, akiket a nyugati kapu védelmével bíztak meg. Az őrállók a magaslatokról figyelték a határvonalat, és olyan egyéb feladatokat is elláttak, mint az állatkereskedelem biztosítása, a vasérclelőhelyek és a só őrzése, illetve ők számoltak be a királynak a fontos eseményekről, cserébe pedig különféle kiváltságokban részesültek.
Mivel a határgyepűt őrző családok a táj adottságait kihasználva a domboldalakra települtek, ahol otthonaik biztonságban voltak a tavasszal megjelenő vizektől, és a megfigyeléshez is tökéletes helyszínt nyújtottak, a házak csoportjai egymástól távol, füzéresen helyezkedtek el. A törökök uralma alatt a házsorok és a művelés alatt álló területek a magaslatokra húzódtak fel. A néhány lakóházból, és az azokhoz tartozó kertekből, gazdasági épületekből álló csoportosulások az idők folyamán laza szerkezetű településekké váltak, ahol egy-egy ilyen magaslat alkot egy szert.
Nem sok helyen látni hasonló településformát,
hazánkban az Őrségen túl Göcsejnél, ezenkívül Szlovénia keleti oldalán, valamint Ausztriában Stájerországban és Burgenlandban találkozhatunk szeres településekkel. A kezdetekben stratégiailag rendkívül előnyös szeres településszerkezet a múlt századra a környék halálos ítéltévé vált: a régi időben életmentőnek bizonyuló elszigeteltség és rossz megközelíthetőség ugyanazokat a problémákat hívta életre, amelyek az aprófalvakat általában sújtják, munkanélküliséghez, elvándorláshoz vezetett.
A hanyatlásnak a vasfüggöny lebontása és a két szomszédos ország felől, Ausztriából és Szlovéniából meginduló turisták vetettek véget, és turizmussal az infrastruktúra rohamos fejlődésnek indult. Ez kerékpáros szempontból is kifejezetten jó dolog: a biciklistákat nemcsak takaros vendégházakkal, frissen préselt tökmagolajjal, kézműves portékákkal, madárcsicsergéssel, és kávézókkal várják,
hanem hat teljes, jól kitáblázott, számozott túraútvonallal is.
Ezek mindegyike az Őrség központjából, Őriszentpéterről indul, és oda is vezet vissza, összesen 226 kilométerenát.
Van, amelyik erdőkön, mezőkön keresztül halad, murvás talajon, emelkedőkön, így mindenképpen érdemes olyan biciklivel nekivágni, ami a kicsit nehezebb terepet és a hegymenetet is jól bírja. A környék már csak azért is tökéletes úti cél a melegben két keréken, mert az Őrségben enyhébb, hűvösebb a nyár, ez még a nagy hőhullámok idején is erősen érezhető.
Az Őrség 1-es Szlovéniába is átvezet, Szalafőn érinti a Bölényrezervátumot, a 2-es útvonal az Őrség legszebb templomait tárja elénk, az Őrség 3-as a Kéthatár-tó és egy véres múltra visszatekintő, 400 éves hársfa felé fut, a 4-es út stranddal jutalmazza a lelkes vállalkozókat, az 5-ös úton egy jó nagyot kerékpározhatunk, végül a 6-os számú útvonal szintén egy olyan tóhoz visz, ahol fürdeni is lehet, méghozzá szépséges, erdei utakon keresztül.
Őriszentpéter a fővároshoz nincs közel, a körülbelül 270 kilométeres út autóval is mintegy három óra, vasúttal pedig közel négy. A bicikliket a MÁV-on immár az utazás hosszától függetlenül, egységesen 500 forintba kerülő kerékpárjegy áráért magunkkal vihetjük a vonaton is, de Őriszentpéteren is van lehetőség kerékpárbérlésre. Ha a vasutat választjuk, zalaegerszegi átszállással juthatunk el Őriszentpéter vasútállomására.
Az Őrség 1 kerékpárút – kitekintő Szlovákiába
- Útvonal: Őriszentpéter – Szalafő – Hodos – Krplivnik (Kapornak) – Domanjsevci (Domonkosfa) – Kercaszomor – Bajánsenye – Őriszentpéter.
- Távolság: 33 km.
- Szintemelkedés: 270 m.
Ahogy a következő öt kirándulás, úgy ez a közepes nehézségű túra is Őriszentpéter központjából indul. Amennyiben Őriszentpéterre való érkezésünkkor még nem tettük ezt meg, érdemes lehet az út elején megnézni a település két pazar templomát- ha máshogy nem, de legalább kívülről, az aszfalton elhaladva vessünk rájuk egy pillantást. Elsőként az út jobb oldalán a református templom barokk stílusú, egyhajós épületét pillanthatjuk meg, majd innen nem messze, immár a bal oldalon található a román kori Szent Péter-templom közel ezeréves, a 16. században erődítménnyé alakított épülete. Ha csak egyet szeretnénk belülről megnézni, akkor mindenképpen az utóbbi, középkori templomot válasszuk.
Első állomásunkon, Szalafőn, ha gyermekekkel érkezünk, megállhatunk az Égig érő paszuly népmeseparknál, ahol a felnőtteket a különös szobrokat fogják leginkább lekötni, de a kicsiknek annyi programmal készülnek, hogy ez egy több óráig tartó megálló is lehet. Szalafőn található még az egykori kocsmáros jégverme, ami a régi időkben hűtőként szolgált, itt tárolták a télen a befagyott vizekről szekérrel begyűjtött jeget a nyári melegben. De a legizgalmasabb szalafői látnivaló az a bölényrezervátum és a skanzen.
A rezervátumban
a 18. századra majdnem teljesen kipusztított magyarországi bölények azon leszármazottaival találkozhatunk, akik egy utolsó, szerencsésen túlélő bika vérvonalából származnak.
Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes a megyei múzeumi igazgatóság által megvásárolt három portából, és a hozzájuk tartozó gyümölcsösből, vízgyűjtőkből kialakított szabadtéri néprajzi múzeum, amely a szeres településforma megóvása érdekében jött létre. Az eredeti helyszínen, az eredeti funkcióknak megfelelően berendezett lakóházak és udvarok igazán különleges élményt nyújtanak a városi emberek számára.
A kerékpárra visszaülve Hodos irányában, a dombtetőre érve jutunk el a magyar-szlovén határra, és a Határkőparkhoz, ahol információs táblákon ismertetnek csomó érdekességet a határőrizetről. Hodosnál a Hodosi-tóhoz tehetünk egy kitérőt, ami ugyan alapvetően a horgászok körében népszerű, de a természetbarátok számos faj vízi élőhelyként is számon tartják. A Dolányi-patak felduzzasztásával keletkezett tónál fészkelő vízi madarakat a madárfigyelő toronyból vehetjük szemügyre, és ha mázlink van, vidrákkal is találkozni fogunk.
Harmadik megállónk, Kapornak látnivalóként egy tájházat, és az annak udvarában az őshonos fák védelmére létrehozott Tündérkertet tartogatja számunkra. Mivel itt már bőven letekertük az út felét, tökéletes pihenőhely lehet, már csak azért is, mert a következő település, Domonkosfa felé egy komolyabb emelkedőn is túl kell esnünk majd. A meredek út megmászásáért cserébe Domonkosfán két vízimalmot nézegethetünk a a Kis-Kerka vize mentén.
Mielőtt megérkezünk Kercaszomorra, újabb határátkelés következik, ezúttal Magyarország irányába, a településre megérkezvén pedig
az Őrség egyik jellegzetes építményét, és közülük is a leghíresebb darabot, egy haranglábat vehetünk szemügyre.
Ezek az ácsolt építmények, melyekben a harang függ, a protestantizmus korából maradtak ránk, változatos struktúrával bírnak, a szomoróci (Szomoróc Kercaszomor településrésze) egy egyoszlopos darab, amely 1877 óta áll a helyén.
Utolsó állomásunk Bajánsenye, ahol ha még maradt bennünk lelkesedés, egy szokásos aranyos református templommal és a gazdag helytörténeti gyűjteménnyel köthetjük le a figyelmünket, mielőtt néhány kilométer erejéig újra biciklire ülünk, hogy visszatérjünk Őriszentpéterre.
Az Őrség 2 kerékpárút – a különleges templomok túrája
- Útvonal: Őriszentpéter – Bajánsenye – Magyarszombatfa – Velemér – Szentgyörgyvölgy – Magyarföld – Kerkáskápolna – Őriszentpéter.
- Távolság: 33 km.
- Szintemelkedés: 280 m.
Az Őrség 2-es biciklitúra első állomásáról már beszéltünk, ez az Őriszentpétertől 6 kilométerre fekvő Bajánsenye. Innen Magyarszombatfára vezet az utunk, ahol több helyi fazekas működik, ahol kipróbálhatjuk a korongozást. A Fazekasház nevű zsúpfedeles parasztházban, ami 50 éve tájházként működik, egy egykori fazekas, Cseke János otthonába léphetünk be.
Ha a fazekasokat ki is hagyjuk, Veleméren muszáj tenni egy kitérőt: a falu déli végében,
a Papréten áll egy templom, ami az ország egyik legérdekesebb temploma.
Hogy pontosan mikor építették, azt igazából nem lehet tudni, de az biztos, hogy az Árpád-korban készült, feltételezések szerint az építtető Szent István volt. A koragót stílusban épült templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték fel, és a “fény templomának” is nevezik.
A negyedik megállónk Szentgyörgyvölgy, ahol szintén találni fazekast, és templomot is, és ez utóbbi is egy izgalmas darab. Ez a legkésőbbi építésű festett kazettás mennyezetű református templomunk, melynek kazettáit három helyi asztalos készítette, és a festésüket – az összes fából készült berendezési tárgy festésével együtt – az akkor már 74 éves Patkó András nyugalmazott tanító végezte el 195 évvel ezelőtt.
Magyarföld felé menet útközben is megállhatunk, az út mentén szálaló erdőkről szóló tanösvényt találunk, majd a faluba beérve egy réten áll a Fatemplom. Magyarföld nem egy túl nagy helység, a lakosság száma a 40 főt sem éri el, ezért
ha az összes magyarföldi lakos bemegy a templomba, még akkor is marad hely 12 embernek.
Az alig 16 éves faszerkezetes templom kedves épülete a temetőkertet őrzi.
Mielőtt visszatérnénk Őriszentpéterre, még áthaladunk Kerkáskápolnán, ami – habár ez egyáltalán nem látszik rajta – egykor az Őrség egyik legnépesebb települése volt, és mivel egy völgyben fekszik, a környező falvaktól eltérően nagyjából sík domborzatú. Temploma viszont nincs, a falu népességi helyzete ugyanis a vallásüldözés nyomán változott meg, az 1730-as években a lakók jelentős része elszökött, a templomuk már akkor szinte használhatatlan állapotban volt, és azóta sem építették újjá.
Az Őrség 3 kerékpárút – csokoládé és bámulatos betonacél
- Útvonal: Őriszentpéter – Kerkáskápolna – Ramocsa – Kerkafalva – Szatta – Nagyrákos – Ispánk – Őriszentpéter.
- Távolság: 27 km.
- Szintemelkedés: 160 m.
Az eddigi túrák zömében aszfalton futottak, a következő négy túraútvonal ugyanakkor több kavicsos terepet tartogat. Az Őrség 3-as egy olyan településsel nyit, amit már ismerünk, így kezdjük a második állomással, Ramocsával. Az aprófalu egyetlen nevezetessége az ökumenikus harangláb, igazából aprócska mérete és a jellegzetes zalai településszerkezet miatt lehet érdemes nézelődni, amikor áthaladunk rajta.
Kerkafalván lehet érdemes először megállni, méghozzá a Kéthatár-tónál, ami horgásztó ugyan, strandolni itt nem fogunk, de hangulatos pihenőhelyként szolgál. A Szattára vezető út egy különösen szép erdős részen keresztül halad, a végén a hangulatos településsel. A lakott részektől keletre, a fő útról az első elágazáson jobbra letérve a sárga turistajelzés felé egy kopjafa jelzi Szatta körülbelül 400 éves hársfáját.
A Túlélés fája a legenda szerint egy asszony által letört, majd a földbe szúrt ágból nőtt ki, aki a törökök elől menekült gyermekével.
Ötödik megállónk, Nagyrákos Magyarország leghosszabb vasúti völgyhídjának otthona. A rekordgyorsasággal elkészült 1,4 km hosszú híd 25 évvel ezelőtti építése idején Európa negyedik leghosszabb völgyhídja volt, az egyedi technológiát és a precíz kivitelezést Építőipari Nívódíjjal értékelték.
Akit nem izgat a beton és az acél, annak sem kell aggódnia ha éppen Szattán tartana pihenőt, van itt zsúpfedeles tájház és kovácsműhely is.
Végül következzék Ispánk, ahol enni kell: kézműves csokimanufaktúrával várják a kirándulókat, akiknek szükségük is lesz a kalóriákra, mivel a faluból egy elég erős emelkedő vezet kifelé.
Az Őrség 4 kerékpárút – harangláb, alpakák, láprét és óriástojás
- Útvonal: Őriszentpéter – Nagyrákos – Pankasz – Kisrákos – Szaknyér – Hegyhátszentjakab – Szőce – Őrimagyarósd – Viszák – Ispánk – Őriszentpéter.
- Távolság: 38 km.
- Szintemelkedés: 180 m.
Ahogy az eddigiekben is, úgy ezúttal is csak azokra a településekre fogunk kitérni, amelyekről még nem szóltunk. A 4-es túra esetében így a második megállótól indulunk, amely Pankasz. A település legmagasabb részén, házak és gyümölcsösök között, egy lejtős részen áll a környék leglátványosabb és legrégebbi haranglába. Az 1755-ben épült, tölgyfából készült szoknyás harangláb fényképekről is ismerős lehet, az Őrség egyik szimbóluma.
A haranglábak a reformáció térnyerésének nyomására nőttek ki az őrségi földből. II. József türelmi rendeletéig, amely szabad vallásgyakorlást biztosított,
protestánsok nem emelhettek kőtornyot, templomaik csak harangtorony nélkül készülhettek. Ezt a szabályt játszották ki a haranglábakkal,
amelyeket a templomoktól távolabb, főként fából építettek. Ha már láttunk néhány őrségi falut, a harmadik megállónk, Kisrákos nem fog tudni újat mutatni. Ez is egy szeres település, itt is van templom, és itt nagyjából véget is értek a látnivalók. Szaknyéren viszont, amely a következő állomás, van egy alpaka farm, ahol panzió működik, és ha megiszunk egy kávét, megnézhetjük az állatokat is.
Hegyhátszentjakab a következő, ahol
végre strandolhatunk a falu határában lévő Vadása-tóban, ami több szempontból izgalmas hely.
Egyrészt a helyszín gyönyörű, a tó természetvédelmi területen fekszik. Másrészt a története is érdekes: a hatvanas évekre leromlott állapotú, kettős tavat alkotó vizet és környékét 1968-ban, közösségi összefogással állították helyre. A tó partján büfék is vannak, a tanösvény a helyi élővilágot mutatja be.
Szőce tőzegmohás láprétjét sokáig méltatlanul alulértékelték. Ma már a falu címerét is tőzegmoha díszíti, a Lápok Háza múzeumban interaktív kiállítás keretében ismerhetjük meg ezt a titokzatos élőhelyet, amely az Őrségi Nemzeti Park egyik legértékesebb területe. Itt is van tanösvény, a pallósoron végigjárva testközelből figyelhetjük meg az élővilágot, viszont ehhez előzetes bejelentkezésre van szükség.
Őrimagyarósd határában egy gigantikus tojás fogad.
“A mi tojásunk, szép nagy tojás! Fából készült. 1750 körül Nemesrempehollóson ültetett valaki egy tölgyfa csemetét. 2000-ben aztán kivágták, és mi megvettük.
Tojásként 2003 szeptemberében látta meg a napvilágot. Méretei miatt sajnos nem sikerült bemutatnunk a tojás világnapján” – írja az alkotásról az a helyi lakos, aki megálmodta a különös remekművet, amelyet aztán a kertjében felállított.
Majdnem 5 tonnát nyom, 2 és fél méter magas, 4 méter kerületű. Hát, soványnak nem mondható! Hasonlít egy kicsit a megereszkedett lágytojásra, de akkor is a mi tojásunk!
Nem messze a tojástól, Őrimagyarósd nyugati oldalán, a dombtetőn találhatóak egy földvár maradványai, amely még a török időkből maradt ránk. A kettős várárokkal körülvett földvár ma is látható sáncait nehéz eltéveszteni, emlékhely épült mellé egy jókora stilizált kapuval és híddal.
Az utolsó előtti ismeretlen állomásunk Viszák, ahol egy újabb különleges szakrális építmény magasodik.
A 20. század egyik legfontosabb magyar építésze, a márciusban elhunyt Vadász György egyik legérdekesebb épülete, egy ökumenikus kápolna
került ide. A templom az építészeti stílusokkal nem törődik, ősi formákat idéz, előképe egy népi tyúkól volt.
Az Őrség 5 kerékpárút – a leghosszabb útvonal
- Útvonal: Őriszentpéter – Nagyrákos – Pankasz – Kisrákos – Szaknyér – Őrimagyarósd – Felsőmarác – Ivánc – Hegyhátszentmárton – Viszák – Ispánk – Őriszentpéter.
- Távolság: 53 km.
- Szintemelkedés: 210 m.
Az ötödik túraútvonal által érintett települések többségét az első négy túraútvonalról már ismerjük, csupán az Őrimagyarósd és Viszák közötti szakasz maradt ki, a 4-es és 5-ös útvonal Szaknyér területén válik ketté. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy ez egy fokkal nehezebb túra az előző négy útvonalnál.
Ha Felsőmarácon szeretnénk megállni, a Himfai-parkerdő és a Himfai-tó a legjobb választás, a 92 hektáros területen kilátót, pihenyőhelyet, esőházakat, szalonnasütőt és madárlest alakítottak ki a turisták számára. A parkban olyan ritka fafajok is megtalálhatók, mint a mocsárciprus vagy a hamisciprus.
Felsőmarácról Iváncra kanyargós út vezet, a településhez érve jobbra pillantva a Sigray-kastély épülete tárul elénk, amely ma szociális otthonként működik. A kastélyt Sigray Károly, a falu földesura építtette apja híres surányi kastélyának szerényebb kivitelű változataként 1767-ben, majd a 19. században kívül és belül is átépítették.
A három, egyutcás településrészből álló Hegyszentmárton csinos parasztházaihoz egy kitérővel jutunk el. Ha körülnézünk a környéken, feltűnhet, hogy templom egyik falurészben sincs, ugyanakkor harangtorony mindhárom helyszínen áll.
Az Őrség 6 kerékpárút – ha kíváncsi vagy Szentgotthárdra is
- Útvonal: Őriszentpéter – Kondorfa – Hársas-tó (Szentgotthárd) – Farkasfa (Szentgotthárd) – Szalafő – Őriszentpéter.
- Távolság: 38 km.
- Szintemelkedés: 453 m.
Az utolsó útvonalunkból szintén három helyszín bemutatása van még hátra – igaz, az Őrség 6-os eleve csak négy megállón halad keresztül a kezdő- és végpontként szolgáló Őriszentpéteren kívül. És ahogy az 5-ös útvonal esetében is, úgy itt is felhívnánk a figyelmet a nehézségi fokra:
ez a hat számozott őrségi biciklitúra legnehezebb tagja – elég a szintkülönbségre rápillantani, és rögtön kiderül, hogy miért.
A Lugos-patak völgyének erdőkkel körülölelt területén fekvő Kondorfán gazdag népi hagyományai, épületei, állatai és növényei az Őrségi Nemzeti Park részét képezik. Kiemelkedő látnivalói nincsenek, de az aranyos utcákon sorakozó takaros házikók mindenkit kárpótolnak ezért. A falut elhagyva az út bal oldalán a szemfülesek bölényeket pillanthatnak meg, ez a kondorfai bölényrezervátum, ami nem látogatható.
Ahol viszont szívesen látnak mindenkit, az a Szentgotthárd Máriaújfalu településrésze szélén kifeszülő, festői szépségű Hársas-tó. A mesterséges tóban, amelyet a Hársas-patak táplál, lehet fürdeni, mielőtt Farkasfán áthaladva Szalafő felé vennénk az irányt.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Megérkeztek az első képek: sosem látott vonat futott be Kijevből...
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Fotókon az új, Ausztriába vezető magyar autós alagút - 1360...
Ebben az európai városban lesz teljesen ingyenes a...
