Idén nyár végén ismét lehetőségünk volt ellátogatni a térségbe, a fő szempont most családunk legkisebb tagjának szórakoztatása volt. Aki utazott már gyerekkel, az tudja, hogy a kisgyerekes élménygyűjtés teljesen más kategória, mint a nélkülük való utazás. Utóbbi többnyire a pihenésről, vagy aktív feltöltődésről szól, előbbi egy kisebb túlélő show.
A mi úti célunk a Pityerszeri Skanzen volt. Úgy gondoltuk, hogy a különleges épületek, mesterségek bemutatása, az állatok és a természet jó program lesz a kisfiam számára is. A skanzen különlegességét egyébként az adja, hogy itt a házak az eredeti helyükön állnak.
Zsigmonddal nekiindultunk felfedezni az egyes épületeket. Található itt egyszerű, zsúpfedeles boronaház (Csordás-ház), kerített ház és emeletes kástu is.
A kástu egyébként egy jellegzetes őrségi épület, a háztól különálló éléskamra.
Ami szuper ezekben a házakban, hogy hűen tükrözik az egykori lakók mindennapjait, szinte láthatjuk magunk előtt, miként éltek itt a helyiek. Jó hároméveshez méltón Zsigmond mindenhová bemászott, felmászott, benézett. Szeglet nem maradt itt felfedezetlenül!
Pechére mondjuk egyből az elkerített madarakat szúrta ki, és mielőtt még feltűnt volna nekünk a figyelmeztető tábla, gyermekem már bőszen nekiindult, hogy barátkozni fog a kacsákkal, csakhogy a kerítésben áram fut. Ez aztán megalapozta az első 5 perc hangulatát, egy kellemes üvöltéssel indultunk neki a pityerszeri mókázásnak, de aztán a lovak, kecskék és nyulak kellően elterelték a figyelmét erről a kis kellemetlenségről.
Ha már mindent alaposan bejártunk, érdemes megnéznünk a fogadóépületben található kézművesboltot is, ahol cserépedényektől kezdve, tökmagolajon át fakardig minden volt. Mi persze nem hagytuk ki a helyi fogásokat felszolgáló büfét sem: kipróbáltuk a térség páratlan dödölléjét, én hajdinás vargányalevest kértem és friss tökös-mákos rétessel koronáztuk meg az ebédet.
Most, hogy itt az ősz, újra visszavágyom az Őrségbe. A milliónyi színben pompázó levelek, a helyi finomságok és a remek programok csalogatnak minket. Jöjjön néhány tipp, mit érdemes megnézni és kipróbálni a környéken:
- Aki él-hal a gasztronómiáért, annak mindenképp ajánljuk figyelmébe az Őrségi Ízek Portáját Szalafőn, ahol különleges helyi finomságokat próbálhatunk ki szombatonként egészen novemberig.
- Októberben ismét megrendezik az Őrségi Félmaratont. Aki szereti a futást, annak itt a helye, akár sportolóként, akár szurkolóként!
- A helyi termelőké és kézműveseké a főszerep az Őrségi Termelői Piacon, Őriszentpéteren. Vigyünk haza magunkkal egy kicsit az ország ezen szegletéből és szerezzünk be néhány tökmagolaj különlegességet, hogy egész évben élvezhessük az Őrség aranyát!
- Túrázzunk az Őrségi Nemzeti Parkban! A 2002-ben alapított nemzeti park hazánkban a 10. a sorban. Az összesen 44 települést magába foglaló terület közel 44 ezer hektáron fekszik. Ebből 3086 hektár fokozottan védett és a nemzeti park egésze Natura 2000-es terület. Húzzunk túrabakancsot, pakoljuk el az esőkabátunkat és irány Magyarország egyik legszebb vidéke! A park túraútvonalakkal és tanösvényekkel van ellátva, így nagyszerű kikapcsolódást nyújt az egész családnak!
Tehát, jó tanácsom családos utazóknak: mindenképp érdemes legalább 2 éjszakát eltölteni a környéken, mert látnivaló akad bőven.
A kézműves foglalkozások, túraprogramok és a skanzen az állatokkal szuper program bármilyen korosztály számára. Egyetlen fontos dolog: kinyújtott nyelvvel ne közelítsétek a kacsák kerítését! Zsigmond szerint ez nagyon nem jó!