139 évvel ezelőtt, 1883. június 5-én indult útjára minden idők legismertebb, legmisztikusabb és legegzotikusabb vonata, az Orient Expressz. Ennek apropóján most utánajártunk, hogy vajon milyen titkokat rejt a legendás vonat, mennyibe kerül ma egy utazás és mit érdemes mindenképpen tudni a Párizst Isztambullal összekötő vasútvonallal kapcsolatban!
Ha máshonnan nem, Agatha Christie népszerű krimijéből mindenki ismeri az Orient Expressz nevét – a vonatét, ami 139 éve egyet jelent a luxussal, a pompával és – talán épp ebből fakadóan – a titokzatossággal. Az Orient Expressz történetét megelőzően egyre több nyugat-európai vasútvonal nyitott kelet felé, ami megalapozta Georges Nagelmackers belga bankár ötletét, aki úgy döntött, hogy olyan vasútvonalat hoz létre, ami átszeli egész Európát, Párizstól egészen az akkori Konstantinápolyig. Az ötlet olyannyira népszerű volt abban az időben, hogy még a belga király is támogatta az elképzelést. Az Orient Expresszen utazók azonban az első utakat nem kizárólag vonaton tették meg: a vasúti vonal abban az időben ugyanis csak a Bulgáriában található Várnáig volt kiépítve, innen hajóval kellett tovább utazni Konstantinápolyig.
Az út nyolcvanhárom órán vagyis kicsivel több, mint három napon át tartott, amiből nagyjából fél nap volt a hajóút.
A teljes vasútvonal hat évvel később, 1889-ben épült ki, érintette Budapestet is és valójában ekkortól indult világhódító útjára az Orient Expressz.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Cárok, maharadzsák, arisztokraták a fedélzeten
Az Orient Expresszen történő utazást már az első pillanattól kezdve luxusnak szánták és ehhez megfelelően alakították ki a kocsikat is, illetve ennek nevében nyújtották a különböző szolgáltatásokat is a vonaton. A kezdeti időkben tíkfából készült kocsikkal közlekedett, később, az I. világháború után viszont már a acélvázas kocsik voltak a jellemzők. Az első vonatok jellemzően öt kocsiból álltak: az első és az utolsó poggyászkocsi volt, középen pedig két háló és egy étkezőkocsi volt.
Természetesen a közel ötszáz aranyfrankos menetdíjat csak az arisztokrácia tagjai tudták megengedni maguknak. Az egyedileg készített bőrgarnitúrákat, a különleges kulináris élményeket olyan nagy presztízzsel bíró emberek élvezhették, mint I. Ferdinánd bolgár cár, indiai maharadzsák és természetesen Agatha Christie is, aki 1928-ban utazott először az Orient Expressz fedélzetén.
Az írónő az első út során annyira beleszeretett a különböző tájakba, a rendkívül gazdag és egyszerre megfoghatatlanul misztikus keleti kultúrába, hogy többször is megtette ezt az utat és megírta élete talán legfontosabb művét, a Gyilkosság az Orient Expresszen-t.
A vonat hivatalosan 1977-ben indult utoljára útjára Párizsból Isztambulig, de nosztalgiavonatként a mai napig közlekedik – természetesen az eredeti kocsikkal és természetesen elképesztő árakkal egyaránt. A vonat egyébként több útvonalon is érinti Budapestet, sőt az eredeti kocsik egyike a mai napig megcsodálható a Magyar Vasúttörténeti Parkban.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Egy nap majdnem egymillióért
Az Orient Expressz jelenleg nem csupán a Párizs-Isztambul vonalon közlekedik – több, mint egy tucat különböző induló és célállomás közül választhatnak azok, akik szeretnének egy életre szóló élményben részesülni és ezért nem félnek mélyen a zsebükbe nyúlni. A cnbc.com összeállítása szerint egy, az eredeti útvonalon történő utazásért a legegyszerűbb kabinban nagyjából tizennyolcmillió forintot kell kifizetni. Ha ugyanezt az utat a vonaton található hat nagy lakosztály egyikében szeretnénk eltölteni, könnyedén megtehetjük, feltéve persze, ha van felesleges ötvenötmillió forintunk. Ezek egyébként azok az árak, amik nem is szerepelnek az Expressz eredeti honlapján – talán nem véletlenül. Annak ellenére, hogy egyébként a legolcsóbb út, a Párizs-Firenze is közel kilencszázezer forintba kerül, az üzemeltetők szerint az utak mégis rendkívüli népszerűségnek örvendenek.
– 2015 óta minden évben egyre több és több jegyet sikerül eladnunk a járatainkra. Az emberek ma már nem csak azt fizetik meg, hogy minél gyorsabban eljussanak egyik helyről a másikra, hanem ennek az ellenkezőjét is. Hogy részei legyenek a történelemnek, hogy nyugodtan, lassan és természetesen élménydúsan utazzanak – idézi Gary Franklint, a vasúttársaság alelnökét a cnbc.com. – Az, hogy valaki felszáll egy vonatunkra már önmagában nyaralást, kikapcsolódást jelent, anélkül, hogy akár egy métert is megtettünk volna. Míg egy átlagos szerelvényen kétezer ember is utazik, nálunk maximum százhúsz ember van egyszerre a fedélzeten, ahol minden luxusban része lehet azoknak, akik kifizetik a jegy árát. Képzeljék el:
miközben reggelit szolgálnak fel önöknek az ágyban, kinéznek az ablakon és a svájci Alpokban gyönyörködnek. Ez azt hiszem minden pénzt megér.
Három meglepő tény az Orient Expresszről
Íme, három olyan történet a vonatról, amit garantáltan nem olvashatunk egyetlen hivatalos útikönyvben sem. Nem csoda, hiszen ezek egyenesen a vonat egyik vezető menedzserétől, Bruno Janssens-től származnak.
- A sztárok is imádják
– Rengeteg híresség utazik velünk. A Harry Potter könyvek szerzője, J. K. Rowling, vagy Julia Roberts is megfordult már nálunk, de vendégül láttuk már a Rolling Stones tagjait is, ahogy a világszerte ismert rendezőt, Wes Andersont is, aki ígéretet tett, hogy mindenképpen visszatér még hozzánk – idézi a férfit a GQ. – John Travolta pedig az elmondása szerint még sosem volt olyan nyugodt az életében, mint a vonatunk fedélzetén.
- A divat szerelmeseinek
– Nem csupán Agatha Christie-t, de a divatvilágot is megihlette a legendás vonat. Többek közt itt forgatott kisfilmet a legalább ugyanilyen legendás parfümjéhez, a No.5-hez a Chanel Audrey Tatou-val a főszerepben. Nem sokkal később pedig a párizsi Louvre-ban, egy Louis Vuitton divatbemutató alkalmával az Orient Expressz élethű mását állították fel, mint díszletet.
- Testedzés a hordároknak
– Ahhoz, hogy valaki hordárként dolgozhasson nálunk, fontos, hogy nagyon jó kondícióban legyen. A helyzet ugyanis az, hogy minden kocsira egy ember jut, akinek egyedül kell intéznie az adott kocsira szánt összes ágyneműt például, ami csak reggel közel kilencszáz kiló mozgatását jelenti. Ehhez szükséges az, hogy fizikailag is bírják a terhelést. Volt egy beosztottunk, aki alig három hónap alatt tíz kilót fogyott – szóval edzőteremnek sem vagyunk éppen utolsók!